Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán
Természettudomány és régészet | Gyulavarsándról teleprétegből és kincsből, valamint az Ópálosi/Päuli§ koszideri kincsből). Öntőmintáját a mészbetétes edényekhez köthető balatonszóládi, a perjámosi kultúrához köthető pécskai, a füzesabonyi kultúrához köthető novaji leletekből ismerjük. 7 4 I./4. Kések (Krummesser, kaparó/vakaróélű késpenge). A pattintott pengéken kialakított kések a penge formáját és a későbbi megmunkálását tekintve sokfélék lehetnek. Funkciójukat tekintve hétköznapi munkára alkalmas eszközöket, gyilokfegyvereket, illetve presztizs-tárgyakat kereshetünk köztük. Elsőként azt a típust tárgyaljuk, amelyet tipológiailag Krummesser-nek: azaz hajlott, görbe késnek határozunk meg. A legkorábbi Plattensilex alapú Krummesser-eket a középső rézkori Mondsee lelőhelyről ismertették. 7 5 A bronzkorban legkorábban a kora-bronzkori Glina-Schneckenberg erdélyi kultúrák területén jelenik meg, valószínűleg önálló, helyi fejlesztés eredményeként. Megjelenése párhuzamba állítható a déli Kárpátok pattintásra nem túl alkalmas kőzeteinek szegénységével. Ez a típus ugyanis a blokknyersanyag leszeletelésével állítható elő igen egyszerűen, nincs szükség különösebben megmunkált magkőre, vagy nagyon jó minőségű kőzetre. A típus átkerül a Lengyelország területén élő középső bronzkori kultúrákhoz is, ahol a jó minőségű kovák helyi kőzetként való előfordulása a típus, és vele kapcsolatban a pattintott-kőeszközök készítésének felvirágzását okozzák. 7 6 Egyetlen Krummesser (kisebb, törött) fordul elő Solymár-Mátyásdomb vatyai földvár leletanyagában, amely szentgáli radiolaritból készült (5. kép 2, 4.). 7 7 A típus funkciója kaparó-vágó, arató(?) eszköz lehetett. Egy másik Krummesser-t ismerünk a besenyődi urnasírból (5. kép 1.). 7 8 A harmadik példányt hazánkterületén Tószeg-Laposhalomról ismertetik (5. kép 3.). 7 9 A korábban kizárólag kőből készített, különböző típusú, agancs, csont, vagy fa-foglalatba rögzített kő-betétes aratóeszközök a középső bronzkor folyamán a még kőből készült 74 BÓNA István 1975. 276-277; KOVÁCS Tibor 1994. 75 FRANZ Leonhard - WENINGER Josef 1927. T.XXXI/1-8. Új közlésben BINSTEINER Alexander - RUPRECHTSBERGER Erwin 2006. Abb. 6. 12-18. 76 Krummesser-eket ismerünk pl. Feldioara (Románia, Wietenberg kultúra, középső bronzkor, KOPACZ Jerzy 2001. T.XI/6.); BraçovSchneckenberg (Románia, Glina lll-Schneckenberg kultúra, korai bronzkor, ibid. T.IV/1,4,5,6,7); Bucureçti-Glina (Románia, Glina III., korai bronzkor, ibid. TJX/1,4.); Budkovice (Szlovákia, bronzkor, ibid. T.XLV/3.); Torőin (Ukrajna, Strzyzów kultúra, középső bronzkor, ibid. T.LXIII/1.,5,6,7, T.XVI/2.); Jasto (Lengyelország, bronzkor, ibid. T.LXXIII/1.) lelőhelyekről. 77 Köszönet T. Biró Katalinnak a nyersanyag meghatározásáért. 78 KISS Lajos 1941, a nyersanyag BÓNA István 1975. T.199/9a-b. Bóna I. elsőként a füzesabonyi kultúra helyi előzményének tartotta: BÓNA István 1975. 165, később a Gyula-Roçia csoporthoz sorolta: BÓNA István 1992, legutoljára Dani J. a füzesabonyi kultúrához: DANI János 2001.140. 