Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Természettudomány és régészet - Horváth Tünde - Pattintással készült eszközök kronológiai szerepe a kora- és középső bronzkor folyamán
Tisicum XIX. száma. Ezt főképp azokon a leletanyagokon mérhetjük le, ahol a feltárás igényes vagy modern szemléletű, és nagyobb felületű volt egy szondázó ásatásnál (pl. Bölcske-Vörösgyír, Kakucs-Balladomb, Százhalombatta-Földvár 8 esetében). Bár az előző korokhoz képest bizonyos mennyiségben és minőségbeli megtorpanást észlelünk, ez nem az iparbéli tudás hanyatlására írható, hanem egy sokkal fejlettebb társadalom akkori szükségleteire. Ehhez csak egy lényeges szempont, hogy sok előző korokban kőből készült tárgytípust ebben a korban már többnyire fémből készítenek. Bizonyos formák öntésére azonban makacsul (nem tudni miért) nem vállalkoznak, így azok továbbra is a régi tradícióknak megfelelően kőből való pattintással vagy csiszolással készülnek. Ezért rendkívül fontos vizsgálati szempont, hogy a kőből készült leleteket ne a teljes tárgyi leletanyagból kiragadva próbáljuk meg értelmezni, hanem az egészbe beleillesztve, éppen annak szerves, kiegészítő részeként. 9 A kora- és középső bronzkorban is találunk pattintott eszközökből felhalmozott raktár/kincsleleteket (depókat), ez további bizonyítéka a kő-nyersanyag megbecsült voltának. A korai bronzkorba sorolhatók a Nagykálló-Telekoldal; Budapest-Albertfalva, 1014 gödör; Budapest-Csepel - Rákóczi út, 12. gödör; Budapest-Csepel - Hollandi út depó-leletanyagai. A nagykállói lelet az ottományi kultúra hagyatéka, míg a Budapest környéki leletek a Harangedény-Csepel csoportba tartoznak. A deponálás szokása a középső bronzkorban is megmarad: Dunaföldvár-Öreghegy bronzkori településéről, a felső rétegből (Vatya-koszideri) került elő pattintott eszközkincs. Tekintsük át röviden most azokat a formai eszköztípusokat (I.) és nyersanyagokat (II.), amelyek a részletezett kritériumok mellett és ellenére is a korai és középső bronzkor biztos " vezérleleteinek " tekinthetők. I. Formai típusok: L/1, háromszög alakú, bifaciális kidolgozású, völgyeit bázisú nyílhegy; I./2. hegy (általában bifaciális kidolgozással); I./3. lándzsahegy; I./4. kés; I./5. fűrész-aratóeszköz. I./1. Nyílhegyek. Már a középső rézkori bodrogkeresztúri kultúrában feltűnnek a háromszögletű szilánkon készült, völgyeit bázisú, bifaciális megmunkálású, lapos nyílhegyek, amelyek bázisa 8 A Százhalombatta-Földváron újra indult nemzetközi ásatáson (1998tól, Százhalombatta Archaeological Expedition, SAX-project néven) a 20x20 méteres szelvényben kézi bontással és a föld átszitálásával évente kb. 50-100 db pattintott kőeszköz kerül elő, biztos rétegtani összefüggésben. A "régi" ásatásokból és gyűjtésekből 292 db pattintott eszközt vizsgáltam szakdolgozatomban (HORVÁTH Tünde 1997, közlése HORVÁTH et al. 2000), majd a SAX-project ásatásaiból 4 ásatási évadból újabb 279 db kőeszköz dolgoztam fel (HORVÁTH Tünde 2005). 9 A fémművesség irányából Id. HORVÁTH Tünde 2004a. néha enyhén, néha erősebben konkáv, a hegy további felszíni retusálással van kialakítva. A telep- és temetőanyagokban egyaránt jelen levő, altípusokra bontható nyílhegyek többsége helyi, vagy közeli elérhetőségű obszidián nyersanyagból készült. 