Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Múzeumok évkönyve 26. (Szolnok, 2018)

Kultúrtörténet - Szigeti Csaba: Egri (Chiovini) Antal népregéje, a Sinka halma

TISICUM XXVI.

LUKÁCS György

1977. A történelmi regény. Budapest.

MÁRTONFFY Károly

1861. Pontok Magyarország’ múltjából (Költőknek, művészeknek).

In: Vasárnapi Újság 1861/3. (Szerk.: PÁKH Albert és JÓKAI Mór).

MEDNYÁNSZKY Alajos

1832. Elbeszélések, regék ’s legendák a’ magyar elökorból. Németből Báró Mednyánszky Alajos után szabadon fordították: Nyitske Alajos és Szebényi Pál nevelők. Hartleben Konrád Ádolf tulajdona. Pesten.

NEMZETI KÉPES NAPTÁR

1856. Nemzeti Képes Naptár 1856-dik szökő évre. (Szerk.: TÓTH Lőrincz, BRASSAI Sámuel és GALGÓCZY Károly) Kiadja és nyomtatja Länderer és Heckenast, Pesten.

[N. N.]

1819. A’ köznéptől kedvelt dalokról és regékről. In: Helikoni kedvtöltés a’ magyar literaturának némelly barátjai által. Pesten, Trattner János Tamás betűivel ’s költségével.

PESTER LLOYD

1867. Pester-Lloyd-Kalendar für das Schaltjahr 1868. Jahrbuch. Pest.

SZAJBÉLY Mihály

1999. A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában. In: Irodalomtörténet 1999/3.424^140.

SZALAY László

1854. Magyarország’ története. Negyedik kötet: A mohácsi vésztől a’ linczi békekötésig, 1526-1645. Geibel Károly tulajdona, Lipcse.

SZINNYEI József

1893. Egri (Chiovini) Antal. In: Magyar írók élete és munkái II. Budapest. 1236-1237.

TATAY István

1857. Költészeti és szónoklati remekek, magyar prosodiával, metrikával, s a költői és szónoki beszédnemek és fajok rövid elméleti fölvilágosításával eme’ nemek és fajok szerint osztályozva. Kilián György egyetemi könyvárus tulajdona, Pesten.

THAISZ András

1829. Ivanhoe. Scott Walter Románja. Thaisz Andrástól. Első Rész. Wigand Ottó tulajdona a’ Vátzi Utszában, Pesten.

TINÓDI LANTOS Sebestyén

1574. Cancionale, az az historias enekes könyw. Heltai Gáspár, Colosvarot. Riv-Rijr. Facsimile kiadás.

TOOTH István

1847. Költészet-tan. Kézi-könyvül, kiadja Heckenast Gusztáv. Pest.

VAHOT IMRE

1854. Vahot Imre Nagy Képes Naptára 1855-re, Országos tiszti czim- és névtárral. Első évi folyam, Geibel Armin bizománya. Pest.

VAS Gereben

1854. Vas Gereben Nagy naptára 1854-ik évre. Első évi folyam. Nyomtatja s kiadja Länderer és Heckenast, Pesten.

ZIMMERMANN Jakab

1843. Magyar irodalom. Nyomatott Benko Antal betűivel, Bécsben.

Csaba Ferenc Szigeti

Antal (Chiovini) Egri’s popular legend: Sinka halma

This paper of literary studies, or more precisely, of literary genre history consists of three parts. The first part describes the literary 'rules’ that were prescribed for the genre of ‘XXX’ at the beginning and in the middle of the 19th century. Based upon this, it becomes apparent that the studied popular legend, a literary piece by Antal Egri (Chiovini) strictly follows these ‘prescriptive’ rules. The second part is about the text itself, written in a poetic form and not outstanding by its aesthetic value (it is an average piece). However, one can easily separate what the author had heard from storytellers in Zagyvarékas, from what he used from contemporary sources and what the results of his poetic imagination were. Any folklorist can confirm how rare a case this is! The genre of legend, popular reading for many for more than half a century, is a strange chameleon-like phenomenon belonging, of course, to the aristocratic register of literature, but still preserving some links to - real or invented - non-literary registers. The situation changed radically during the last third of the 19th century when legend in both prose and poetic form fell out of literature and became the subject of ethnography, the science of prose legends.

Therefore it is rather easy to reconstruct Antal Egri (Chiovini)’s intention. He took the Turkish occupation of the Szolnok castle in 1552 as a historical background and he linked it with the popular legend about Gábor Sinka that really existed in Rékas. Then he wrote his poetic popular legend, and it can assumed that the love motive is entirely the poet’s invention. This poem therefore is a typical instance that meets all the requirements of the 19th century popular legend of historical themes.

486