Gulyás Katalin et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (Szolnok, 2012)
Művészettörténet - Egri Mária: Szirt Oszkár
TISICUM XXI. - MŰVÉSZETTÖRTÉNET bűvöletéből születtek Szírt Oszkár legigazabb képei is. A zöld reflexek, az erdőbelső árnyai uralják a Favágó-t. A természet bensőséges szere- tete és belső, hangulati lényegének megragadása a Tiszaliget tömör, dús zöld fáival és a rájuk nehezedő viharterhes, sötétkék egével. A természet mélyreható megfigyelésén alapszik festői előadásmódja, amelyet a kolo- rizmus old fel, és ezáltal a képi egységet is megteremti. Az erdő poézise a melegbarna földű, párás, opá/os levegőjű Árad a Tisza. Enyhe, finom rózsás-viola szín leng át a vízen egységben a súlyos barnákkal terhelt mélyzöld parttal. Ezen az úton jut el a plein-air festői felfogásig. Színeit felszabadítva a napsütés problémájával kezd el foglalkozni, de festői elve, amelyet Feren- czytől tanult, változatlanul érvényben marad: „kolorisztikus naturalizmus szintetikus alapon”. Ennek egyik legszebb példája a fény-árnyék küzdésében született nagy lombú Diófá-ja, amely beárnyékolja a homokot, két kisméretű nagybányai dombos tája - a zöld fűben ülő három kislány vasárnapi öltözetben, szintén e körből való. Ekkor már a természethű tájfestés és a képi felépítés igénye egymás mellett hatottak műveiben. És a napfényben való festés a határozottabb, tagoltabb formák felé vezetett. Így jeleníti meg a Pityó nevű szolnoki tájat. A zöld-drapp-világoskék ég és a háttérben apró élénksárga és fehér házak foltjai már a tudatos képépítés irányát jelzik. Már szinte az impresszionizmus határáig jut el az egyik üdezöld képén, amelyen Szántó Lajost festi meg szabadtéri műtermében, amint szürke ruhában állványa előtt a szabadban dolgozik. Színei mellett a kompozíciós készsége is érlelődik. Kifejezetten kompozíciós terve a Szabin nők elrablása. Itt a kompozíció középpontjába kerül a barna és szőke testek gigászi mozgás-küzdelmének ábrázolása, ami a bonyolult mozgásritmusok ellenére is áttekinthető marad. Szírt Oszkár most már eljutott odáig, hogy mindent tud. Ismeri a szín lehetőségeit és harmonikus hatású képet tud szerkeszteni. Néha ez a kettős cél szétválik, és a szín lesz uralkodóvá a vásznon, mint az Önarckép-én, amelyen egy kopaszfejű, zöld inges, sötét nadrágos fiatal férfi jelenik meg térdig ábrázolva, bal kezében a festő attribútumával: ecsettel. /A gazdagodást ezen a képen az egyén belső világának, a festő karakterének megragadása adja az arc és mélyreható tekintet tükrében. Ugyanez a gondos lélekábrázoló képesség érik az 1913-as keltű Nagyapám félig kész, teljes profilú ráncos, fakó arcán. A plein-air festéstől való eltávolodás útjai is feltűnnek még Szirt Oszkár vásznain, ennek az alig 26 évet megélt művésznek, jóval a delelője előtt bevégzett életművében. Kék falú szobában barna arcú, apró, fényes szemű parasztasszony ül. Fehér, bő ujjú inget és kék mellényt visel. A kép jobb felső részét ablaknyílás tölti ki, ahol kék zománcedényben zöld növény virul. Még naturálisán festi meg a képet, de már a színes dekoratív foltfestésé a szólam-vezető hang. És 1913-ban már fest egy olyan csendéletet, amelyen a zöld asztal, a sárga és piros alma dekoratív színértékei harsányan dominálnak, de már kubiszikusan törik a drapéria is. Néhány évi serény, elemző munka után Szirt Oszkár ezt a fejlődési vonalat írta le. Bevégzett kitűnő munkáiért nem késett a korai elismerés sem, hiszen 1914 júniusában az Építők41 című vászna, amelyen a főváros jeles architektonikus szépségű monumentumát, a Belvárosi templomot festette meg, elnyerte az Alpár Ignác-díjat. 