Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Berta Ferenc: Gyógyszerészek, gyógyszertárak Szolnokon
Történelem „Az itt jegyzett 32 tárgyú ajándékokkal gyarapítá végrendeleténél fogva intézetünk gyűjteményét hamvaiban is tisztelt volt szolnoki gyógyszerész, boldogult Agnelly Ferenc úr, kinek természeti osztályunk s jelen őslénytárunk különben is sok és szép adományokat köszön. Köszönet és hála a derék férfiúnak/”8 Ugyancsak ekkortájt volt Szolnokon gyógyszerész (esetleg patikussegéd, de mindenképpen a gyógyszerészeti tudományokkal felvértezett, elhivatott hazafi) Wagner Ignác, akiről az 1848-as Közlöny így emlékezik meg: „1848 júniusában beáll a 3. (szegedi) honvédzászlóaljba. A délvidéki harcok során őrmester, október 6-án hadnagy lesz. A tavaszi hadjáratot a fősereg kötelékében küzdi végig. Buda bevételénél, május 21-én megsebesül. Júniusban főhadnaggyá léptetik elő, de sajnos ez már a sebesülését követő halála után történt."9 Agnelly halálát követően, a gyógyszertárat az 1850-ben Mezőtúrról Szolnokra települt Scheftsik István (1830-1900) vásárolta meg, és azt azonnal a Német (később Városház, gr. Apponyi Albert, majd Táncsics) utca és a Gorove utca sarkára helyezte át.10 Ez a mai Kossuth téren, a városháza mellett fekvő sarok, a korabeli forgalmas piactér egyik szeglete. A patika helyváltoztatása, a piac közvetlen jelenléte mindenképpen hatott az ismertségére, így a bevételre is. Az Árva megyei Námesztóból Jász-Nagykun-Szolnok megye területére költözött Scheftsik György és neje, Árvay Katalin házasságából származó Istvánnak előzőleg Szarvason és Mezőtúron is volt gyógyszerészete, s Szolnokon is patikatulajdonosként alapozta meg karrierjét. 1866-ban gőzmalom építésére kapott engedélyt, majd közfürdőt és gőzfűrész üzemet létesített. 1874-ben ő az ipartestület elnöke, 1876 és 1878 között, valamint az 1880-1883 közötti időszakban Szolnok város polgármesteri tisztségét töltötte be. Időközben földbirtokot vásárol, s 1884-ben magyar nemességet szerez szolnoki előnévvel. Scheftsik István 1850-től 1860-ig vezette és kezelte a patikát. Az őt követő tulajdonos és kezelő horai Horánszky István (1819-1881),11 ugyancsak nemesi származású gyógyszerész, a Scheftsik család közeli barátja. Liptó megyéből származott, nemességét az utolsó összeíráskor Bars és Szepes megyékben is kihirdették, valamint ezt követően 1842-ben Heves vármegyében is. Külső-Szolnok megyébe, illetve Szolnokra Horánszky János költözött. Fia, Nándor pályája csúcsán Magyarország kereskedelemügyi minisztere lett, emlékét Szolnokon utca őrzi. A másik ágból 1860-ban István, 8 NAGY István Zoltán 2002. A borjú ülgétől az óriási szőrnyóczig. Magyar Nemzeti múzeum régi leltárkönyvéből, www.termeszetvilaga.hu/ kulonsz/koz1/nagy.html Elérés ideje: 2009. június 3. 9 Közlöny, 1848/121. Hegyesi Márton 10 SZABÓ Barna 1941.11. 11 SCHEFTSIK György 1935. 214. a gyógyszerész származott át Szolnokra. Érdemesnek tartjuk a Horánszky családról röviden említést tenni: Horánszky János (1814. V. 19.—Szolnok, 1876. X. 14.), fia Horánszky Nándor (Eger, 1838. I. 15.—Budapest, 1902. IV. 19.). János testvére Horánszky István (1819. Vili. 4.-Szolnok, 1881. I. 29.). István gyermekei: Irma (1861.-Szolnok, 1897.), férje: Elek Dávid szolnoki polgármester; István, gyógyszerész (1862.—Szolnok, 1920); Berta (Berki Józsefné); Gizella (Hu- bay Miklósné). A Horánszkyak házasságok révén, nőágon kapcsolódtak a legjelentősebb szolnoki családok rokonsági hálózatához. Horánszky Istvánnak nagy érdemei voltak a második szolnoki gyógyszertár felállításában, mely 1879-ben nyitotta meg kapuit „Vörös Kereszt” névvel. írott ajánlásait, érveit a városi tanácson túl, egyenesen gr. Szapáry Gyula belügyminiszternek címezte. Horánszky István gyógyszerész rövidesen - más szakmai társulás nem lévén - az ipartársulat választott tagja lett (1874. május 25-től 1884. január 31-ig.),12 1878-ban már a város közegészségügyi bizottságának tagja.13 1881-ben bekövetkezett halálát követően gyógyszertárát Kecskéssy Tivadar okleveles gyógyszerész vette ki haszonbérbe, és működtette egészen 1884-ig. Aztán megint új bérlő neve jelent meg, Finy Béla gyógyszerész, aki mindössze egy évig tevékenykedett a patikában. A tulajdonlásban ekkor Horánszky fia, horai Horánszky István következett a sorban, 1886-tól egészen 1899-ig. Horánszky 1896-ban mint virilis14 a Szolnok városi tanácsának tagja. Közben, eddig ismeretlen okok miatt, kisebb-nagyobb megszakítások következtek a tulajdonosok sorában. A patika címe új, de a helye a régi: Gorove utca 13. Először Boár György neve bukkan fel (1893-1894). Nevéhez a szolnoki „Vörös Kereszt” Gyógyszertár elindítása fűződik. Ezt 1895-től özv. Horánszky Istvánné működteti, egészen 1903-ig. Innen számítjuk a patika új nevét: „Isteni Gondviselés”. A kezelői státuszban is változások történtek: 1895 és 1898 között horai Horánszky István, majd őt 1899 és 1902 között Kertész Gyula váltotta, aki egyben bérlő is volt. Faragó Ármin tulajdoni joga mindössze egy évig tartott 1904-ben.15 A Szobonyai család két idősebb tagjának tulajdoni joga 1904-ben kezdődött és 1912-ig tartott (Szobonyai Kálmán 1904-1905, őt követően felesége 1912-ig). Ezen időszak közben Kőhalmi Miklós bérlőként jelent meg, 190512 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: SZML) Ipar- testületi iratok 1884. 13 SZML Jász-Nagykun-Szolnok megye törvényhatósági bizottságához rendszeres jelentése Sipos Orbán alispánnak a megye közállapotáról. 1878. 26. könyv 14 SIPOS Orbán. 1879. 27. 15 SZML Alispáni iratok, megtartott iratok jegyzéke 1903-1925. 1336/903. XVI-333. 175
