Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán
Természettudomány és régészet (É-Németország), Pitten (Alsó-Ausztria), 5 0 Bijelo Brdo (K-Szlavónia) 5 1 sírjaiban, talán tegezkészségből. A leletegyüttesek alapján az eltemetettekben jómódú harcosakat sejtenek. 5 2 A nyílhegyek formája erősen karcsú, keskeny, nagyon erősen völgyeit bázissal. Ugyancsak megtalálhatók ugyanebben a formában a mükénéi aknasírokban is. 5 3 Utána következő korokból nem ismerünk - egyelőre - semmiféle pattintott nyílhegy-leletet. 54 A kőből pattintott nyílhegyek intenzív kora- és középső bronzkori jelenlétét a fémművesség megfelelő formatípusának hiányában kell keresnünk. Az egykorú bronztárgyak között alig találunk nyílhegyet: legkorábban Gomba-Várhegyen jelenik meg, 5 5 öntőmintája pedig csak Felsővadász-Várdombon Füzesabony-koszideri, 5 6 Százhalombatta-Földváron (2. kép 5), 5 7 és a Reinecke BC/D fordulójára keltezhető soltvadkerti öntőminta-depóban tűnik fel. 5 8 A késő bronzkor korai szakaszára keltezhető kultúrákban sem túl nagy számban találunk nyílhegyeket. 5 9 50 DAVID Wolfgang 2002. T.321/9, 11-14, 15-18: bronz nyílhegyek völgyeit alappal, háromszög alakban a 37. és 155. sírokból, az utóbbiból középen átfúrással, RBB2. 51 DAVID Wolfgang 2002. T.317/7: csontvázas sírból, RBB2. 52 A három említett lelőhelyen előkerült fémeszközök keltezik a korszakot. A Baven-i temetkezésben egy kettős kónikus fejű, átfúrt szárú tűt találunk: formai párhuzamai a Dolny Peter fázis temetkezéseiből (Mosonszentmiklós-Jánosházapuszta, 29. sír, Esztergom, Tiszafüred-Majoros, bodrogszerdahelyi fázis sírjaiból) és az ennek megfelelő időszak telepeinek rétegéből (Mosorin-Feudvar, Ostrovul Corbului, Böheimkirchen) kerültek elő: KISS Viktória 2001. 107; lapos fejű változatban Letkés 37. sírban, Simontornya kincsleletében, Pitten 41. sírban, Kiskunmajsa 2. sírban kerültek elő: KOVÁCS Tibor 1999-2000. A mindhárom sírban előforduló 4 nitszeges, trapéz alakú, markolatlapos kard párhuzamai a simontornyai kincsből, a Dunaújváros-Kosziderpadlás II kincsből tőr változatban, Pitten 41. sírjából, Klentnice sírból ismert: KOVÁCS Tibor 1999-2000. 53 SCHLIEMANN Henrik 1973. 55-56, az ún. 'Agamemnon' sírban, valamint a 4. sírban 16 db, obszidiánból. 54 Alig közöltek még későbbi korokból származó pattintott eszközöket Magyarország területéről. A Németbánya-Felsőerdei dűlői telepanyagban, a Bakonyjákó-Malomoldal 4. halom sirjából közölt leletek közt nem találunk hasonló formát vagy technológiai azonosságot: T. BIRÓ Katalin 1996. 55 Öntött bronz nyílhegy, hatvani vagy vatyai kultúra rétegéből?, középső bronzkor, MNM-RÖ. 56 Publikálatlan, doktori disszertációm anyaggyűjtésében. 57 Szórványlelet, Vatya-koszideri fázis, elképzelhető, hogy az öntőminta miniatűr tokos vésőt formáz, a felsővadászi formához hasonlóan: HORVÁTH et al. 2000, Pl. IV/1. 58 A fémművességhez kapcsolódó közöletlen adatok a doktori diszszertációm fémművességről szóló fejezetének adatgyűjtéséből származnak. A solvadkerti depó közlése: GAZDAPUSZTAI Gyula 1959, a nyílhegy öntőmintája: V.T/6. 