Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
I Tisicum XIX. hy-Caka), és a kora bronzkor 2. időszakra datálható késő fázisra (Makó 2, késői Makó-Kosihy-Caka). A jelentős részben szórványként előkerült leletanyag viszonylagos szűkössége (főleg a korai időszakban) és csekély formai változatossága alapján egyelőre még a két időszak különválasztása sem problémamentes. A két fázis a kora bronzkor 2. időszak elején megjelent kulturális egységekkel kialakított kapcsolatrendszer, illetve a kronológiai horizont anyagi kultúrában kimutatható változásai (pl. balkáni típusú füles korsók, kozaraci balták és öntőminták megjelenése) alapján választható el. A korai makói időszak finomabb kronológiai felosztására, azaz a kora bronzkor 1. időszak a és b periódusra osztására nem történtek kísérletek. A fentiekkel több ponton ellentétes kronológiai rendszert alakított ki a proto-nagyrévi horizontot körvonalazó Szabó Géza, aki a kora bronzkor 1. időszak a. és b. fázisokra bontására tett javaslatot 4 8. Elképzelése szerint - Bónával 4 9 és Bondárral 5 0 szemben, Ecsedf\ BándF, Kalicz-Schreiber és Kalicz 6 3 véleményére építve - a Somogyvár-Vinkovci-kultúra a Dél-Dunántúlon a magyarországi kora bronzkor teljes 1-2. fázisát kitölti. Azokkal a korábbi véleményekkel szemben, amelyek szerint a kora bronzkor 1. időszakban „Magyarország területét monolit tömbként töltötte ki a makói népesség" 5 4, Szabó lehetőséget lát két időszak elkülönítésre a kora bronzkor 1. időszak anyagi kultúrájában. Míg az 1a. időszakot Magyarország nagy részén a vucedoli jellegzetességeket mutató korai makói kultúra, a Délnyugat-Dunántúlon a Somogyvár-Vinkovci-kultúra jellemzi, addig az 1b. időszakban már feltűnnek a Dél-Alföldön a Somogyvár-Vinkovci elemekkel kevert makói leletek és az Ada típusú tárgyak, a Duna és valószínűleg a Tisza mentén pedig megjelenik a protonagyrévi népesség 5 5, amelynek anyagi kultúrája a Somogyvár-Vinkovci- és Makó-kultúrával mutat rokonságot. A csekély mennyiségű publikált proto-nagyrévi leletanyag alapján valóban megerősíthetők a Szabó által körvonalazott Proto-Nagyrév - Somogyvár - (késö)Makó párhuzamok, így elfogadható az, hogy a proto-nagyrévi horizont a makói kultúra késői, Somogyvár-Vinkovci elemekkel kevert fázisával egyidejű. 5 6 A horizont 1b. datálása azonban ellentétes a fentebb bemutatott, általánosan elfogadott magyarországi kora bronzkori kronológiai rendszerrel, elsősorban a makói kultúra belső tagolásával kapcsolatos kutatási eredményekkel. Szabó Géza is egyetért azzal, hogy a makói kultúrának 48 SZABÓ Géza 1992., 1994., 1999. 49 BÓNA István 1972., 1992/a, MEIER-ARENDT, Walter 1992. Karten. 50 BONDÁR Mária 1995. 220-239., 2001. 51 ECSEDY István 1978., 1979. 52 BÁNDI Gábor 1984. 53 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1991., KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1999. 54 SZABÓ Géza 1999.16. 55 SZABÓ Géza 1999. 56 SZABÓ Géza 1994. 6. kép. létezik egy késői, a kora bronzkor 2. időszakra datálható „a Somogyvár-Vinkovci-, nagyrévi és nyírségi kultúrák által elfoglalt területekről kiszorulva már csak zárványként, az Északkelet-Magyarországon megfigyelt lelőhelyek területén" továbbélő fázisa 5 7. Ugyanakkor a Közép-Tisza vidékén és a Körös-Maros torkolat környékén a kora bronzkor 1b. időszakban elkülöníthetőnek tart egy - a proto-nagyrévi horizont dél-dunántúli lelőhelyeivel egyidős - SomogyvárVinkovci elemekkel kevert makói fázist is. A probléma azonban az, hogy mint azt a fentiekben bemutattuk, a nyírségi, harangedényes és (proto-)nagyrévi hatások mellett, jelentős részben ugyanezek a „Somogyvár-Vinkovci elemek" azok, amelyek alapján a kutatás megpróbálja elkülöníteni a makói kultúra kora bronzkor 2. időszakra (Makó 2) datálható késői fázisát 5 8. Azaz semmilyen érv nem szól amellett, hogy a Somogyvár-Vinkovci kapcsolatokat mutató és egyébként Északkelet-Magyarország mellett az Északkelet-Dunántúlra és Délnyugat-Szlovákia területére is kiterjedő késő makói kultúra (Makó 2, késő Makó-Kosihy-Caka-kultúra) leletanyaga és a Közép-Tisza-vidék, valamint a Körös-Maros torkolatainak vidékének Somogyvár-Vinkovci elemekkel kevert makói leletanyaga között kronológiai különbséget feltételezzünk. A nagyrévi kultúra kialakulását megelőző proto-nagyrévi horizont kora bronzkor 2. időszakra (illetve az időszak első felére) datálását a korai nagyrévi kultúra kialakulásával kapcsolatos hagyományos relatívkronológiai elképzelések és az újabb - radicarbon adatokat is felhasználó - kronológiai kutatások eredményei is megerősítik. Bóna István ugyanis a kora bronzkor 2. időszakot a késő Makó-, Nyírség-, harangedényes kultúrák, valamint a Somogyvár-Vinkovci(A1)-kultúra és az ezzel rokon Proto-Nagyrév-, Ada-, Pitvaros-, Gyula-Roçia-csoportok időszakaként jellemzi míg a nagyrévi kultúra kialakulását a kora bronzkor 3. időszakra keltezi. 5 9 Látszólag ezzel ellentétes az, hogy Kalicz-Schreiber Rózsa és Kalicz Nándor kronológiai tábláin a nagyrévi kultúra a kora bronzkor teljes 2. időszakát (kora bronzkor 2a-b) kitölti 6 0. Ennek oka azonban az, hogy -a hagyományos elképzelésekkel szemben 6 1 - az egyértelműen a kora bronzkor 2. időszak kezdetén megjelenő Harangedény-Csepel-csoportot nem a közép-európai harangedényes hálózat egyik területi csoportjaként, hanem a nagyrévi kultúrkomplexum 6 2 sajátos területi csoportjaként értelmezik. Azonban a HarangedényCsepel-csoport időszakát Kalicz-Schreiber Rózsa két fázisra 57 SZABÓ Géza 1999.16. 58 KOÓS Judit 1998., KALICZ Nándor 1998. 59 BÓNA István 1992/a, MEIER-ARENDT, Walter 1992. Karten. 60 pl.: SCHREIBER Rózsa 1984/a. 48., KALICZ-SCHREIBER 1984.168., KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 1999. 20.kép. 61 KALICZ Nándor 1955., KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1976., ECSEDY István 1988, BÓNA István 1992/a, ENDRŐDI Anna 1992., 1998., ENDRŐDI Anna - GYULAI Ferenc - REMÉNYI László 2008. 62 vö.: KALICZ-SCHREIBER 1984. 232
