Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Tisicum XIX. Az újabb kutatások és interpretációk 18 8 azonban inkább a „hagyományos" elképzelést támogatják. A HarangedényCsepel-csoport, a morvaországi harangedényes területi csoporttal - mind az anyagi kultúra, mind olyan fontos kulturális faktor tekintetében, amilyen a temetkezési rítus - kimutatható szoros összefüggése miatt a közép-európai harangedényes kultúrkör egyik (a helyi tényezők szerepéből adódó) sajátos területi csoportjának tekinthető. Az egyértelműen Közép-Európához köthető valódi harangedényes leletegyüttesek (Beaker Package elemei), mellett viszont a csoport használati eszközeinek tekinthető kísérőkerámiája (Begleitkeramik, Accompanying pottery/ware, Common ware) részben a Beaker Package-hoz hasonlóan harangedényes 18 9, részben viszont helyi (Makó, SomogyvárVinkovci) eredetű 19 0. Ebből adódóan szinte elválaszthatatlan a szintén késő makói és Somogyvár-Vinkovci elemekkel meghatározható proto-nagyrévi leletanyagtól 19 1. A proto-nagyrévi típusok egy része valószínűleg déli (Somogyvár-Vinkovci) és helyi (Makó) eredetű, azonban több olyan típus (pl. harangedény töredékek, lábakon álló edények, T-peremű tálak) is előfordul, amelynek párhuzamai nemcsak a Harangedény-Csepel-csoport, de a közép-európai harangedényes csoportok anyagi kultúrájának is jellegzetes tárgytípusainak számítanak 19 2. Ebből következően a proto-nagyrévi horizont anyagi kultúrájának kialakításában, a Makó- és a Somogyvár-Vinkovci-kultúra mellett, fel kell vetnünk a harangedényes kultúrkör szerepét is. így, azáltal, hogy szerepet játszhatott a proto-nagyrévi horizont kialakulásában, közvetett módon (a proto-nagyrévi horizonton keresztül) részt vett a nagyrévi kultúra kialakításában is. Megvizsgálva a szűkebb érintkezési régió (elsősorban a Csepel-sziget északi sávjának) harangedényes és nagyrévi lelőhelyeinek egymáshoz képest meghatározható relatívkronológiai helyzetét, az állapítható meg, hogy a két kulturális egység lelőhelyei szinte kivétel nélkül önállóan jelentkeznek. Szigetszentmiklós térségében, a Ráckevei-Duna part közelében például egymástól jól elkülönülnek a két kultúra 1984., 1991., KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1999., 2000., 2001. 188 ECSEDY István 1988., ENDRŐDI Anna 1992., 1998., ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila 2000., ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila - MARÁZ Borbála 2007., ENDRŐDI Anna - GYULAI Ferenc - REMÉNYI László 2008., OTTOMÁNYI Katalin - CZENE András 2006., CZENE András 2008/a, 2008/b., PATAY Róbert 2008. 189 BESSE. Marie - STHRAM, Christian 2001., BESSE, Marie 2003, ENDRŐDI Anna 2004. 190 vö. KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1999., 2000., BESSE Marie 2003. 191 Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor véleménye szerint a Harangedény-Csepel-csoport kísérőkerámiájában „A kerámia típusok feltűnő közeli rokonságot mutatnak a Somogyvár-Vinkovci kultúra edénymúvességével, illetve az említett Proto- és korai Nagyrév korú teli települések megfelelő rétegeivel." KALICZ-SCHREIBER RózsaKALICZ Nándor 1999. 87. 192 vö.: ENDRŐDI Anna 2004., BESSE, Marie 2003. lelőhelyei: míg Harangedény-Csepel-csoport települései, és temetői a Duna-ág közelében kerültek elő 19 3, addig a nagyrévi kultúra önálló (harangedényes fázis vagy előzmény nélküli) lelőhelyei ismertek a parttól beljebb is (pl.: Szigetszentmiklós - több lelőhely m Szigetszentmikós-Felső-tag m). A Nagy-Duna-ág közelében, Szigetszentmiklós Felső Ürgehegyidűlő lelőhelyen a Harangedény-Csepel-csoport „klaszszikus" időszakára datálható nagyobb temető 19 6 szélén bár megjelennek a kora nagyrévi (ökörhalmi) kultúra jellegzetes sírjai 19 7, ezek azonban - a Tisza-vidéken tapasztaltak alapján 19 8 - sokkal inkább önálló sírcsoportként interpretálhatók és a közelben előkerült hasonló korú és rítusú sírcsoportokkal 19 9 függhetnek össze. Ugyanakkor a harangedényes temető (és a kora nagyrévi sírok) közvetlen közelében, a szomszédos hordalékhalmon egy nagy sírszámú Nagyrév-Vatya temető is ismert 20 0 (harangedényes sírok nélkül). Ugyancsak hasonló Nagyrév-Vatya temető a Duna budai partján a budatétényi, amelynek legkorábbi sírjai az ismert kora nagyrévi típusokkal jellemezhető sírok (pl. 14. sír.) és a temető folyamatos használata a középső bronzkor 3. időszak elejéig tart 20 1. Ugyanakkor a csepeli Duna-parton bár azonos lelőhelyen (Csepel-Vízmű) kerültek elő a harangedényes időszak „klasszikus" sírjai 20 2, illetve a vatyaí kultúra nagyrészt késő temetkezései 20 3, miközben mind az ökörhalmi mind a klaszszikus és késői nagyrévi fázis leletanyaga hiányzik. Az érintkezési zóna északabbi részén szintén hasonló a kép. A budai oldalon, Albertfalva határában feltárt harangedényes település élete - az ásatási eredmények jelenlegi feldolgozási szintje alapján - valószínűleg a késő harangedényes fázis (kora bronzkor 2b.) időszakára is kitolható 20 4, ugyanakkor a Nagyrév-Vatya átmeneti időszak települése a Duna-parttól távolabb került elő 20 5. Nagyjából ezekkel egyvonalban, a Csepelsziget északi csúcsán folytatott nagyfelületű feltárások során a Harangedény-Csepel csoport temetőjétől földrajzi jól elkü193 ENDRŐDI Anna 1992. 1998., KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1997., ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila 2000. 194 BÓNA István 1963/a. 195 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a, további példák: BÓNA István 1963/a. 196 PATAY Róbert 2008. 197 PATAY Róbert 2009. Az ugyanezen kötetben megjelenő cikk kéziratát a szerző szívességéből ismerhettem meg, amiért ezúton mondok köszönetet. 198 R. CSÁNYI Marietta 1982-83., CSÁNYI Marietta 1999., 2003. 199 Például a közeli M0 csomópontban előkerült hasonló korú sírokkal: REMÉNYI László - TEREI György 2004. 200 Szigetszentmiklós Alsó Ürge-hegyi dűlő: VICZE Magdolna 2008. 201 Korai időszak: KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984. Taf. XLI., középső bronzkori időszak: REMÉNYI László 2002. 202 ENDRŐDI Anna - HORVÁTH M. Attila 2000. 203 REMÉNYI László 2004. 204 ENDRŐDI Anna 2002., 2003/a, 2003/b, ENDRŐDI Anna - REMÉNYI László 2003., 2007. 205 Budapest XXII. Leányka út: RégFüz 1/24(1970). 6. | 242