59 Nyílhegyek öntőmintáját közli pl. T. Biró K. Gór-Kápolnahalom késő bronzkori-kora vaskori időszakból, az urnamezős kultúrából: T. BIRÓ Katalin 1995. Fig. 6. További öntött bronz nyílhegyek találhatók pl. a pilinyi kultúrában, a korai halomsíros kultúrában, pl. Tápé 307, 357, 508. sírokban: TROGMAYER Ottó 1975. T.27, 33, 45 (2. Kép/4); Tiszafüred-Majoroshalom: KOVÁCS Tibor 1975. T.9/99/3; Kiskunmajsa, Smolenice/Szomolány, Winklarn, Borotice, Diváky halomsíros temetkezésekben: KOVÁCS Tibor 1999-2000. A nyílhegy, amely elsősorban a vadászat, esetleg a háborúzás eszköze lehetett, a kora- és középső bronzkor időszakában szinte kizárólag kőből készült, amely tradíciót a területi és időbeli kontinuitást mutató Harangedény-Csepel csoport - Nagyrév - Vatya kultúra nagyon határozottan és változtatás nélkül követett a kora bronzkor 11-tői a koszideri periódus-DoIny Peter fázis végéig. A bronzkorra jellemző típus előzményei azonban még a késő rézkorban kereshetők, ez a kapcsolat kulturális (technológiai, életmódbeli), és akár antropológiai kontinuitást is takarhat. Kronológiai kifutásukat egy igen fontos adattal támaszthatjuk alá: a tápéi temető 508. sírjában két bronz nyílhegy található. Az egyik a bronzból készült megszokott, köpüs, háromszög alakú forma, a másik azonban - ugyan bronzból készítették - mégis háromszög alakú, völgyeit bázisú, formájában teljesen megegyezik a kőből pattintott leletekkel! 60 Hasonlóan késői, koszideri periódusra tehető egy bronz példány, amely különös alakjával szintén átmeneti típust képvisel, Alsómislyéről. 6 1 Ebben a korszakban tehát még létezik az ősi formai tradíció, de egy új nyersanyagon próbálkozva, illetve megjelenik mellette a későbbiekben általánossá váló új forma és nyersanyag is. Nem tudjuk egyelőre felmérni, hogy volt-e a vizsgált koraés középső bronzkori időszakban másféle nyílhegytípus forgalomban. Hegyeket ismerünk más formákban is (Id. a következő fejezetrészt), a nagyrévi kultúra Szentes-Várostanya lelőhelyéről pedig, annak 20. gödréből említenek egy obszidiánból készült nyílhegyet, sajnos pontos leírás és kép nélkül. 6 2 I./2. Hegy. Hegyet, amely többnyire bifaciális megmunkálású, többet is ismerünk a kora- és középső bronzkori leletek között, 63 mind közül kiemelkedik viszont egy bifaciális hegy Százhalombatta-Földvár anyagából: szórványként került elő, jáspisszerű, valószínűleg folyóhordalékból származó kavicsanyagon kialakítva. Kronológiai helyzete nem tisztázott, tartozhat a nagyrévi és a vatyai kultúrába is. Pontos analógiáját nem ismerjük nagyobb távolságban kitekintve sem. Magas, 60 TROGMAYER Ottó 1975.112, T.45/508/4, 5. Az általunk formailag oly fontos lelet a 4. számú, a koponyatető és a sír fölött került elő, erősen oxidálódott állapotban, hossza: 1,4 cm (2. Kép/4.). 61 Nizná Mysl'a: FURMANEK et al. 1999, Abb. 10/27. A szerzők szerint égei eredetű. 62 SZABÓ Géza 1999: a nyílhegy asszimmetrikus, rombusz alakú, H.: 2,1, Sz.: 1,3 cm, nyersanyaga obszidián. 63 Pl. Szigetszentmiklós-Üdülősor, korai bronzkor, Harangedény-Csepel csoport: ENDRŐDI Anna 1992. 79. kép/6; vállas hegy; BudapestHollandi út, korai bronzkor, Harangedény-Csepel csoport: KOPACZ Jerzy 2001. T.XXIII/4; Kaposvár-61. elkerülő út, korai bronzkor, 48.101.333.64. kisapostagi kultúra (3. Kép/3.); Demecser-Roffaj, korai bronzkor III, Nyírség kultúra (3. Kép/5, 6.); Nagykanizsa: KOPACZ Jerzy 2001. T.XXIV/2; Bia-Öreghegyről, középső bronzkor, vatyai kultúra, 72.5.185. (3. Kép/2.) és Cs. BALOGH Éva 1998-1999.10. ábra/ 7, 9 (3. Kép/4.); Százhalombatta-Földvárról: HORVÁTH Tünde 1997. 417
