Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 24. (Szolnok, 2015)
Művészettörténet - Egri Mária: Az 1952-es metróépítés Népstadion úti állomásának ferskói-ürügyén – Szőnyi István megvalósult és vázlatokban maradt pannói, murális alkotásai
EGRI MÁRIA: AZ 1952-ES METRÓÉPÍTÉS NÉPSTADION ÚTI ÁLLOMÁSÁNAK FRESKÓI ÜRÜGYÉN SZÓNYI ISTVÁN MEGVALÓSULT ÉS VÁZLATOKBAN MARADT PANNÓI, MURÁLIS ALKOTÁSAI VII. Szőnyi István utolsó, közösségi térben elhelyezett munkáját az 1956-ban átadott csepeli posta számára készítette. 1954-ben ötödmagával kapta meg a pályázati felhívást Kontuly Bélával, Molnár C. Pállal, Nagy Gyulával és Ősz Dénessel együtt. Az 1955. március 7-i jegyzőkönyv szerint „A Bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a pályatervek közül Szőnyi István pályaterve képviseli a legmagasabb művészi színvonalat és ezért javasolja, hogy a megbízást Szőnyi Istvánnak adják ki. A Bizottság javasolja, hogy Szőnyi István a Postaügyi Minisztériummal folytatandó megbeszélései alapján egyes motívumokkal a lehetőség szerint tegye teljesebbé a posta történetének szemléltetését. Az ily módon továbbfejlesztett 1:10 színes tervvázlatot 1955. április 15-ig mutassa be a Bíráló Bizottságnak." A továbbiakban a jegyzőkönyv indokolja, miben nem felelt meg a többi művész pályázata. 1955. június 7-én kötötték meg a szerződést, amelynek tárgya: „A csepeli I. sz. postahivatal felvételi termébe kerülő 53 m2 freskó elkészítése az 1954. december 14-én kibocsátott pályázati felhívás alapján elkészült pályanyertes 1:5 léptékű tervvázlat, illetve az 1955. április 19-én bemutatott 1:10 színes tervvázlat alapján”. A kivitelezés üteme: „Az 1:1 karton elkészítésének határideje 1955. augusztus 15, a mű teljes elkészítésének határideje 1955. december 1.” A szerződés utolsó pontja szerint „Megrendelő köteles a falfelületet 1955. augusztus 1-ig freskó felfestésére alkalmas állapotban átadni szerzőnek.” 1956 márciusából egy írógéppel készült „Értesítést” adtak közre, amelyben a Postamúzeum (XII. Várfok u. 24.) bemutatja „Szőnyi István Kossuth- díjas érdemes művésznek a csepeli postahivatal részére készülő postatörténeti falfestmény-tanulmányait és kartonjait.” 1956. június 14-én Szőnyi felkérte Patay László festőművészt, valamint Bokros László festőművészt (a szolnoki művésztelep későbbi tagját) a freskó segédmunkálataira. VII/2. Részlet a Csepeli Posta freskójáról A dokumentumok között van egy elég rosszul olvasható, géppel írt, tintával javított, pontokba szedett postatörténet. Minden valószínűség szerint a művész ezek alapján állította össze a lazán egymás mellé komponált jeleneteket. A kompozíció háttere a hosszan elnyúló, túlparti épületeivel, távoli hídjaival is látható Duna, illetve annak innenső partszakasza. A freskó centrumában a vízen kikötött hajó áll, a bal oldali jelenetek a korábbi korok postai szolgáltatásait idézik gyalogos futárral, lovas szállítókkal, hintóval, XIX. századi öltözetű hölgyekkel, urakkal. A jobbra eső rész rakparti korlátnál álló alakjai, zöld telefonfülkéje, egyenruhás postai kézbesítője, a körülötte állókkal pedig a jelenhez vezetnek. A híradások szerint a freskó 1955-56-ban készült el. Az épület 2003-ban történt felújítása idején restaurálták, így a postatörténeti freskók jelenleg üvegfallal védve láthatók, (http://www.csepelivaroskep.hu/csepeli- hirmondo/a-csepeli-posta-kincse) VII/1. A Csepeli Posta freskója 405
