Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Régészet - Költő László–László Anett: Nyakláncok a kereki késő avar kori temetőből
TISICUM XXII. - RÉGÉSZET Ez alapján elmondható, hogy az esetek nagy részében a láncpáncél darabok a nyaklánc részét képezték. Hasonló jelenség számos más avar temetőből ismert.82 Simon László szerint a gyöngyök között a nyakláncon viselt láncpáncél darabok egyfajta rontáselhárító szereppel rendelkeztek.83 A 29., 63., 64. női sírok, a 16., 94. férfisírok, valamint a 40. és a 97. gyereksírok esetén valószínűleg a tarsolyban (vagy a tarsolyban is) helyezkedtek el a láncpáncél töredékek. A 48. gyereksírban egy téglalap alakú, rákpáncélból származó páncéllemez (lásd: 8. kép) helyezkedett el a mellkas tájékán, amely a Hajdú- dorog84 vagy a Klárafalva típusú85 lemezek közé tartozik ugyanúgy, mint a 97. gyereksírban talált darab, azonban az utóbbi esetben valószínűleg több lemez rozsdásodott egymásba.86 Csallány Dezső szerint a páncéllemezek egy része csiholóvasként funkcionálhatott.87 Véleményünk szerint a kereki gyereksírok esetében inkább rontáselhárító szereppel kell számolnunk. Római hagymagombos bronzfibula A temető egyik leggazdagabb női sírjából (104/A) egy ép tűszerkezetű, öntött, hagymagombos római bronzfibula került elő a nyakláncon. (16. kép: 3) A gyöngyök mellett a fibulán kívül még 3 db átfúrt római bronzérme is díszítette az elhunyt nyakláncát. (15. kép) Garam Éva a hagymagombos fibulákat a használaton kívüli fibulák csoportjába sorolta. Ez a fibulatípus a III. században jelent meg, és a IV. században terjedt el széles körben. Példányai kezdetben öntéssel, majd a római kor végén lemezből készültek. A római katonai, majd polgári férfiviselet részét alkották.88 Garam Éva gyűjtéséből ismert, hogy az avar kori hagymagombos fibulák egy kivétellel női sírból származnak, és általában a törzs bal oldalán, a csípő, a comb és a lábak vagy a térd környékén kerültek elő. Ezeket a darabokat véleménye szerint tarsolyban vagy övről lecsüngő amulettként viselhették. A tiszafüredi temetőt leszámítva a dunántúli kora avar kori temetőkből ismertek: Cikó, Hird, Környe, Pókaszepetk, Szekszárd-Bo- gyiszló, Várpalota és Závod.89 A kerekihez hasonló darabok: Bonyhád 32. sír,90 Csepel-Háros BVM 69. női sír,91 Kölked-Feketekapu A106. sír,92 Környe 147. férfisír,93 Pókaszepetk 73. sír,94 valamint Szekszárd-Bogyiszló 295. női sír.95 A hagymagombos fibula és az érmék mellett egyéb másodlagosan felhasznált római tárgy is napvilágot látott a temetőben: a 27. női sírból egy római bronz ládikaveret került elő. Sajnos pontos sírbeli helyzete nem 82 Az összegyűjtött párhuzamok felsorolásától terjedelmi okok miatt el kell tekintenünk. 83 SIMON László 1983.62. 84 CSALLÁNY Dezső 1958.2. ábra 6-10.; CSALLÁNY Dezső 1960. 85 CSALLÁNY Dezső 1972.11. kép 14. 86 A meghatározásért szintén SZILÁGYI Gábornak tartozunk köszönettel. 87 CSALLÁNY Dezső 1948.355. 88 GAFiAM Éva 2003.96. 89 GARAM Éva 2003.99. 90 FARKAS Zoltán 2010.206., 10. tábla 3. 91 NAGY Margit 1998.121., 113. tábla. 92 KISS Attila 1996.198. 93 SALAMON Ágnes-ERDÉLYI István 1971.103., 25. tábla 3. 94 CS. SÓS Ágnes-SALAMON Ágnes 1995. Vili. tábla 24. 95 ROSNER Gyula 1999.185., 19. tábla 4. kép ismert, ennek ellenére feltehetőleg a nyakban vagy a tarsolyban hordhatták. A zamárdi temető 853. ismeretlen nemű sírjából származik egy némileg hasonló darab.96 Lemezből kivágott ólomlunuia A temető 45. női sírjából egy félhold alakú, vékony, lemezes ólomlunuia 3 db töredéke került elő, amely eredetileg a gyöngyökkel együtt a nyakláncon helyezkedett el. Bronzbulla és „bronzmedál” A temető 116. (gyermek) sírjában a dinnyemag gyöngyök, az apró bronzkarika, az átfúrt római bronzérem és egy koncentrikus kör alakú ólomtárgy mellett egy henger alakú, mindkét végén nyitott bronzbulla is díszítette a nyakláncot. (16. kép: 2) Ez az egyetlen bulla, ami a temetőben előkerült. Maga az ékszertípus a Tótipuszta-lgar-Dunapentele körrel egy időben, azaz a közép avar korban jelenik meg a Kárpát-medencében. Általában nyakperecen viselték, és egyfajta ereklyetartó, bajelhárító funkciót töltött be. A köznépi sírokban ritkán fordul elő nyakpereccel együtt, inkább gyöngyök közé fűzték őket. Főként gyermek- és női sírokra jellemzőek. Anyaguk bronz, ritkán ezüst.97 A kereki darab legjobb párhuzamai: Alattyán 196. női sír,98 Keszthely-Bel- város 95. női sír,99 Nővé Zámky/Érsekújvár 168. női sír,100 Stúrovo/Pár- kány 133. női sír101 és Zelovce/Zsély 380. női sír.102 A 64. sírban nyugvó nő a nyakláncán a gyöngyök között egy zöld színűre patinásodott, két sorban apró körökkel díszített, kerek „bronzmedált” viselt. (16. kép: 1) Pontos párhuzama került elő pici sárga gyöngyök és láncvért töredék társaságában a Toponár-Fészerlak-pusztai temető 209. sírjából.103 (Az ékszer eredeti funkcióját tekintve övveret is lehetett, hasonló darabok kerültek elő a balatonkiliti temető 10. sírjában nyugvó férfi övén.)104 96 BÁRDOS Edith-GARAM Éva 2009.303., 101. tábla 1. 97 PÁSZTOR Adrien 1986.129., 131., 133. 98 KOVRIG Ilona 1963. XVI. tábla 31. 99 KOVRIG Ilona 1999.111,6. kép 2-4. 100 CILINSKÁ, Zlata 1966.277. XXXV. tábla 6. 101 TOCIK, Anton 1968.108. XXXII. tábla 7. 102 CILINSKÁ, Zlata 1973.220. LXIV. tábla 21. 103 Az adat felhasználásáért Szimonova Eugéniának tartozunk köszönettel. 104 KÖLTŐ László 1994. 59. II. tábla 8., 11-15. 158
