Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)
Kultúrtörténet - Zsolnay László: Néhány újabb adat a Jászság XVIII. századi vallásosságához
TISICUM XXVI. A Szent Család ábrázolásnak hasonló a megfogalmazása, mint a Szentháromságnak. Egyedüli példaként itt csak a jászfényszarui 1769-es szobrot említhetjük. (4. kép) 4. kép - Szent Család-szobor, Jászfényszaru (1769) Szent Vendel A Jászság juhtartással foglalkozó lakossága pásztorpatrónusként tisztelte Szent Vendelt, akinek népies, faragott, festett szobrait a legelők szélén állították fel. Pásztorviseletben, vászongatyában, pásztorkalapban, kezében bot, lábainál juhokkal ábrázolják. Másik típusa királyfiként jeleníti meg. Az egri egyházmegyében Barkóczy Ferenc egri püspök terjesztette tiszteletét. Először harangot szenteltek tiszteletére, majd elkészült a jászberényi ferences templom Vendel oltára a XVIII. század végén. Szobrai, melyeket juhásztársulatok emeltek, megjelentek ugyan a XVIII. század végén, de mára egy sem maradt fenn belőlük. A mai Jászságra oly jellemző szobrok keletkezése főként a XIX századra tehető. Nepomuki Szent János Nepomuki Szent János 1350 körül született a dél-csehországi Nepomukban. 1389-től prágai érseki helynök és a Szent Vitus székesegyház kanonokja, ezért papi öltözetben, reverendája fölött karingben, fején birétummal ábrázolják. Bátran kiállt az egyház jogaiért IV. Vencel királlyal szemben, aki 1393-ban megkínoztatta, és a Moldvába dobatta. A legenda szerint Zsófia királyné gyóntatója volt, és azért ölték a folyóba, mert a királlyal szemben is megőrizte a gyónási titkot. Öt ragyogó csillag segített holtteste felkutatásában. A Szent Vitus székesegyházban helyezték örök nyugalomra. 1719-ben találták meg épségben a nyelvét, s 1729-ben avatták szentté, s ettől kezdve számos szobrát állították fel, főleg hidakon. A gyónási titok, a jezsuita rend, a haldoklók és a vízen veszélybe jutottak védőszentje. Díszesen faragott szobrait hidak közelében, vízparton helyezték el. A XVIII. században készültek első jászsági szobrai. Legkorábbi ajászkiséri templom mellett álló 1715-ből. A szent mellett angyalkák vannak, egyik keresztet tart a kezében. Szintén korai szobra állt Jászberényben a vízimalom mellett: 1766-ban készült, ma a halastó szigetén áll. A szobrok felirata az árvizektől kér védelmet. A jászladányi Nepomuki Szent János szobor felirata: Őrizd szép hírünket ellenségtől, Oltalmazz bennünket árvizektől, 7808. A jászalsószentgyörgyi szobor 1764-ből való (5. kép) és a Vizi család állíttatta. Utódaik még 1939-ben is megújíttatták a szobrot. 5. kép - Nepomuki Szent János szobra, Jászalsószentgyörgy Szent Rozália Szent Rozália Jászberény védőszentje, ábrázolása megjelenik a kőképeken is. Több jászberényi szakrális emléken is feltűnik alakja, így a Pálinkás kereszt talapzatán (ma főtéri kereszt) és a Rozália kápolna homlokzatán is. Gyakori ábrázolására nemcsak a pestistől való félelem, hanem védőszent mivolta is magyarázatot nyújt. A jászapáti Rozáliakultusz minden bizonnyal összefüggött a szent jászberényi tiszteletével. Szent Rozália szerepét a Jászság vallásosságában Szilárdfy Zoltán jászapáti temetőkápolnával foglalkozó tanulmánya alapján foglalom össze.23 Az 1738-39-es országos és egyben utolsó nagy pestisjárvány alkalmából tett fogadalom beváltásaként épült a temetőkápolna, a homlokzatán jelzett kronosztikon és dátum szerint 1740-ben. (6. kép) A jászapáti kápolna homlokzatának központi motívuma a pestis ikonográfia legsajátosabb tárgya a Zakariás áldás kettős keresztje, amelynek talapzatát egy másik hathatós szent szöveg képezi. Az áldás eredetét és a kettős keresztbe írott kezdőbetűk értelmét éppen az 1739-es kritikus esztendőben elsősegély gyanánt ismét kiadták Lelki Méreg ellen- való orvosság címmel az uralkodó döghalálnak veszedelme ellen. 23 SZILÁRDFY Zoltán 1998. 504
