Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Tisicum XIX. Ez az időszak is a Reinecke AI időszakkal párhuzamosítható, amit a késő nagyrévi lelőhelyeken egyre nagyobb számban előforduló korai tűtípusok, szegecselt tőrök, illetve lemezékszerek is bizonyítanak 15 8. Az időszak végét a magyarországi kora és középső bronzkor váltásával egy időben zajlott Nagyrév-Vatya átalakulás jelenti. Az átmenet folyamatosságát településtörténeti adatok 15 9 és a nagy sírszámú Nagyrév-Vatya temetők olyan - az átmeneti időszakra datálható - síregyüttesei is igazolják, amelyekben a korai vatyai edénytípusok mellett még megtalálhatók a kulcsi időszak jellegzetes edényei is. 16 0 A nagyrévi kultúra késői időszaka (kora bronzkor 3b) a magyarországi középső bronzkor 1. fázisával együtt Gogâltan rendszerének 3. teli-horizontjába sorolható. 16 1 A többihez hasonlóan a kulcsi fázis abszolútkronológiai helyzete is csak hozzávetőlegesen határozható meg: az időszak kezdete Kr.e. 2100/2000 körűire datálható, míg a korszak végét jelentő Nagyrév-Vatya átmenet Kr.e. 2000/1900-ra helyezhető 16 2. Életmód és gazdálkodás, társadalomtörténeti és kulturális kérdések A nagyrévi kultúra időszaka a magyarországi bronzkori teli-kultúrák kialakulásának fontos periódusa. Tekintettel arra, hogy az újabb megközelítések a teli életformát mindinkább egy komplex szocio-ökonómiai rendszerként interpretálják 16 3, a bronzkori teli-kultúrák kialakulásának (egyben a nagyrévi kultúra kialakulásának) háttere csak ezen sajátos rendszer kialakulásában szerepet játszó folyamatok vizsgálatán keresztül érthető meg. A bronzkori teli-kultúrák kialakulását megelőző kora bronzkor 1. időszakban - a vucedoli kultúra elterjedési területét leszámítva - a Kárpát-medence településtörténeti képét kisebb közösségek által ritkán lakott területként jellemezhetjük. Ezt támasztják alá a makói kultúra lelőhelyein végzett megfigyelések is 16 4. E települési kép mögött minden bizonnyal olyan extenzív gazdasági stratégiát folytató közösségeket kell keresnünk, amelyek környezetük erőforrásainak kimerülése után lakóhelyet váltottak. Ugyanakkor az extenzív módszereket alkalmazó közösségek rendelkezésére álló bőséges erőforrások viszonylag gyors demográfiai növekedést eredményeztek. Ez a demográfiai növekedés településtörténeti változásként Közép-Európa szerte 16 5 nagyjából a 158 BÓNA István 1963/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a. 159 POROSZLAI Ildikó 2000/a. 160 BÓNA István 1960., KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a, REMÉNYI László 2002. 161 GOGÂLTAN, Florin 2005.165-168., Abb. 2. 162 BECKER, Bernd - KRAUSE, Rüdiger - KROMER, Bernd 1989., RACZKY Pál - HERTELENDI Ede - HORVÁTH Ferenc 1992., MARAN Joseph 1998, 353-354. 163 GOGÂLTAN, Florin 2002., P. FISCHL Klára - REMÉNYI László 2007. 164 SZATHMÁRI Ildikó 1999. 165 SHENNAN, Stephen 1993/a. 130-131.. 1993/b 64-65. magyarországi terminológia szerinti kora bronzkor közepétől mutatható ki. A Kárpát-medencében ezt a településtörténeti változást legmarkánsabban az első hosszabb ideig lakott - így már a korai időszakban is teli-települési rétegeket hátrahagyó proto-nagyrévi horizont teli-rétegei jelzik 16 6. A régészetileg kimutatható településtörténeti változás (nagyobb méretű, hosszabb ideig használt telepek megjelenése) feltételeit azonban egy összetett, több tényező hatásaként végbement gazdálkodás- és életmódbeli változás teremtette meg 16 7. Az ekés földművelés széleskörű elterjedése, illetve az állatállomány ezzel párhuzamos növekedése Közép-Európában a Kr.e. 3. évezred közepétől mutathatók ki egyre markánsabban. Az ekés földműveléshez szükséges állati igaerő kiaknázása egy hosszú fejlődési folyamat, az állatok változatos és folyamatosan bővülő másodlagos hasznosításának egyik állomását jelenti. 16 8 Az ekés földművelés késő rézkori megjelenése után 16 9 a Kárpát-medencei kora bronzkor időszakában zajlik a fejlődési folyamat egyik újabb fontos állomása: a ló széleskörű elterjedése volt. Lovak nagyobb számban már a badeni kultúra időszakában ismertek, valószínűleg a gödörsíros kultúra kurgántemetkezéseinek 17 0 megjelenésével összefüggésben Igazán fontos szerepet azonban csak a kora bronzkor közepétől kezdve játszanak: a Harangedény-Csepel-csoport településein olyan kiemelkedően magas a lovak száma, hogy feltételezhető, hogy a csoport elterjedési területe egy speciális háziasítási központ szerepét játszhatta 17 1. Ugyanakkor a Duna- és Tisza-menti nagyrévi tellek korai rétegeiben (így például Tószeg-Laposhalmon) szintén magas - az ugyancsak igás és tejtermelő szarvasmarha mellett - lovak aránya 17 2, azaz a Harangedény-Csepel-csoport, a proto-nagyrévi horizont, illetve a nagyrévi kultúra azonos alapokon nyugvó gazdasági szisztémát alakított ki. Ez a gazdasági rendszer tette lehetővé az állandó, nagyobb települések, és a többrétegű teli-települések kialakulását. Ugyanakkor a fémművesség és a kereskedelem a kora és középső bronzkor időszakában kimutatható fejlődése arra utal, 166 SZABÓ Géza 1992., 1994. 167 GOGÂLTAN, Florin 2002., REMÉNYI László 2003/a, 2003/b, 2005., P. FISCHL Klára - REMÉNYI László 2007. 168 Az állatok elsődleges használata (húsfogyasztás) után folyamatosan bővült a lehetőségek kiaknázása: már a neolitikum időszakából ismert például a tej fogyasztása, a gyapjú felhasználása, a rézkor időszakában terjedt el az állati igaerő felhasználása. Ugyanakkor a lovaglás, illetve ló által vontatott kocsik elterjedése Európában a bronzkorra tehető (PIGOTT, Stuart 1983., SHERATT, Andrew 1983., 1997., SHENNAN, Stephen 1986.132.). Ugyanakkor lótartás fejlődésével párhuzamosan növekedő tej és tejtermékek fogyasztás markáns bizonytékai a Kr.e. 3. évezred közepén több kulturális egységben is nagy formagazdagságban feltűnő korsók, bögrék, poharak. 169 SHERATT, Andrew 1997. 200-202. Ekkor a legfontosabb igás állat a szarvasmarha lehetett. 170 vö. ECSEDY István 1979., 1995.15., SHERATT, Andrew 1997. 218. 171 BÖKÖNYI Sándor 1978., PIGOTT, STUART 1983. 89. 172 PIGOTT, Stuart 1983. 91., BÖKÖNYI Sándor 1992. | 240
