Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához
ZSOLNAY LÁSZLÓ: NÉHÁNY ÚJABB ADAT A JÁSZSÁG XVIII. SZÁZADI VALLÁSOSSÁGÁHOZ 6. kép - Szent Rozália kápolna, Jászapáti A könyvecske leírja azt a történetet, mikor a tridenti zsinat résztvevőit egy karperec menti meg a pestistől, amire az áldás betűi voltak vésve. A homlokzat timpanonjának közepén keretbe foglalták az Európa-szerte közkedvelt, pestistől oltalmazó Mária ének kezdőszavait: Az egeknek szép csillaga melly az Úrjézust szoptatta. A felirat a kápolna csúcsszimbólumára vonatkozik, amely a nyolcágú csillag körébe foglalt Szoptató Szűzanya domborműve. Az ének üdvös hatásának legendás története a portugáliai Coimbrából ered. Láthatjuk tehát, hogy a pestistől egyaránt védő Szent Rozália ábrázolás, Zakariás kereszt, imaszövegek és Szoptatós Mária ábrázolás a jászapáti temetőkápolnán együttesen jelenik meg, mintegy egyesítve erőiket a döghalál tomboló pusztítása ellen. Rossz időjárástól védő szentek Az időjárást befolyásoló szentek együttes szobra Jászberény határában a Donátus dombon áll, 1749-ben készült. (7. kép) Középen Donát 7. kép - Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd szobra, Jászberény áll római katonai viseletben, két szélén Orbán és Medárd látható püspöki ornátusban. A néphit szerint Orbán napján (máj. 25) szokott lenni az utolsó tavaszi fagy. Ha Medárd napján esik (jún. 8), akkor még negyven napig tart az eső. Donát püspök (aug. 7) szobrát pedig a szőlőkben szokták elhelyezni jégverés ellen. A szobor latin nyelvű felirata természeti csapások ellen kér védelmet: Ne ártson nekünk a vihar, villám és jégeső. (St. Orbáné, Donate, Medardo orate oro nobis ne nobis noceant tempestas fulmino nando) Alapította a város elöljárósága 1749. Újraemeltette özv. Rácz Imréné szül Csikós Erzsébet 1910. Keresztek, kálváriák A kereszteket általában a település kiemelkedő pontjain, utak mentén, fontosabb kereszteződésekben, a falu határában, a templom mellett és a temetőben állították fel. Sokszor az állíttató család háza elé helyezték. Nemcsak az áhítat helyei voltak, hanem tájékozódási pontok is. A kora középkor óta a kínszenvedés és a győzelem jelképe a kereszt, de kultuszának virágzása igazában a barokk kor. A kereszt jelképezte a hitet, a vallást, s az ellenreformáció idején, amikor a katolikus egyház pozícióinak megerősítésére törekedett, minden eddiginél nagyobb mértékben bontakozott ki tisztelete. A Jászságban is ebből az időből találhatók az első keresztek. Az út menti keresztek két típusát figyelhetjük meg. Az egyik a kőfeszület vagyis kereszt korpusszal, alatta Bűnbánó Magdolna vagy Mária. Ez az általánosabb típus szinte mindenütt előfordul. A másik a többalakos kőkereszt, melyen a feszület két oldalán Mária és Szent János látható, a kereszt alatt pedig Magdolna. A jászsági népnyelvben ezt is keresztnek hívják, bár valójában kálváriakeresztről van szó stációk nélkül. Templom mellett vagy temetőben található. Ha az előbbi helyen áll, arra utal, hogy egykor a templom köré temetkeztek. (8. és 9. kép) 8. kép - Barokk Kálvária, Jászberény (1776) 505