1913-14-ben kiállításon vett részt a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Szirt Oszkár, ez az ígéretes nagy tehetségű művész 26 éves korában, az első sikereket megérve, a művészi munka első mérföldkövénél, még 41 Belvárosi templom címmel mindent magával víve - keveset itthagyva 1915. július 20-án örökre Galíciában maradt. Életművének feldolgozásával még adósak vagyunk.”*2 43 44 Soós Klára írása újabb lehetőséget ad az Új Élet számára, hogy a hősi halált halt zsidó művész emlékezetét olvasói figyelmébe ajánlja. „Szirt Oszkárról, az első világháborúban hősi halált halt festőművészről szolnoki és budapesti kiállítása alkalmából részletesen megemlékeztünk már az Új Élet hasábjain. Művészi hagyatékát most budapesti kiállításának rendezője, Soós Klára, ismerteti a Művészet című folyóiratban, és közli két festményét is, mely tudása végezetében mutatja be a művészt, aki már fiatalon rátalált az útra, ahol az élet és a művészet találkozik. Művészi hagyatékából - mint Soós Klára írja - tartalmas és mély emberábrázoló súlyos művészi egyéniséget ismertünk meg. Legigazibb képei a természet bűvöletéből születtek, festői előadásmódja is természeti jelenségek mélyreható megfigyelésén alapszik és fiatal kora ellenére felismerte a szín és árnyék harmonikus lehetőségeit. Bevégzett kitűnő munkáiért nem késett az elismerés sem, hiszen Építők című vászna elnyerte az Alpár Ignác-díjat. ’,43 Az októberi kiállításról hírt ad a Népszabadság: „Szirt Oszkár-emlékkiálli- tást rendeznek az I. kerületben, a Bem rakparti kiállító teremben.”*4 Majd Horváth György ír bővebben a Magyar Nemzet hasábjain. „Szirt Oszkár festőművész műveiből rendezett emlékkiállítást a Múzeumi Hónap alkalmából az I. kerületi tanács Művelődési Klubja a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum közreműködésével. A fiatalon - 25 éves korában - az első világháború áldozatául esett művészt bemutatott alkotásai ígéretes tehetségnek tüntetik fel. Ferenczy Károly, Fényes Adolf tanítványa volt, s két nagy mesterének hatása az Alföld és Nagybánya felé terelte érdeklődését. A Képzőművészeti Főiskola nyári szünidőit Szolnokon és Nagybányán töltötte, az ottani művésztelepeken. Képeinek számos motívuma származik a két város hangulatos utcáiról, tereiről és környékéről. Erősen hatott rá Ferenczy késői stílusának higgadt tisztasága, tájképein, atléta-képein számos nyom utal erre. Emlékkiállítása meggyőzi látogatóit arról, hogy Szirt Oszkár korai halálával a hazai festészet egy be nem váltott ígérettel lett szegényebb. ”45 Ismét eltelt néhány év, majd Szirt Oszkár születése 80. évfordulójának emlékezetét a budapesti Fészek Klub vállalta. Ezt a Művészet s a Nép- szabadság hírei között olvashattuk.46 Nagyjából ugyanez az anyag került 1970 januárjában a Csepel Galéria falaira.47 A kiállításról részletesebb elemzésben ismét az Új Élet részesít. „Mikor Szirt Oszkár festőművész színekben s a kifejező erő szinte túláradó feszültségében megragadó művei először kerültek a közönség elé, alkotójuk már csaknem félszázada halott volt. Ifjú életét az első imperialista háború követelte áldozatul, s bár kiemelkedő festményeit és grafikáit családja megőrizte, művészi hagyatéka alig egy évtizede vált ismeretessé a Szolnoki Múzeum gyűjteményes kiállításán. Pedig művei nem csupán a fiatal művész tehetséges indulásának fejezeteit sorakoztatták fel, hanem művészi egyéniségének meglepő gyors kialakulását, látásmódjának eredetiségét, útkeresésének bátorságát is. Első gyűjteményes kiállításának sikere után a művészi közvélemény 42 SOÓS Klára 1967.11. A cikket a címlapon Szirt Oszkár szolnoki Zagyvapartot ábrázoló grafikája, valamint Szántó Lajos szabadtéri műtermében és Szolnoki liget című képének fotója illusztrálja 43 N.N. 44 Népszabadság, Hírek.1966. okt. 8. 45 H. gy. (=HORVÁTH György) 1966. 46 Népszabadság, Kulturális hírek. 1969. január 9.; Művészet, Kiállítások. 1969. január 47 Népszabadság, A mai kulturális programból. 1970. augusztus 23. 258
