Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (Szolnok, 2013)
Történettudomány - Demeter Orsolya: Egy észak alföldi mezőváros – Keresztes története a XV–XVI. században
DEMETER ORSOLYA: EGY ÉSZAK ALFÖLDI MEZŐVÁROS - KERESZTES TÖRTÉNETE A 15-16. SZÁZADBAN lehetővé teszik a településforma elemzését."Már a helység legkorábbi ábrázolásán, a XVI. század végi, XVII. század eleji török miniatúrán is három fontos topográfiai pont figyelhető meg: a két ellenséges sereg között folyó Keresztesi-patak, bal partján a keresztesi templom, jobb partján pedig a püspöki templom.11 12 13 (lásd: 2. kép) Ez a belterület a település nyugati részén határt képező Keresztesi-pataktól (a Lator-, a Sályi-, a Sarda- és Kácsi-patakok egyesüléséből), a keletre fekvő Csincse-patakig tart. Borsod vármegye első katonai leírása feljegyzi, hogy a Keresztesi-patak (Garnvize) medre néhány lépés széles, 2-3 láb mély, és nagyon mocsaras, magas partja miatt csak a kijelölt hidakon lehet rajta átkelni.11 A vízfolyás első említését egy 1455-ös oklevélben találjuk (Kerezthws nevű folyó), később az egri káptalan 1516. évi bizonyságlevele említ egy bizonyos Kaach-wyzcet, ami a patak egyik megnevezése volt.14 (6. kép) A belterületen kívül három jelentősebb határrészre tagolódik a térség.15 Az egyik a Csincse-patakon túl fekvő Omány telke, (lásd: 4. kép) Egy másik a Keresztesi-patakon túl nyugat felé, Kövesd irányába hosszan elnyúló határrész, ahol a Nyárád, Tárd és Püspöki közé beékelődő keresztesi szőlők találhatók. Külön határrészt alkot a Keresztesi-víztől délre eső nagy terület, a Repcsényes föld. (lásd: 3-4. kép) A törzsterületet nyugatról a Kácsi- és a Lator-patak közötti mocsaras terület határolja el Mezőnyárádtól. Keresztes északi szomszédja Bükk- ábrány, a keleti oldalon pedig Gelej és Nagymihály fekszik. A Keresztes- Gelej-Nagymihály hármas határra fut fel a Gyilkos völgy. A Kőkút laposa völgytől keletre pedig a Csörszárka választja el Gelejtől. Nyugati irányban, délről észak felé haladva Püspöki, Kövesd, Tárd és Nyárád határolják. Püspöki a várostól délnyugatra, a patak túloldalán található. Közelsége miatt 1950-től Mezőkeresztes része lett, de a történelem során - kezdetben a püspök birtokaként - mindig is önálló településként funkcionált. A délre húzódó Repcsényes föld nyugati oldalán a Nád-ér nevű patakocska különíti el hosszasan Püspökitől, majd dombokon fut a határ egészen a Tardi-érig, amely Szentistvántól választja el. Délről Tilaj puszta, Négyes és Montaj puszta határolják, majd kelet felől Nagymihály. A Keresztes- Nagymihály-Montaj hármas határon található a Salamon tava-ér, amelyről már egy 1396-os határjárásban is olvashatunk.16 (lásd: 3-4. kép) Feltételezhető, hogy a belterületet körülvevő részek tartoztak csak egykor a kétbeltelkes (kertes) településhez, a másik három területet a későbbiekben kebelezte be.17 A megnevezés a lakóházak központi elhelyezkedését, a településmag körüli nagytelkű ólaskert övét - amely az állatok 11 MNL B-A-Z m. Lt. XV. 6 BMT21. sz.: Keresztes oppidum (XVIII. sz. vége) M:100 bécsi öl = 66 mm; 15-6BMU.430. sz.: Tagosítás előtti, Mezőkeresztes határának térképe, 1864. Készítette: Somoskéry Károly; 15-6BMU.43. sz.: Mezőkeresztes belsőségének térképe, 1864. Készítette: Somoskéry Károly; 15-6BMU.432. sz.: Mezőkeresztes város határa, 1871, szabályozás utáni I, II, III, IV, V; 15-6BMU.433. sz.: 1738-as térkép 1928-as hitelesítése, M= 1:2.880 12 A kétoldalas miniatúrát közlő Fehér Géza hibásan, Csincse-patakként jegyzi fel a képmezőn ábrázolt vízfolyást. Lásd: FEHÉR Géza 1982.123. A történeti kutatások mára jgazolták, hogy a török illusztráción a Keresztesi-patak szerepel. Lásd: LÉNÁRT Sándor József 2000. 13 A Garnvize megnevezésen minden bizonnyal a Kács-vizet értették, mert ez a patak folyik át a szomszédos Mezőnagymihályon is, ahol szintén megemlítették. Lásd: CSORBA Csaba 1990.90-91. 14 TÓTH Péter 1990.90., 110., 157. sz. 15 MNLOLS11.0056.sz. 16 SUGÁR István 1980.133. sz. 17 GYÖRFFY István 1943.; FRISNYÁK Sándor 1977.73-79. 5. kép: Omány telke (MNL OL S11 830/69. sz.) 4. kép: Keresztes képe egy XVIII. századi kéziratos térképen (MNL OLS11 830/68. sz.) A.UtJt Vit&t i'/tisug fitttc. Cujtu Cnjttl )ta‘0i öten ‘{rítt. fjenu Uxn il #i0o jtatjiiut Cetf/iufouSr tftijtirJüZtjf, pnJutit rx í*fpt .V/ Juftro aiiltm ni mluii tftapa/ttm tcruM tfe*. Cyy f itat m ítntiannptrijit nt Jtrfrrtn 479
