Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 20. (2011)

Történelem - Vadász István: Kiss Pál honvédtábornok életútja

TISICUM XX.-TÖRTÉNELEM Ez az ezred minden bizonnyal a nagyváradi fő-hadkiegészítésű, 37. számú, Máriássy sorgyalogezred lehetett, de pontosabb egység beosztást jelenleg nem ismerünk. Hadnagy, majd 1841-től főhadnagy lett. Ez azt jelzi, hogy csapattiszti pályafutása a korabeli kedvezőtlen előléptetési viszonyok ellenére ígéretesen alakult. Ismeretes, hogy az 1810-es évek második felétől 1847 elejéig a báró Máriássy Andrásról elnevezett sorgyalogezred zöme a galíciai Lembergben állomásozott, s csak a 3. zászlóalj tartózkodott Nagyváradon. így azt feltételezhetjük, hogy Kiss Pál is megfordult a lembergi állomáshelyen. Legalábbis erre utal, hogy 2002-ben egy olyan, Lengyelországból származó, ismeretlen rajz került elő, amely Kiss Pált ábrázolja. A ceruzarajzot minden bizonnyal Kiss Pál valamelyik csapattiszt-társa készítette, 1837. december 25-én, vélhetően a galíciai állomásozás idején. Ismeretes, hogy Kiss Pál 1848. április 27-től alszázados, tehát századparancsnok lett a 37. Máriássy (ekkor már Mihály orosz nagyhercegről elnevezett) gyalogezredben, illetve annak a 3. zászlóaljánál, amely ekkor már Nagyváradon állomásozott. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848. május 16-án felhívást intézett a nemzethez az első 10 honvédzászlóalj létrehozására. Ekkor több, később komoly katonai képességét a harctéren is bizonyító katonatiszt jelentkezett szolgálatra. Ezek között a tisztek között ott találjuk például Damjanich Jánost és Kiss Pált is. E döntésük révén tehát ők később szabályos áthelyezéssel kerültek a miniszterelnök kinevezése nyomán és a nádor jóváhagyásával a magyar honvédseregbe. A 37. gyalogezred kinevezett parancsnoka 1848. június 30tól Vetter Antal alezredes lett. Amikor a bihari nemzetőrség szervezése 1848. április-júniusa között elkezdődött, a nehézkes szervezés és a tiszti kinevezések elhúzódása miatt itt is a sorezredi gyalogezredekből kértek oktatótiszteket.

2 így került a nagyváradi Rhédey-kert melletti nemzetőr-gyakorlóterepre 1848 nyarán (június-júliusban) Kiss Pál, aki akkor a bihari nemzetőrök kiképzését végezte. Ezek a nemzetőrök később zömmel a Baróthy László nagyváradi ügyvéd parancsnoksága alatt szerveződő századba kerültek, akik az 1. bihari nemzetőr-zászlóaljjal együtt 1848. augusztus 19-én indultak el a délvidéki harcokba, Fehértemplom felé.

3 A sorezredbeli zászlóaljjal együtt Kiss Pál vélhetően már 1848 júliusának közepétől részt vesz a délvidéki harcokban. 1848. július 13-án indultak el Nagyváradról, s július 19-én már Nagybecskereken, Kiss Ernő mozgó hadosztályában voltak.

