Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)

Történettudomány - Fekete István: A szolnoki Honvéd Kilián György Repülő Hajózó Tiszti Iskola megalakulása és szervezeti változásának főbb állomásai (1947–1962)

TISICUM XXII. - TÖRTÉNETTUDOMÁNY

egy hadműveleti csoportja Leljusenkó tábornok, valamint egy másik hadműveleti csoport, a Kárpáti Katonai Körzet törzsétől Tutarinov tábornok (körzet törzsfőnök) vezetésével. A hadműveletben közvetlenül résztvevő szovjet erők létszáma körülbelül hetvenezer fő volt (ez csak az ún. harcoló létszám). A magas rangú szovjet és magyar vezetők részére a Vörös Hadsereg (ma József Attila) úti laktanyát rendezték be.

A „Forgószél” hadművelet lényegét (egy már az események után tartott értekezleten) Zsukov marsall foglalta össze. A hadművelet tartalma: 12 hadosztály (többségükben jó „mutatókkal” rendelkező gárdaalakulat) rejtve történő Magyarországra juttatását követően a fegyveres ellenállás határozott katonai fellépéssel, lefegyverzéssel, harckocsik tömeges alkalmazásával történő felszámolása. A katonai repülőterek harckocsikkal megerősített harccsoportokkal történő lefogása. Rádióállomások, hírközpontok megszállása (közigazgatás, hírközlő eszközök, stúdiók) birtokba vétele. A Honvédelmi Minisztérium és a fontosabb katonai törzsek, továbbá a tábornokok lakásainak bekerítése, ezzel a magyar katonai alakulatok vezetettségének megbénítása. A kormány és más fontos szervek, szervezetek, intézmények lokalizálása. „Állambiztonsági műveletek” végrehajtása. A fontosabb párt- és állami vezetők, ÁVH-s káderek kimenekítése, ismereteiknek a szovjet katonai akció során történő hasznosítása.

A hadműveletek november 4-én 04.00-kor indultak. A katonai akciókkal lefegyverezték a helyi alakulatokat. Ennek során a Rékasi úti laktanyánál kialakult fegyveres összecsapásban két magyar katona (a 27. tüzérezred állományába tartozó, 21 éves Tóth Mihály sorhonvéd és a tüzér tiszthelyettes képző ezred katonája, a 22 éves Vajda László sornövendék) életét vesztette. Öt magyar katona (2-2 fő a légvédelmi tüzér és az 56. aknavető, valamint 1 fő a tiszthelyettes-képző ezredtől) megsebesült, a laktanya szolgálati épületét harckocsilöveg találata érte.

1956. november 11-én mintegy 70 fő vadász- és megfigyelő növendéket avattak, köztük voltak Mónus István, Zombori Sándor,24 Szepesi József hadnagyok. Az esemény különösebb „ceremónia” nélkül, a járandóságok egyszerű átadásával ment végbe.

Szolnokon már 1956. november 6-án kettő, majd 1957 júliusában még egy harmadik század alakult, és ezzel létrejött a városban a karhatalmi zászlóalj. A Kilián Iskola még 1957 márciusáig működött, majd végleg befejezte tevékenységét. Akik maradni szándékoztak az újonnan szerveződő magyar hadseregben, és az új vezetés személyükkel kapcsolatban nem élt kifogással, a tiszti nyilatkozat aláírását követően, a lehetőségek függvényében beosztásba kerülhettek.

A megtorlás időszakában országosan a katonai bíróságok tevékenységének számszaki mutatóit a következő táblázat szemlélteti:

Az elsőfokú katonai bíróságok által elítéltek

Megnevezés

elítéltek száma (fő)

létszám %-ban

Katona

379

45,9

határőr

36

4,4

rendőr

65

7,9

polgári egyén

344

41,8

Összesen

824

100,00

24 Mónus István és Zombori Sándor később részt vettek Farkas Bertalan és Magyari Béla űrhajósok repülőgép-vezetővé képzésében. KILLIÁN TÖRTÉNET 1984. 23.

