Gecse Annabella et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 18. (Szolnok, 2009)
Történelem - Barta János Ifj.: A parasztgazdaságok jószágai Zemplén megyében a XVIII. század utolsó harmadában
Történelem Ló 6698 1,1 0,52 Csikó 520 0,1 0,04 Sertés 16339 2,7 1,0 Juh 6442 1,0 0,4 Kecske 2589 0,4 0,2 Az összeírás adatai szerint a jobbágyháztartásokban legnagyobb számban a szántóföldi műveléshez nélkülözhetetlen ökröket tartották. Az egésztelkes jobbágyok átlagban hárommal, a töredéktelkesek arányosan kevesebbel rendelkeztek. Igásállatként való hasznosításukra utal, hogy a jobbágyháztartásokban - az átlag páratlan számaival ellentétben - általában párban fordultak elő. Egy-egy tehenet az átlagot jelentő féltelkes jobbágyok portáján is találhatunk. (Itt már nem volt szükség párban való tartásukra.) Tartásuk célja az utánpótlás biztosítása és a gazdák tejjel való ellátása volt. Ezt persze korlátozta, hogy a tehenek 13,5%-a (1917 a 14.210-ből) így is meddőként (sterilis) került be az összeírásba, tehát az adott évben nem volt borja. Az ínséges tartás miatt a tehenek esetében 3-4 elletésre lehetett számítani. A 2-3 éves borjak 22,5%-os aránya (a 2 évnél fiatalabbakat nem is tüntették fel) viszonylag magasnak tűnik s azt sugallja, hogy a tejhozam jelentős részét a borjak fogyasztották el. A két és hároméves tinók számában mutatkozó különbség - a 3213 kétéves jószág csaknem kétszerese az 1621 háromévesnek - arra is utalhat, hogy a növendékmarha jelentős részén túladtak. (Az üszőborjúk esetében nem különítették el a két korcsoportot.) Bár elméletileg a lovak száma valamivel több volt, mint a megyebeli jobbágytelkeké, a jobbágyok közül már csak minden másodiknak jutott belőlük. A lovak esetében egyébként nem volt olyan tényező, amely a gyakoribb elletést (a tej folyamatos biztosítását) szükségessé tette volna. A csikók korcsoportjai között mutatkozó különbség (153 hároméves, 367 kétéves, közel két és félszeres többlet) ugyancsak arra mutat, hogy a gazdák nem a maguk számára nevelték a csikókat. A lovak megoszlására való hivatkozással már utaltunk arra, hogy a dicalis összeírások adatai alapján az egyes tájegységek különbségeit is be tudjuk mutatni, amit a 15 kerület adatainak felhasználásával tehetünk meg. 2. sz. táblázatunkban ezt a szarvasmarhák és a lovak esetében tesszük meg. 2. táblázat: Az egy jobbágyra jutó nagyállatok száma 1776/78-ban11 Kerület Jobbágyok száma Ökör egy jobbágyra jutó 1 Szerencsi 1050 1425 1,35 2 Tokaji 127 416 3,27 3 Pataki 377 530 1,41 4 Királyhelmeci 458 784 1,71 5 Zétényi 609 983 1,61 6 Újhelyi 662 870 1,31 7 Gálszécsi 503 751 1,49 8 Terebesi 675 913 1,35 9 Sókúti 609 866 1,42 10 Homonnai 1087 1203 1,11 11 Varanói 850 1187 1,40 12 Sztropkói 707 1154 1,63 13 Göröginyei 1097 1228 1,12 14 Papini 1698 1801 1,06 15 Szinnai 1561 1572 1,01 Megyei összes 12070 15683 1,30 Kerület Tehén . .. . . Ló lobbagyra jutó egy jobbágyra jutó 1 Szerencsi 1514 1,44 1423 1,36 2 Tokaji 456 3,59 116 0,91 3 Pataki 722 1,92 90 0,24 4 Királyhelmeci 471 1,03 65 0,14 5 Zétényi 668 1,09 347 0,57 6 Újhelyi 618 0,93 283 0,43 7 Gálszécsi 535 1,06 216 0,43 8 Terebesi 698 1,03 380 0,56 9 Sókúti 692 1,14 325 0,53 10 Homonnai 857 0,79 522 0,48 11 Varanói 744 0,88 510 0,60 12 Sztropkói 626 0,89 259 0,37 13 Göröginyei 808 0,74 389 0,35 14 Papini 1258 0,74 379 0,22 15 Szinnai 1372 0,88 142 0,09 Megyei összes 12039 1,00 5446 0,45 11 A táblázatban - és a továbbiakban - vegyesen használtam az 1776. és az 1778. évi megyei összesítés adatait. Ennek oka az, hogy 1776- ban a megyében még a Mária Terézia korabeli úrbérrendezés idején érvényes közigazgatási beosztás volt érvényben, amely szerint a homonnai uradalom a szolgabirói járások és esküdti kerületek földrajzi határaitól függetlenül külön egységként szerepelt. 1777-ben azután ezt a beosztást megváltoztatták, s a létrehozott 15 kerületet valóban a földrajzi (tájegységi) határoknak megfelelően alakították ki. A legdélebbi 5 kerület határai nem változtak, így ezek adatait át tudtam venni a korabeli összesítésből. Addig azonban munkámban még nem jutottam el, hogy a középső és az északi 10 kerület településeinek adatait az 1777-ben kialakított közigazgatási beosztás szerint csoportosítsam. 151
