Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Régészet - Cseh János: Jászberény–Csege-lapos. Felszíni és földbemélyített ház, gödrök, árkok, egyéb telepjelenségek a szkíta korból (2004)
CSEH JÁNOS - JÁSZBERÉNY-CSEGE-LAPOS. FELSZÍNI ÉS FÖLDBEMÉLYÍTETT HÁZ, GÖDRÖK, ÁRKOK, EGYÉB TELEPJELENSÉGEK A SZKÍTA KORBÓL (2004) Szélessége 70 cm és 20 cm között változott, mélysége 15 cm és 2-3 cm volt. Alját lapos, teknős formára bonthattam. Északi kifutásánál adódott lehetőségem a feltárás egyetlen teljes profiljának, tanúfalának rajzolására. A humusz-, illetve a szántott réteg 40-45 cm-re rúgott, a felület nívója ezt még hozzávetőleg 15 cm-rel haladta meg, amely szubhumusznak is mondható, s amely megfigyelésem szerint eléggé hirtelen kezdődött. Ebben még megfigyelhető volt az árok töltelékföldje. [Talán ez a 15 cm felelős a fent leírt oszlopszerkezetes építmény hiányosságaiért.) Az árok mellett szorosan ovális, 30 cm körüli átmérőjű, valamivel több mint 10 cm mélységű oszloplyukat találtam. A másik árokrészlet is egyenes futású volt, kissé északkeleti nyomvonalú. 8 méter körüli kiterjedésben követhettem. Szélessége 20-30 cm-t tett ki, mélysége pedig 4-11 cm-t. Feneke teknősen ívelődött. (Déli végénél egy oszlophelyszerű jelenség is kirajzolódott.) Esővíz elvezetésére, térségek elhatárolására/elkülönítésére (pl. karám állatok számára stb.) - Entwässerung, Abgrenzung, Pferch, német címszavakban -, vagy egyéb más célra vájhatták a kis település lakói. (7-8. kép és 16-18. kép) A magyar Alföld középső vaskori régészeti emlékanyagából öt-hat lelőhelyet tudok felsorolni jelen pillanatban, ahol az ásatási jelentések, publikációk nyomán szkíta telepárkok vagy leginkább ehhez a korszakhoz vehető árkolások jöttek napfényre. Úgy tűnik, a rákospalotai7 és a vecsési8 archeológiái jelenségek szkíta vagy legalábbis őskori keramikával datálhatok - a beszámolók szerint. Gyál (Vecsés-Csepel II. MÓL gázvezeték), Nyíregyháza (Manda-bokor), Nyíregyháza (Rozsrétszőlő-Szelkó-dűlő), azonkívül Salgótarján (Ipari-Park II.) Kr. e. 7-4. századi településein fordultak még elő árokrészletek.9 Az évszámokból látható, hogy mindezek az adatok az ezredfordulót követő időszak valósággal robbanásszerűen, explozívé kibontakozó telepkutatásának köszönhetőek, zömmel az útépítések nyomvonalán. (Itt említem és nem a háztípusoknál az érdekes endrődi telepjelenséget; ez egy árokszakaszok körbevette, ovális-szerű térség cca, 9,5x6 méter kiterjedésben, északkelet-délnyugati tájolással. Közelebbi kora és mibenléte mindazonáltal ismeretlen.10) Az objektumok leletei 1. objektum A kunyhó mélyedéséből 15 db régészeti tárgy került ki, ebből 10 db az edénytöredék - egy korongolt és kilenc kézzel formált. Állatcsont 5 db volt, nagyobb testű állat lábcsontja és kisebb méretű csöves csont. A rajzban bemutatott két kerámiadarab leírása: Kézzel tornáit kerámia. Anyaga törmelékdarabokkal kevert. Mindkét felülete simára eldolgozott. Színe kívül világosabb barnás, belül szürkésebb és foltos. Törésfelülete „kormos’Vfeketés. Kissé befelé hajló, lekerekített perem és lágyan ívelt oldalfal. Virágcserép vagy hordótestű edény fragmentuma. M: 3,4x3,4 cm. Fv: 0,8-1 cm (9. kép 1 és 19. kép 4) Kézzel formált vagy korongolt kerámia. Anyaga tisztább. Színe egészen 7 HORVÁTH M. Attila 2002. 