Szolnokon 22 hivatásos katona ellen indult valamilyen indokkal eljárás, és közülük 9 ellen született bírósági ítélet, ők név szerint a következők voltak:

A megtorlás időszakában Szolnokról bírósági ítélettel elmarasztalt katonatisztek

Kablay Lajos alezredes

Szathmári József százados

Kis Varga Sándor főhadnagy

Borsodi Árpád őrnagy

Decsi Ferenc százados

Varjú Zsigmond főhadnagy

Kiss Gyula őrnagy

Kopasz György százados

Steták József főhadnagy

1957-től a repülőtisztek képzését Budaörsön a Szászi Béla százados parancsnoksága alatt álló Jak-18-as század folytatta. Ez az alakulat ekkor OLP közvetlen, majd később a Repülő Kiképző Központ 4/5-ös századaként működött. A század mérnöke Lukács László százados. A repülőnövendékek a Rákóczi Katonai Középiskola és az Egyesített Tiszti Iskola hallgatói közül kerültek ki. A kiképzés célja az volt, hogy a növendékek eljussanak az egyedül repülésig. Innen a Szovjetunióba kerültek ki, ahol MiG-15-re kaptak kiképzést.

Folyt még felkészítés Kecskeméten a Repülő Kiképző Központ vegyes- repülő-századánál is, D. Kiss Béla százados parancsnoksága alatt. Ez a század többek között Jak-18 és Jak-11 -es repülőgépekkel is rendelkezett, és a kiképzést többnyire ezekkel hajtották végre.

1957-ben a légierő 355 darabos repülőgépparkjából feleslegesnek nyilvánítottak 259-et. A felhalmozódott adóság csökkentésére visszaadtak a Szovjetuniónak 93 MiG-15-öst, 11 MiG-15BISZ-t, 20 MiG-17F-et, 12 MiG- 17PF-et (ezek később visszakerültek), és 21 ÚTI MiG-15-öt. A MALÉV részére átadásra került 14 darab Li-2-es, az Országos Mentőszolgálatnak 3 darab Aero-45-ös, a Magyar Honvédelmi Szövetség megkapta a 2 db An- 2-est, valamint a feleslegként nyilvántartott 46 darab Jak-11-est és a 38 darab Jak-18-asokat, valamint a már nyilvántartásban sem szereplő Po- 2-seket. A hadseregben maradó Jak-11-esek és Jak-18-asok egy részét értékesítették, illetve a többit megsemmisítették.

1957 őszén hozták létre az OLLP utódát, az Országos Légvédelmi Parancsnokságot (OLP).

Az ötvenes évek végére a honi légvédelmi rakéta csapatoknál megjelentek a föld-levegő, a vadászrepülőknél pedig a levegő-levegő rakéták. 1959- ben megkezdődött a pilóták egy meghatározott körének átképzése az első hangsebesség feletti vadászrepülőgépre, a MiG-19-re, 1960-ban pedig a MiG-21-re (ez utóbbiak 1962. április 4-én díszelgő köteléket repültek).

1961 augusztusában megalakult az immár a repülőgép-vezetői és a repülőműszaki képzést egyesítő Kilián György Repülő Tiszti Iskola, első parancsnoka Brassói Tivadar őrnagy (később vezérőrnagy). Az iskola fő profilja az alapfokú tiszt- és tiszthelyettes képzés volt, ezen túl végrehajtott különböző magasabb képzettséget biztosító (alhadnagyi, századparancsnoki, repülőparancsnoki, tartalékos tiszti) tanfolyamokat. Foglalkozott továbbá a Szovjetunióban pilótaképzésüket befejezett hallgatók avatásával és utóképzésével. Az iskola szervezete parancsnokságból, a tanszékekből, a tiszti tagozatból, a tiszthelyettes tagozatból, a tisztes tagozatból, az újonckiképző zászlóaljból, kiszolgáló alegységekből és két repülő kiképző századból (egy JAK-18, valamint egy MiG-15-ös) épült fel. 1961. november 18-án a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek csapatzászlót adományozott az iskolának. A repülőtéren is serény munka folyt: bővítették a felszálló- pályát, modernizálták a vezetési pontot, lokátorokat telepítettek, és még

560