Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)

Régészet - Cseh János: Jászberény–Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004)

TISICUM XXI. - RÉGÉSZET

Oszlopvázas, álló falú vaskori építményekről Szkítiától Galliáig (egy tallózás)

Az 1940-es évek első felétől (1943-tól) a legutóbbi időkig terjedő régészeti kutatási periódusban háromféle karakterisztikus háztípusra vannak adatok a Kárpát-medence szkíták-szigünnák lakta területein, legtágabban véve a Kr. e. 7-3. századból (de inkább csak a 6-4. századból). Föltárásokon, úgy a Dnyeper régióban, mint a Kárpátok koszorúján belül, legtöbb esetben („félig”) földbe-süllyesztett padlós vagy másként gödörházak jönnek elő rendszerint.

Határozottan állítható, hogy léteztek olyan paticsfalu, omladék formában megmaradt konstrukciók, amelyekre cölöpnyomok nem nagyon tűnnek jellemzőnek, vagy csak minimálisan. Már kutatástörténeti vonatkozásban is ezt a változatot szükséges előre vennem az álló falazatú teleplétesítmények sorában - Hódmezővásárhely-Fehértó (Horváth János földjének környéke) és Salgótarján-lpari park II. (Kincses-völgy, Tarján-patak, 2000. évi ásatás) a szakirodalomban kiemelten megjelenő/szereplő lelőhelyei ennek. A fehértói objektum a lakonikus, rövid leírás nyomán egy szögletesszerű, 2,7x1,8 méter méretű, 50 cm mélyen húzódó kiégett sártapasz törmelék réteg volt. Kerámia keltezte a szkíta korra; ergo bizonyos, hogy itt egy középső vaskori, ugyan nem túl nagy, de felmenő falu építményről, annak részletéről^) van szó, oszlophelyek nélkül.12 Kiterjedésében ennek éppen az ellentéte volt a salgótarjáni omladékos házmaradvány két, mondhatni ágashellyel, tűzhellyel, mintegy 7x4 méter nagyságban. Ez a lábnyi vastag paticsréteg 80 cm körüli mélységben került elő, alatta jól követhető padlóval. A Kr. e. 7-5. századra történő datálása a korai korongolt kerámia alapján megalapozott és korrekt.13 Eme régészeti maradványok, nem mintha ebből messzemenő következtetést akarnék levonni, szembeszökően emlékeztetnek engem a szintén iráni gyökerű szarmaták kengyeli (Csorcsány-ér, 1996) kunyhójának omladékára.14 Csege-lapos hozzávetőleg középnagyságú szkíta telep építménye a harmadik háztípust reprezentálja, melynek példái a nyugati szkíta világ központi területén, a Nagy Magyar Alföldön csak az elmúlt esztendők nagy felületű ásatásain kerültek jobban előtérbe, habár néha alig több, mint elszórt és értelmezhetetlen oszloplyukak formájában. Mindenesetre a kezdetek adva vannak és biztatóak, sokat ígérőek. Szűkös helyi lehetőségeim nem teszik lehetővé, hogy jobban tájékozódjak a Fekete-tengertől északra elterülő sztyeppe/erdős sztyeppe szkíta településeinek felszíni építményeiről. Egy lelőhelyet említek: ez Kuzina Gora gorodiscséje a Sejm folyó mentén, ahol (még az 1950-es években) az erődítés belsejében meglehetősen nagyszámú cölöpbeásás látott napvilágot. Ezek hely- lyel-közzel sorokat, sőt szögletes formációkat látszanak alkotni, melyek - szerintem - minden további nélkül tarthatók emelt falak vázrészleteinek15 A Kustánfalva/Kustanovice (Kustanovice) régészeti kultúra vagy csoport kárpátaljai régiójából Derenkovec/Gyerenkovec, magyarul Beregsom Be- regben és Mali Hejivci/Malije Gejevci, magyarul Kisgejőc vagy régi írásmóddal Kisgejőcz Ungban két olyan ásatási hely, melyet semmiképpen

12 BANNER János 1943.198.; PÁRDUCZ Mihály 1945.63.1. kép, 62. és 64., s az interpretáló/kommentáló résznél 73.; GYUCHA Attila 2001.119.