79 BANNER János - BÓNA István - MÁRTON Lajos 1959. Abb. 26/felül, középen. További leletek, szórványként. darabokkal párhuzamosan, ill. időrendileg szorosan azokat követve fejlődtek át bronzból készült sarló-eszközzé, eleinte az ősi, hagyományos formát tartva. A klasszikus füzesabonyi kultúra (középső bronzkor 2) Polgár 29. lelőhely 14. sírjában egy olyan töredékes, bronzból készült eszközt tártak fel, amelyet Sz. Máthé Márta multifunkcionális Krummesser-nek (görbe kés) nevezett. 8 0 Egy másik késtípus a nagyméretű, általában distalis végén vakaró- és oldalél-retussal ellátott, vagy anélküli penge. Ezek előfordulása is igen csekély, minden esetben idegen, keleti kován készültek, elképzelhető, hogy importtárgyak, és valószínű presztizs-értékük. Pengevakaró-kést ismerünk CsongrádKettőshalom kora-bronzkori kurgánjából, obszidiánból (?) (6. kép 2.), 8 1 Budapest-Kis Velence vatyai kultúrába sorolható anyagából volhíniai-keleti kovából (6. kép 3.), 8 2 Százhalombatta-FöldvárVatya-koszideri anyagából bánáti (?) liditbői, (6. kép 5.), Tószeg-Laposhalomról ismeretlen nyersanyagból, 83 Pécska-Nagysánc VIII. rétegből, 8 4 és a Szelevény-öthalmi hatvani kultúrához (?) tartozó szórványleletből. 8 5 Kapcsolatrendszerük a Krummesser-ekkel megegyező, 86 bár hangsúlyoznunk kell, hogy a nagyméretű kések a középső rézkori bodrogkeresztúri kultúrában tűnnek fel nagy számban (ott is általában idegen kován), 8 7 és a késő rézkorban számuk visszaesik ugyan, 8 8 de folyamatosan jelen vannak a középső bronzkor végéig. Feltűnésük és kifutásuk tehát a háromszög alapú, konkáv bázisú nyílhegyekkel megegyező. További altípus az egyszerűbb, valódi kések zömökebb-vaskosabb pengéken, élretussal. Ilyet találunk SzázhalombattaFöldvár vatyai anyagában keleti kovából (6. kép 4.). A típusok idegen kovából készültek, talán importként kerültek be kész eszközként, talán csak a nyersanyagot kapták importként. 80 Sz. MÁTHÉ Márta 1999-2000. 186. Keresztmetszetben rombusz alakú, éle lekerekített, enyhén görbül, a penge kb. 10 cm hosszú, a markolatlap felőli végén egy öntött gomb, átmeneti típust képvisel az aratókések és a korai gombos sarlók között. 81 ECSEDY István 1979.11, Fig.2/1,13,2 mm hosszú. 82 Közelebbről beazonosíthatatlan lelőhely. 83 KOPACZ Jerzy 2001. T.XXXVI/3. 84 SOROCEANU Tudor 1991. T.77/6. 85 PATAY Pál 1958. 86 Hasonló kések fordulnak elő nagyméretű pengén pl. Szigetszentmiklós-Üdülősor leletanyagában (Harangedény-Csepel csoport, korai bronzkor: KOPACZ Jerzy 2001. T.XXXIV/1.); Jevisovice (eneolit, ÉNySzlovákia, ibid. T.XL/10.); Ludanice-Mytna Nová Ves (Közép-Szlovákia, korai bronzkor, Nitra kultúra: ibid. T.LIV/19.); Majdan-Mokvyn'skij (Ukrajna, középső bronzkor, Gródec-Zdotbica kultúra, ibid. T.LX/3.) lelőhelyeken. 87 Mai napig nem tisztázódott egyértelműen, hogy a bodrogkeresztúri kultúra kései milyen szerepet töltenek be, és milyen formában kerülnek be a kultúrába. Presztízs vagy használati tárgyak, gyilkoló szerszámok, amelyek készen, importként, csere-ajándékként jutnak el a kultúra területére, vagy itt készítik őket, idegen, import nyersanyagból? 88 A badeni kultúrából ismerjük pl. Ózd-Kőaljtetőről: BANNER János 1956. T.LXIV/1, 6. 419 I