107. (itt hangsúlyozottan szkíta cserepekkel datálva) 8 PATAY Róbert 2005. 301.; PATAY Róbert 2006. 51. és 52. (teleptérkép) - prehistorikus kerámiával; egyébiránt a felületen szarmata telepmaradványok voltak még 9 DINNYÉS István 2002. 71. és 72-73.; ALMASSY, Katalin 1996. 230-231.; JAKAB Attila-NAGY Márta 2006.292.; VADAY Andrea 2001.212. 10 GENITO, Bruno 1992.356. Fig. 21., 353. és 356. világos barnás. Valamiféle elvékonyodó és lekerekedő peremrészlet, egyenes oldallal. M: 1,8x1,7 cm. Fv: 0,3-0,7 cm. Tulajdonképpen alig vagy egyáltalán nem meghatározható lelet (9. kép 2 és 19. kép 3) A tételesen ki nem emelt cserép együttesben előfordult még egy korongon készített edény darabja, mely világosbarna, viszonylag vastagabb falú (talán tálrészlet?), matt felületű. A kézzel formáltak finomabb vagy durvább adalékkal, homokkal és samottal kevertek és faltöredékek. Színük feketés, valamint barnásszürke. Egy edény négy cserepe élénk törésfelülettel a találásnál darabolódott (kettő összeragasztható volt). Előfordult továbbá egy perem illetőleg patics. (19. kép 2 és 6-8) 2. objektum A gödörbeásásból mindent összesítve 18 db leletet gyűjtöttem. A kerámia száma 5 db volt, ezen belül korongolt kettő, durva pedig három. Az állatcsont anyag 13 db-ot tesz ki (pl. kisebb testű állat alsó állkapcsa, fogdarabok). A rajzos összeállításban hozott, legfontosabb keltező értékű cserép leírása: Korongolt kerámia. Jól iszapolt, finom anyagú. Mindkét felülete gondosan kezelt, elsimított, matt vagy enyhén polírozott hatású (belül vízszintes húzásokkal). Kívül-belül egyforma színű, normál árnyalatú barnásszürke - mint a középső vaskori keramikák általában. Törésfelülete magjában sötét, kétoldalt világosabb barnás. Kissé duzzadt és gömbölyded perem nagyon enyhén ívelődő oldalfallal. Kónikus vagy afelé közelítő (kalottenförmig) mélyebb tál fragmentuma. M: 4,6x2,9 cm. Fv: 0,7 cm (9. kép 3 és 19. kép 1). A kerámiatípus elterjedéséről a Közép-Tisza vidéken Id. a 11. jegyzetpont alatti irodalmat. A további cseréptöredékek között volt egy apró, korongolt, barnás színű, finom agyagból. A kézzel formált fragmentumok durvább anyagúak, gondosabban vagy kevésbé gondosan eldolgozott felületűek, kívül jellemző barnás tónusúak (a belső oldalon mindig sötétebb és szürkésebb árnyalattal). Vastagabb oldalfalak (19. kép 5) 3. objektum A gödröcske csupán 1 db durva cserepet tartalmazott; ennek leírása: Kézzel formált kerámia. Anyaga nem tiszta, de nagyobb szemcsék sincsenek. Felülete külsején-belsején meglehetősen egyenetlen. Világosabb barnás színű (belül szürkésebb). Esetleg egy perem közeli fragmentumról van szó. M: 4,6x2,9 cm. Fv: 0,4-0,9 cm (9. kép 4 és 19. kép 10). 4. objektum A kisméretű beásás kitöltésében 2 db régészeti tárgyat találtam. Mindkettő állatcsont, pl. nagytestű jószág egész csöves csontja (19. kép 11). 49. objektum (Ld. feljebb a cölöpvázas épületről írt passzus vége felé.)11 51. objektum Naplóm szerint kis korongolt vaskori edény fragmentum is volt benne. 11 CSEH János 2003. 46. Függelék B/ és 52. 5. kép. (Természetesen ehhez a jellegzetes szkíta edénytípushoz külön bokornyi hivatkozást lehetne rendelni.) 45