13 VADAY Andrea 2001.210-211. és 216.8. jegyzetpont; VADAY Andrea 2003. 33.; CZIFRA Szabolcs 2006.174.

14 CSEH János 1998.89.6. kép, további rajzokkal-fotókkal és a leírással

15 ALIKHOVA, A.E. 1962. 88. és uo. Ris. 1., 95. Ris. 3. I., 93-94. Per exemplum egy 3,5-2 méteres szakaszokból álló alaprajz, több mint tucatnyi oszlopgödörrel az északkeleti erődkapu mellett

sem hagyhatok figyelmen kívül. A beregin egy markáns tízoszlopos, szabálytalan téglalap alakú, nyugat-keleti hossztengelyű, ca. 4,5x3,5 méter méretű, tűzhelyes lakóház szerkezetet (nazemnaja sooruzhenija) tártak fel, mely észak felé esetleg nyitott is lehetett (?).16 Az ungi településről - 1986-1988. évi ásatások - bemutatott telepjelenség szabályos téglalap formájú, északnyugat-délkeleti helyzetű, ötoszlopos konstrukció volt kb. 6x3,5 méterrel, tűzhellyel. Bár a rajz némi kétséget hagy, mégis inkább felszíninek kell tekinteni.17 Területileg itt szükséges említeni Cecejovce/ Csécs késő Hallstatt kori, szkíta teleprészletét a kassai medence peremén (1979-1980), a régi Abaúj-Tornában; a feltárt felületnek úgy 15-20 méter nagyságrendű részén egy oszlophely csoportosulás helyezkedett el számos, mellesleg eléggé rendszertelenül szóródó folttal. Hogy itt építkezés maradványaival áll szemközt a kutató, mutatja talán az is, hogy errefelé viszonylag több gabonalelet látott napvilágot.18 A Felvidék másik, nyugati felén, a Vág folyó mentén, Nitra/Nyitra vonzáskörzetében az egyik legfontosabb lelőhely Sered/Sered', azaz Szered, ahol az 1951-1954 között folytatott régészeti ásatások eredményeztek máig igen jelentős késő Hallstatt-kora Laténe, szkíta típusú telepleleteket. Egy homokdűne vonulaton (Macanské vísky - Macskadomb?) gödörházak mellett „Pfahlbauten mit recheckigem Grundriss” is feltárásra kerültek, mégpedig közel féltucatnyi, részint talán belső tagolással. A nagyon hozzávetőlegesen nyugat-keleti fekvésű, téglalap alakú építmények hosszúság-szélesség méretei 5 méter és 10 méter között változtak/ ingadoztak.19 A Kárpát-medencei középső vaskori település kutatás terén mindig is előveendő publikáció marad. Délnyugat-Szlovákiából még csak egyet hozok itt, a Kalenderberg kultúra - Kr. e. 6. század - körébe tartozó Hoste/Kisgeszt teleprészletét, rekonstruálható kisebb, állófalú épületmaradványával.20

Miután ilyenképpen átfutottam néhány olyan lelőhelyet, amely a Kárpátok medencéjén belüli szkíta településterületnek zömmel inkább a perifériájára esik, fordulok a központi, a Duna-könyöktől a Tisza-Körös vidékén át a Nyírségig húzódó nagyrégió felé. A legmarkánsabb és ugyanakkor publikált oszlopszerkezetes épületmaradvány a Rákospalota-Újmajornál (Budapest) 1995-ben végzett archeológiái munkálatoknál bontakozott ki. A nagyobb felületeken a leírás szerint jó kéttucatnyi cölöplyuk fordult elő, melyekből alkalmasint két ház kihüvelyezhető; az egyikből L-forma, négyes oszlopalakzat maradt meg 4x3 méter kiterjedésben. Nem sok, valóban, de hát mégiscsak ez a legelső ilyen típusú szkíta-szigünna konstrució a magyar kutatásban,21 * * mely feltétlen méltatásra érdemes. Balassagyarmat (-Káposztások, 2004), Ebes (-Zsong-völgy, 2003), Endrőd/Gyomaendrőd (-Papp-tanya környéke?, 1987-1988), Vecsés (M0 autópálya egyik lelőhelye, 2004) - középső vaskori telepásatások,

16 POPOVICH, Ivan 1986.193. Ris. 1.3 és 192. - érdekes, hogy itt is nyitottnak mutatkozott a lakóház a déli oldalon, mindenesetre a kellő vagy elvárható oszlopmaradványok hiányoztak

17 POPOVICH, Ivan 1997.110. XV. tábla felül balra, 79-80., s még 95.

18 MIROSSAYOVÁ, Elena 1994.38. Obr. 2. és 57.

19 PAULÍK, Jozef 1955. először is az áttekintő helyszínrajz, azután sorban az objektumok: 167. Tabuíka Vili., 174. Tabuíka XII., 178. Tabuíka XV., 185. Tabuíka XIX. (több esetben bejáratra utaló nyomokkal); Id. még DUSEK, Sigrid 1977. 178. és uo. Abb. 1. Rövid ismertetése a magyar szakirodalomban: SZŐKE Béla 1958.214.

20 20 BÚJNA, Josef-ROMSAUER, Peter 1984.433. Obr. 3.2,434., 440. és 446.

21 HORVÁTH M. Attila 2001. 43. 10. kép B és 42^43.; HORVÁTH M. Attila

2002.112.2. kép B és 107. (ENDRŐDI Anna-HORVÁTH M. Attila-M. VIRÁG

Zuszsanna 1997.9. és ENDRŐDI Anna-HORVÁTH M. Attila 1998.8.)

46