Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Régészettudomány együtt négy) fejlődési fázisa különíthető el, de az egyes időszakok között nem húzható meg éles korszakhatár. A teli-időszak egyik legfrissebb - így az újabb relatívkronológiai kutatási eredményeket, és az egyre szaporodó számú radiocarbon adatot egyaránt figyelembe vevő - összefoglalásában Florin Gogâltan a proto-nagyrévi - nagyrévi időszakot három teli-horizontba sorolta, és egyben ezek radiocarbon alapú abszolút-kronológiai helyzetének meghatározására is kísérletet tett 8 3. A Gogâltan által felállított rendszer megfeleltethető a magyar kutatási eredmények alapján felvázolható négy fejlődési fázisnak, így ezek a fázisok egybevethetők a radicarbon alapú abszolút-kronológiai rendszerekkel is. Proto-nagyrévi horizont A horizont - Duna-menti és dunántúli tellek legalsó rétegeiben és a Tisza-vidéken egyelőre csak temetkezésekben és szórvány leletekként előkerült - jellegzetes anyagi kultúráját késő makói, Somogyvár-Vinkovci, harangedényes elemek jellemzik, ami egyben a horizont relatívkronológiai helyét is kijelöli. A proto-nagyrévi horizont így a késő Makó-Kosihy-Caka (Makó 2)-, Somogyvár-Vinkovci (A1)-, Gyula-Roçia-, Nyírség-, a késő Glina III - Schneckenberg-, Jigodin-kultúrákkal s\ és a közép-európai harangedényes csoportokkal (köztük a Harangedény-Csepel-csoporttal) 8 5, egyidejűsíthető, azaz - mint azt fentebb részletesen bizonyítottuk - a magyarországi kora bronzkor 2a. időszakra helyezhető. A horizont a közép-európai harangedényes kapcsolatokon keresztül a morvaországi zsinórdíszes kerámia HUB. időszakával 8 6, azaz a késő eneolit időszakkal párhuzamosítható. Délkelet felé a proto-nagyrévi horizont a VinkovciAI - Ezero 2-4-SitagroiVb 1 kapcsolatrendszer alapján az Early Helladic II C/D (III A) időszakkal párhuzamos 8 7. A proto-nagyrévi horizont teli rétegei - valamint a korabeli kultúrák, a Vinkovci- és a Nyírség-kultúra telijei (pl. Vinkovci-Trznica, Tiszalúc-Dankadomb nyírségi rétegei) képviselik Gogâltan rendszerében az első teli-horizontot 8 8. A horizont kezdete - mind a Duna-menti proto-nagyrévi teli-rétegek radiocarbon adatai 8 9, mind a közép-európai harangedényes 83 GOGÂLTAN, Florin 2005. 84 BÓNA István 1992/a. 13-15. 85 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1976., 1991., KALICZ-SCHREIBER Rózsa -KALICZ Nándor 1999. 86 BUCHVALDEK, Miroslav 1981., 2002., SEBELA, Lubomír 1999. 1213. 87 PRIMAS, Margarita 1996.141-156. Tab. 21.1., MARAN, Joseph 1998. 351-354., Taf. 82. NIKOLOVA, Lolita 1999. Table I., 225-248., 256272. 88 GOGÂLTAN, Florin 2005.161-163. 89 RACZKY Pál et al. 1992. csoportok m illetve a Vinkovci (A)-kuitúra 9 1 (és a vele párhuzamos balkáni és égei kultúrák 9 2) radiocarbon adatainak figyelembe vételével - Kr.e. 2500 körűire tehető. - korai nagyrévi kultúra, „ökörhalmi fázis" Mint arra a fentiekben már utaltunk, a legkorábbi nagyrévi (ökörhalmi) időszakot Kalicz-Schreiber Rózsa a kora bronzkor 2b. időszakra helyezte 9 3. Bár a teli kultúrák kutatási eredményeit bemutató katalógus, Bóna István által szerkesztett elterjedési térképein a korai nagyrévi kultúra csak a kora bronzkor 3. időszakban tűnik fel 9 4, ugyanezen kötet kronológiai táblázata szerint viszont a Tisza-vidéki tellek többségének (Tószeg, Nagyrév, Rákóczifalva) legkorábbi nagyrévi rétegsorai a kora bronzkor 2. időszak közepén alakultak ki 9 5. Hasonló következtetés vonható le a tószegi stratigráfia alapján is. Itt a 11 nagyrévi réteget (XIII-XXIII) a hatvani kultúra 5 rétege (VIII-XII) követi. A tószegi legkorábbi hatvani réteget valamikorra a kora bronzkor 3. időszak elejére kell datálnunk 9 6, a hatvani rétegek alatt előkerült 11 rétegből álló vastag nagyrévi rétegsor legalsó rétegét (ökörhalmi fázis) mindenkép a kora bronzkor 3. fázis kezdetét megelőző időszakra - Kalicz-Schreiber Rózsa eredményeit elfogadva, és a Budapest környéki kronológiai rendszert általánosítva - a kora bronzkor 2b. fázisra datálhatjuk. Az Úkörhalmon előkerült sírok mellékletei és a közeli Laposhalom alsó rétegeiben előkerült leletanyag párhuzamossága korán, már az első sírokat feltáró Márton Lajos számára is egyértelművé vált. Azonban a lelőhely a teli-település árnyékában nem kapott nagy figyelmet 9 7, csak sokkal később, Bóna István által vált a kora nagyrévi korszak névadójává 9 8. Tószeg-Laposhalmon az ökörhalmi fázisra jellemző töredékek az 1974-es ásatások alsó (XX-XXIII) rétegeinek anyagában jelennek meg 9 9. A Tisza-vidéken feltárt további tellek közül ugyanezt a legkorábbi fázist, Tószeg mellett egyedül Tiszaug-Kéménytetőn lehetett azonosítani, szintén a legalsó települési rétegekben 10 0, a többi kutatott Közép-Tisza-vidéki 90 Az adatok Kr.e. 2500-2300 között szóródnak: MÜLLER, Johannes 1999. 67-69., MÜLLER, Johannes - VAN WILLIGEN, Samuel 2001. Fig. 18. 91 BENKŐ Lázár et al. 1989., DURMAN, Alexsandar - OBELIÓ, Bogomil 1989., PRIMAS, Margarita 1996. 166. NIKOLOVA, Lolita 1999. 235., Chart 10.12. 92 MARAN, Joseph 1998. 424-426. NIKOLOVA, Lolita 1999. Table I., 225-240. 93 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984., SCHREIBER Rózsa 1973., 1984a., R. CSÁNYI Marietta 1982-83. 58., 113. jegyzet. 94 MEIER-ARENDT, Walter 1992. Karten. 95 MEIER-ARENDT, Walter 1992. 40-40 (Zeittabelle). 96 MEIER-ARENDT, Walter 1992. 40-40 (Zeittabelle). Lásd később részletesen. 97 CSÁNYI Marietta 1999.179. 98 BÓNA Isván 1963/a. 99 BÓNA István 1979-80. 99. 100 CSÁNYI Marietta - STANCZIK Ilona 1982., 1992., CSÁNYI Marietta 1999.188. 235 |
