Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései

Tisicum XIX. kialakulását - az ekkor alapvetően meghatározó migrációs elképzeléseknek megfelelően - égei és nyugat-anatóliai népcsoportok északi irányú vándorlásával magyarázta

1

5, addig a hazai kutatás (Tompa Ferenc

1

6 és PatayPáP

7) a helyi (rézkori) alapok meghatározó szerepét hangsúlyozta. Az 1950-es évektől a nagyrévi kultúra kutatása újabb lendületet kapott, a már említett teli-ásatások mellett, a Dunavidéki tellek

1

8 és a hozzájuk csatlakozó nagyobb temetők

19 feltárásával. A forrásanyag jelentős bővülése lehetőséget nyújtott Bóna István számára a nagyrévi kultúra belső kronológiai rendszerének kidolgozására. Bóna rendszerében a korai időszakot az ökörhalmi, a klasszikus időszakot a kőtörési és a szigetszentmiklósi, míg a késő időszakot a kulcsi csoport reprezentálja

2

0. Bóna - Childe-hoz - hasonlóan - a kulturális egység kialakulását déli eredetű (a Somogyvár-Vinkovci-kultúrával rokon) népcsoportok vándorlásához kötötte. A Duna- és Tisza-menti tellek és temetők mellett, a nagyrévi kultúra kutatásában Kalicz NándoP és Kalicz-Schreiber Rózsa

2

2 Budapest környékén végzett feltárásai és interpretációi is meghatározó szerepet játszottak. Munkásságuk eredményeként a főváros környékéről olyan mennyiségű forrásanyag vált ismertté, amely alapján Kalicz-Schreiber Rózsa tipológiai alapon - a teli rétegsorokkal korrelálható - finom kronológiai rendszert alakított ki

2

3. Kronológiai és kulturális rendszerében Budapest vidékén a kora bronzkor IIa időszakot a Harangedény-Csepel-csoport klasszikus leletegyüttesei (amelyeket már a nagyrévi kultúrkomplexum részeként interpretál), a IIb időszakot a késő harangedényes és Tisza-vidéki kora nagyrévi lelőhelyek, a Illa időszakot a klasszikus nagyrévi lelőhelyek, a lllb időszakot pedig a kulcsi fázis képviseli

2

4. A Közép-Tisza-vidéki korai nagyrévi temetők vizsgálatai alapján Csányi Marietta 1980-as évek elején megfogalmazott véleménye szerint a nagyrévi kultúra legkorábbi leletegyütteseit a Tisza-vidéki korai (ökörhalmi) csontvázas temetkezések jelentik, így a kultúra erről a területről kiindulva jutott el a Duna-vidékére

2

5. Ugyanakkor Bónához hasonlóan a Tisza-vi 15 CHILDE, Gordon V. 1929. 223-267. 16 TOMPA Ferenc 1937. 64-65. 17 PATAY Pál 1938. 28-34. 18 Dunaújváros: MOZSOLICS Amália 1957., Baracs: BÓNA István 1963/b, VICZE Magdolna 1992., Bölcske: NOVÁKI Gyula - REGIUS János 1968., POROSZLAI Ildikó 1992a., 2000a., Százhalombatta: KOVÁCS Tibor 1969., POROSZLAI Ildikó 1992/b, 2000/b. 19 BÓNA István 1960., 1963/a. 20 BÓNA István 1960.15., 1963/a. 20-22. 21 KALICZ Nándor 1957., 1958. 22 SCHREIBER Rózsa 1963., 1981., 1984/a, 1984/c, 1986., KALICZSCHREIBER Rózsa 1995/a. 23 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984. 24 SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984., 1995/a. 25 R. CSÁNYI Marietta 1982-83. déken megjelenő tellek népességkoncentrációját nem tartja levezethetőnek a korábbi (makói) előzményekből

2

6. A 1990-es évek elején a délebben fekvő Duna-vidéki, illetve kelet-dunántúli tellek korai rétegsorainak feltárásával valamint kulturális és kronológiai besorolásával jelentős fordulatot hoztak Szabó Géza kutatásai

2

7. Több teli településen ugyanis a legkorábbi nagyrévi időszakra datálható rétegek alatt is kerültek elő kora bronzkori rétegek, amelyek a Bóna István által már korábban körvonalazott, illetve hiányolt pre, vagy proto-nagyrévi időszak

2

8 rétegeivel azonosíthatók. Az új eredményeket Bóna István dél felől érkező népcsoportok (Somogyvár-Protonagyév), Duna-mentén zajló migrációjának bizonyítékaként interpretálta, így a nagyrévi kultúra kialakulását a migráció első hulláma által érintett területre helyezte

2

9. Bóna tanulmánya is a magyarországi bronzkori tell-kultúrákat bemutató kiállítás katalógusában jelent meg

3

0. A katalógus Bóna összefoglalása

3

1, Csányi Marietta nagyrévi temetkezésekről és kultuszéletről írt munkája

3

2, illetve a rendelkezésre álló abszolút-kronológiai adatok bemutatása

33 mellett, a legfontosabb tellek kutatási eredményeinek összefoglalásaival a nagyrévi kultúra kutatásának egyik alapvető forrása lett. Az utóbbi 20 év kutatását a katalógus megjelenése valamint több forrásközlés

3

4 illetve Bóna István

3

5 Kalicz-Schreiber Rózsa

3

6 településtörténeti összefoglalása mellett megtörtént a proto-nagyrévi horizont Duna- és Tisza-vidéki lelőhelyeinek azonosítása

3

7. Egyértelművé vált ugyanis, hogy mind az Adacsoport

3

8 lelőhelyei, mind a kőtörési csoport lelőhelyeinek egy része ebbe az időszakba sorolható

3

9, így a Tisza-vidéken is kimutatható a nagyrévi fejlődés előzményének tekinthető kronológiai horizont lelőhelyinek jelenléte

4

0. Azáltal, hogy a kőtörési csoport lelőhelyeinek egy része ebbe a horizontba, míg másik része a kora nagyrévi kultúra lelőhelyei közé sorolható, a kőtörési csoport felszámolásával a Bóna által felvázolt kronológiai rendszer is jelentősen finomodott. 26 CSÁNYI Marietta 1996. 56. 27 SZABÓ Géza 1992., 1994. 28 vö.: BÓNA István 1963/a. 11., 1979-80. 93. 29 BÓNA István 1992/a. 14-15., 18-19. 30 MEIER-ARENDT, Walter 1992. 31 BÓNA István 1992/a. 32 CSÁNYI Marietta 1992. 33 RACZKY Pál - HERTELENDI Ede - HORVÁTH Ferenc 1992. 34 pl.: KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/a, CSÁNYI Marietta 1999., 2003., H. HANNY Erzsébet 1997., TÓTH Katalin 1998., 1999., P. FISCHL Klára - - KISS Viktória - V. KULCSÁR Gabriella 1999., POROSZLAI Ildikó 2000/a, 2000/b., HANNY Erzsébet - REMÉNYI László 2003. 237-242., 244-248. 35 BÓNA István 1992/c. 36 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1995/b. 37 SZABÓ Géza 1992., 1994., 1999. V. SZABÓ Gábor 1999. 55-56. 38 KÜRTI Béla 1974., HORVÁTH Ferenc 1984., 1985. 39 V. SZABÓ Gábor 1999. 55-56., KULCSÁR Gabriella 1998. 40. 40 V. SZABÓ Gábor 1999. 55-56., SZABÓ Géza 1999. | 230