Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Régészettudomány | hogy a gazdálkodás fejlődése olyan szintet ért el, amely jelentős felesleg termelését tette lehetővé. Ugyanis a nagyrévi időszak végétől egyre inkább kimutatható fejlett (valódi Reinecke A1) fémművesség és az ekkoriban kibontakozó távolsági kereskedelem olyan munkamegosztást igényelt, amelynek elengedhetetlen előfeltétele a feleslegként termelt élelem 17 3. Ez a fejlett, több gabonafajtán alapuló ekés gabonatermesztést fejlett zöldség- és gyümölcs-kultúrával, illetve az igaerő biztosítására is alkalmas állattenyésztéssel kiegészülő, komplex gazdálkodás 17 4 teremtette meg a középső bronzkori virágzó teli-kultúrák gazdasági és demográfiai alapjait 17 5. A fent körvonalazott gazdasági és demográfiai fejlődés a magyarországi kora bronzkor 2-3. - azaz a nagyrévi kultúra - időszakában zajlott. A bronzkori tellek első horizontjába, a Somogyvár-Vinkovci- és a Nyirség-kultúra telijei mellett a Duna-menti tellek - korai nagyrévi rétegek alatt előkerült - első proto-nagyrévi rétegei sorolhatók 17 6. Ebből következően a nagyrévi kultúra genetikus előzményének számító proto-nagyrévi horizont - amelybe Kalicz-Schreiber Rózsa értelmezése szerint a Harangedény-Csepel-csoport is besorolható 17 7 - tág (Duna- és Tisza-menti) elterjedési területén belül, csak a Duna-menti tellek szűkebb elterjedési területén alakultak ki a horizontra datálható (a nagyrévi kultúra későbbi időszakaiban is lakott) teli-települések 17 8. A horizont települési rétegei a Tisza-vidéki tellek egyikén sem kerültek elő, sőt ezek többségén még a korai (ökörhalmi) időszak rétegei is hiányoznak, annak ellenére, hogy temetkezésekben és szórvány leletekként ezen a területen is jelen vannak mind a proto-nagyrévi, mind az ökörhalmi időszak jellegzetes tárgytípusai 17 9. Azaz bár a nagyrévi kultúra előzményét ezeken a területeken is a proto-nagyrévi horizont (annak Tisza-KörösMaros-vidéki lelőhelyei) jelentik 18 0, azonban itt a Duna-vidéknél egy fázissal később indult meg a tellek kialakulásához szükséges népességkoncentráció, így a nagyrévi kultúra Tisza-menti teli-településeinek többségének élete is később (legtöbb esetben csak a klasszikus fázisban) indult 18 1. Mindez arra utal, hogy - Bóna lstván m 2 és Szabó Géza m elképzeléseivel egybevágóan - a nagyrévi kultúra kialakulásának szűkebb területeként, a Duna-vidéki tellek elterjedési területét jelölhetjük ki. Itt ugyanis - a Tisza-vidékkel szemben - a proto-nagyrévi horizont nemcsak demográfiai alapként és az anyagi kultúra kialakításában játszott szerepe 173 KOVÁCS Tibor 1995.19. 174 GYULAI Ferenc 1992., 1993., 2001. 90-107. ENDRŐDI Anna - GYULAI Ferenc 1999. 175 GYULAI Ferenc 2001.103. 176 GOGÁLTAN, Florin 2005.161-163., Abb. 2. 177 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984. 178 SZABÓ Géza 1992., 1994. 179 CSÁNYI Marietta 1999.188-189., 2003. 509-510. 180 SZABÓ Géza 1999., V. SZABÓ Gábor 1999. 55. 181 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984.151., CSÁNY11999.188. 182 BÓNA István 1992/a. 18. 183 SZABÓ Géza 1992., 1994. alapján tekinthető a nagyrévi kultúra előzményének, hanem főleg az alapján, hogy a nagyrévi kultúrát jellemző tell-életmód hátterében álló komplex szocio-ökonómiai rendszer itt már a proto-nagyrévi horizontban kialakult és töretlenül fejlődött tovább a későbbi nagyrévi fázisokban. Ez a gazdálkodási szisztéma - amely először a Duna- majd a Tisza-vidéken is kialakult - teremtette tehát meg a nagyrévi kultúrát jellemző teli-gazdálkodáshoz szükséges népességkoncentráció demográfiai hátterét, szemben a korábbi - népességnövekedést déli eredetű népcsoportok bevándorlásával magyarázó 18 4 - elképzelésekkel. A későbbi telikultúrák demográfiai alapjaként 18 5 tehát és - a proto-nagyrévi, ökörhalmi leletanyagok és késő makói típusok közötti párhuzamok alapján - a nagyrévi kultúra anyagi kultúrájának alapkomponenseként feltétlenül a makói kultúrát kell megjelölnünk, a Somogyvár-Vinkovci és harangedényes hatások, illetve - elsősorban a Reinecke A típusú fémművességen keresztül - a kortárs közép-európai kultúrák hatása mellett. Bár a teli-életmód a nagyrévi kultúra egyik meghatározó attribútumának tekinthető, a kultúra önálló, jellegzetes lelőhelyei (a Duna-mentén) a teli-települési zónától északra, egészen Budapest vidékéig ismertek, ahol földrajzi-ökológia tényezők miatt a későbbi időszakban (a középső bronzkorban) sem általános a teli települési forma. Mivel ez a terület a Harangedény-Csepel-csoport elterjedési területének egy részével esik egybe, alapvető kérdésként merül fel a sajátos régészeti csoport és a proto-nagyrévi horizont kapcsolata, illetve a csoport nagyrévi kultúra kialakulásában játszott szerepe. Mint arra a kutatástörténeti összefoglalásban már utaltunk, a kérdéssel kapcsolatban Kalicz-Shreiber Rózsa a korábbiakhoz, így elsősorban Bóna István véleményéhez képest radikálisan eltérő álláspontot alakított ki. Bóna szerint ugyanis az európai harangedényes kultúra területi csoportjaként interpretált, a proto-nagyrévi időszakkal egykorú Budapest-csoport a nagyrévi kultúra kialakulásával párhuzamosan eltűnt, mivel elterjedési területét a nagyrévi kultúra foglalta el 18 6. Ezzel szemben Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor a sajátos kulturális egység kialakításába helyi előzményként a makói kultúra, illetve a Somogyvár-Vinkovci-kultúra észak-déli irányú összekötő szerepének jelentőségét hangsúlyozzák ki, ebből adódóan a sajátos kulturális egységet nem a közép-európai harangedényes csoportok közé sorolják, hanem - a csoport kísérőkerámiájának és proto-nagyrévi horizont anyagának hasonlóságára építve, figyelembe véve azt, hogy a csoport elterjedési területén a nagyrévi kultúra terjed el - a nagyrévi kultúrkomplexum területi csoportjaként interpretálják 18 7. 184 BÓNA István 1963/a, 1992/a, SZABÓ Géza 1992., 1994., 1999. 16., CSÁNYI Marietta 1996. 56. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a nagyobb népsűrűségű területek felől érkező természetes infiltráció lehetőségét is kizárnánk. 185 vő.: CSÁNYI Marietta 1996.56. 186 BÓNA István 1992/a. 12. 187 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 241