4 A Versec környékén összevont déli táborba, a magyar csapatokhoz július végétől folyamatosan érkeztek az új honvédzászlóaljak (a 3., a 9., a 10.), továbbá Pest, Heves-Külső-Szolnok, Tolna és Bihar vármegyék, valamint a Jászkun Kerület nemzetőrei. 1848 augusztusának közepétől ez a hadosztály a szerbek egyik, Periasz környékén elhelyezkedő tábora ellen készülődött. A felvonuló erőket az újonc 10. honvédzászlóalj, a Mihály 2 URBÁN Aladár 1973. 87. 3 HEGYESI Márton 1898. 25-38. 4 VETTER Antal é.n. 534-550. nagyhercegről elnevezett (vagy Máriássy) gyalogezred 3. zászlóalja (a 37/3. zászlóalj) valamint Woronieczki herceg vadászai mellett a bihari nemzetőrök alkották. Szeptember 2-án került sor Periász megrohamozására: a 10. zászlóalj elfoglalta a települést, ám a csatában halálosan megsebesül Szemere Pál őrnagy, a zászlóalj parancsnoka. Itt tűnt ki Kiss Pál „...herceg Mihály ezredbeii kapitány... ", aki „...a vitézséggel vezérlett bihari nemzetőrséget annyira buzdította, ... hogy e tökéletlenül fegyverzett derék nemzetőrök halálmegvetéssel követték a sorkatonaság szép példáját, mert az ellenséget egy szőrű erdőből és nádasból kiűzvén, legjobb sikerrel még az ostromban is részt vettek: ezen bátorság annál dicséretesebb, mivel a fegyverforgatásban Kiss Pál kapitány fáradozásai mellett csak most gyakoroltattak."

5 Szemere őrnagy helyére Kiss Pált nevezték ki a 10. zászlóalj élére, ez a megbízás azonban csak néhány napig tartott.

6 A Fehértemplomnál állomásozó 9. zászlóalj parancsnoka - Vitalis Sándor őrnagy - ugyanis augusztus 25-től beteget jelentett, majd szeptember 1-től nyugállományba vonult. így a Kassa-Miskolc térségéből származó, később „vörössapkás"nak nevezett zászlóalj vezetésével a szeptember 6-án őrnagygyá előléptetett Kiss Pált bízták meg.

7 így került át tehát Kiss Pál a császári-királyi sorgyalogezeredből az újonnan szervezett honvédzászlóaljhoz: s előbb a 10., majd a 9. zászlóalj parancsnoka lett. A bánáti-bánsági határvidéken szeptember vége és november eleje között szerveződött meg az a magasabb egység, amelyet előbb verseci dandárnak, majd verseci hadosztálynak neveztek el. Ennek a magasabb egységnek a legütőképesebb magvát a korábban Damjanich őrnagy által vezetett 3., és a Kiss Pál parancsnoksága alatt harcoló 9. zászlóalj adta. Ezt az egységet 1848 októberétől Damjanich alezredes, majd ezredes vezetette. A 9. zászlóalj erre az időre már általánosan elismert egysége volt a hadosztálynak. Leiningen-Westerburg Károly például 1848 novemberének végén így írt a csapatról. „Tegnapelőtt egy zászlóalj jött erősítésünkre, szép, erős legények, de még nincsenek begyakorolva. De hihetetlen gyorsan válik katona belőlük, és gyönyörűen verekednek. Például a 9. honvédzászlóalj Versecen kiállhat bármely régi csapattal. Úgy, mintáz 1813. évi porosz önkéntesek, alig lőnek, hanem vadul nekimennek az ellenségnek, és a puska tusával verik le. A rácok és szerviánusok annyira félnek tőlük, hogy egy járőr elől elszalad száz rác is.'

9 A Versec és Fehértemplom között manőverező egység parancsnoksága körüli, Vetter és Damjanich közötti vetélkedésben olykor Kiss Pálra hárult a vezetés. Ez az ambiciózus őrnagy tekintélyét tovább növelte. Ehhez az egységhez kerül - eredetileg a 10. zászlóaljhoz - október legvégén Leiningen5 GRACZA György é.n.; illetve a Közlöny 1848. szeptember 3-i számának tudósítása a perlászi csatáról. 6 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) Országos Nemzetőrségi Haditanács iratai 1848: 7383.; ennek alapján BONA Gábor 1983.12. 7 Közlöny 1848. szept. 7.; URBÁN Aladár 1973. 232. 8 LEININGEN-WESTERBURG Károly levelei feleségének (továbbiakban; Leiningen levelei...), 8.1848. november 26. In: Az aradi vértanúk. Válogatta, szerkesztette, az előszót és a jegyzeteket írta KATONA Tamás, Budapest, 2001