1 0 Ehhez hasonló formák találhatók a badeni kultúrában is, 1 1 bár a késő rézkori kultúra közölt leletanyaga nagyon szegényes, 1 2 ám már ebben a közlési állapotában is világosan eltérő a telep- és temetőanyag tekintetében. Talán ez a tradicionális tudás és forma tekinthető a korai bronzkorban a Harangedény-Csepel csoportban feltűnő, majd a nagyrévi, vatyai kultúrába is átöröklődő kisméretű, vékony, lapos, erősen konkáv bázisú, bifaciálisan megmunkált, felszíni retusálással kialakított nyílhegy-típus előfutárának. Figyelemre méltó egyezés, hogy a badeni kultúra Budapest környéki lelőhelyeinek és a Csepel csoport lelőhelyeinek nagyszámú egyezését találjuk az új topográfiai-leletmentő ásatásokat nézve, és hogy a két kultúra hasonló nyersanyaggal, a helyi elérhetőségű budai szarukővel dolgozik. 13 Ismerünk Budapest területén egy budai szarukő bányát is, amelynek különböző bányaművelési periódusai közül az új feldolgozások a késő-rézkor - kora bronzkor időszakára is kelteznek. 1 4 Bár a badeni kultúra és a Csepel csoport közötti kulturális vagy genetikai örökség még nem bizonyítható, 15 a Csepel csoport és a nagyrévi kultúra közötti kapcsolatok mára nagyjából körvonalazódtak: a nagyrévi kultúrát bizonyos értelemben a Csepel csoport területi és néhány téren (nyersanyaghasználat, egyes kőeszközfajták) kulturális örökösének tekinthetjük. 1 6 A Csepel csoport egy időben létezik Budapest környékén a kora bronzkori nagyrévi kultúrával, és 10 Pl. Polgár-Basatanyáról, Szarvas vidékéről - Cs. BALOGH Éva 2000. 51. 55. 2 kép, 4-5. A polgári leletet az előlapján felszíni, a hátlapon peremi retusálással dolgozták ki, a szarvasi leletnek csak a peremén láthatók párhuzamos, meredek retusok. Továbbiak ismertek pl. Tenkről és Magyarhomorogról (T. DOBOSI Viola 1968. Abb. 16-17.). 11 Alsónémedi, 19. sírból: BANNER 1956. T.XLIV/15, további közöletlen leletek Balatonőszödről. 12 2001-2002 folyamán Balatonőszöd-Temetői dűlőben (M-7 autópálya-leletmentés) tártunk fel nagy kiterjedésű badeni települést. Kőanyagában olyan bifaciális megmunkálású, háromszögletű hegyek találhatók, amelyek vaskosabb szilánk-formán készültek oly módon, hogy a szilánk bázisát kifordították a hegy valamelyik oldalélévé, és a testét bifaciálisan további retusálással megmunkálták. A leletanyagot Zandler Krisztián dolgozta fel. 13 Budapest környékén, Id. pl. Csepel-Hollandi út anyagában, BudapestMedve utca, Káposztásmegyer anyagában a badeni kultúrában: T. BIRÓ Katalin 1991; ENDRŐDI Anna 1984, ibid. 1991. 14 GÁBORI-CSÁNK Veronika 1989; VÖRÖS István 2000. 15 Ellenben pl. aZók-vucedoli kultúrával, amelyben világosan látszanak a késő-rézkori tradíciók, és a népesség átöröklődése is igen valószínű. Egyetlen antropológiai adat támogatja a késő rézkori badeni és a kora bronzkor harangedényes kultúra embertani anyagának hasonlóságát: az alsónémedi és a budakalászi temető embertani anyaga Tóth T. véleménye szerint (főleg a férfiak) a csehországi harangedényes népességhez, a bulgáriai Ruse (Gumelnita kultúra) és a toscanai őskori népcsoportokhoz áll közel: TÓTH Tibor 1977, ibid. 1980. 16 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1972, ibid. 1976, KALICZ Nándor - KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1998-2000. 414
