Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Patay Róbert - A Nagyrév-kultúra korai időszakának sírjai Szigetszentmiklósról

Régészettudomány | színű, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, fényezett felületű, kettős kónikus testű, éles hasvonalú kancsó oldal-, és aljtöredéke. Hasvonala éles törésű, besimítással hangsú­lyozott, rajta négy vízszintes állású, hegyesedő bütyök látha­tó, alja profilált. Ragasztott, részben kiegészített, ma.: 10,6 cm, fá.: 6,5 cm. (8. kép 2) 9. Sötétszürke-barna barna foltos, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, kihajló peremű, tojásdad testű, fazék. Pereme lekerekített, nyaka ívelt, rajta 4 db szimmetrikusan elhelyezkedő, vízszintes állású, ovális, középen benyomott bütyök látható. Vállán függőlegesen ro­vátkolt borda fut körbe, a borda alatt teste seprődíszes, alja profilált. Ragasztott, ma.: 14,4 cm, pá.: 11,8 cm, fá.: 8,4 cm, a bütykök h.: 2-2,5 cm. (8. kép 3) 10. Sötétszürke színű, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, bordadíszes edény (kihajló peremű, szűknyakú, gömbös testű hasas edény?) oldal-, és aljtöredéke. Hasvonala alatt vízszintes, benyomkodott borda fut körbe, amiből a felső része felé két függőleges borda indul. A vízszintes borda alatt felülete dur­vított, alja enyhén profilált. Hiányos, ragasztott, ma.: 8,1 cm, fá.: 8,5 cm. (8. kép 4) 11. Sötétszürke színű, homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, élesen kónikus, kettős cson­ka kúp alakú, kisméretű edény (egyfülú korsó?) oldal-, és aljtöredéke, ma.: 2,4 cm. (8. kép 5) III. Temetkezési szokások A szigetszentmiklósi lelőhely feltárása során gépi erővel távolítottuk el a mezőgazdasági munkák során bolygatott humuszréteget. Ez az egységesen sötétszürke-fekete réteg általában kb. 50 cm, de egyes részeken — így a nagyrévi sírok felett is — csak kb. 30 cm vastag volt. A humuszré­teg eltávolítása közben kerámiatöredékeket vettük észre. Ez után a bontás kézi erővel folytattuk. Az emberi maradványok és a sírmellékletek megtalálása nyomán vált nyilvánvalóvá, hogy sírokat találtunk. Beásást vagy objektumfoltot egyik kora-nagyrévi sír esetében sem tudtunk megfigyelni, ezért a sírgödrök alakjáról, nagyságáról nem rendelkezünk infor­mációval. Sajnos több edény is megsérült, ezeket csak tö­redékesen tudtuk őket megmenteni. A 139. sír 12 db edény­melléklete egy ÉNy-DK-i irányú tengelyen, nagyjából egy vonalban helyezkedett el. (2. kép) A sír szórt hamvas rítusú volt, a hamvakat az edények között és alatt találtuk meg, valószínűleg a sírgödör aljára lehettek szórva. A hamvak egy felnőtt (23-x éves) nő (?) maradványai voltak. A 144. ob­jektum szintén szórt hamvas sír volt, 6 db edénymelléklete egy csoportban kerültek elő. (4. kép) A hamvakat - felnőtt (23-x éves) egyén maradványait - szintén az edények kö­zött és alatt találtuk. A 299. sírban az egy kupacba szórt hamvak mellől és közül csak néhány kerámiatöredék került elő, amelyekről a restaurálás során derült ki, hogy egy edény összeillő darabjai. (6. kép) A hamvak egy felnőtt (23-x éves) egyén maradványai voltak. A három jól megfigyelt és dokumentált sír mellett a gépi humuszolás közben az EIV. 49. szelvényben további 11 edényt (közülük hat épp vagy majdnem teljesen épp) sikerült megmentenünk. Ezek az edények egy további sír leletanya­gához tartozhattak. (7-8. kép) A szigetszentmiklósi temetkezések rítusa némileg eltért a Közép-Tisza-vidéken feltárt sírokétól: az elégetett egyének maradványait itt nem a sírgödör sarkába, a mellékletektől távolabb szórták, 3 hanem a mellékletek közé és közvetlen közelükbe. Hasonlóság figyelhető meg viszont a sírok elhe­lyezkedésében: két dokumentált sírt (139. és 144. számúak) egymástól 8 méterre találtuk, a harmadikat (299. számú) ezektől kb. 65 méterre dél-keletre, a valószínűsíthető sír (EIV. 49. szelvény) pedig ez utóbbitól északra, kb. 10 méterre ke­rült elő. (1. kép 2) Összesen 1700 m 2-es területen találtuk a sírokat. Három (négy?) sír elhelyezkedése nagyon hasonlít a Nagyrév-Zsidóhalmon, Rákóczifalva-Kastélydombon, Szan­da-Netovábbon, Tószeg-Ökörhalmon feltárt temetőrészle­tek sírjainak temetkezési rendjéhez. 4 Az általunk megtalált sírok egy, a közép-tisza-vidéki temetőknél megfigyeltekhez hasonlóan egymástól nagyobb távolságra lévő, kisebb sír­csoportokból álló temető egyik sírcsoportját alkothatták. A Felső Ürge-hegyi dűlőben előkerült síroktól kb. 400 méter­re, az M0 autópálya nyugati oldali lehajtó sávjánál, Sziget­szentmiklós-Laki-hegy, Dunára-dűlőben 2003-ban Reményi László és Terei György tárt fel két szórt hamvasztásos (?) kora-nagyrévi sírt. 5 Valószínűnek tartható, hogy ezek a sírok ugyanannak a temetőnek egy további sírcsoportjához tarto­zó temetkezései lehetnek. IV. A leletanyag és párhuzamai A szigetszentmiklósi kora-nagyrévi sírokban a következő edénytípusok kerültek elő: - kisméretű, kihajló peremű, ívelt nyakú, enyhén kettős kónikus testű, egyfülű korsók, fülük minden esetben a perem alól indul, hasvonaluk jobban vagy kevésbé leke­rekített (2. kép 2-3, 3. kép 1, 5. kép 1-2, 8. kép 5?) - kettős kónikus testű, éles hasvonalú kancsók (2. kép 1, 3. kép 2, 6. kép 1,7. kép 3, 8. kép 2) - kihajló peremű, öblös testű, újbenyomkodásos bordával tagolt, durvított felületű hasas edények (2. kép 4, 3. kép 3, 7. kép 1,8. kép 4?) - kihajló peremű, egyfülű, tojásdad testű, profilált aljú po­harak (3. kép 7, 7. kép 2, 4) - egyfülű, egyenes peremű, profilált aljú vagy talpkoron­gos csészék (7. kép 6, 8. kép 1) -fordítottcsonka kúp alakú, egyfülű kis csésze (3. kép 5), - kihajló peremű, fordított csonkakúp alakú, profilált aljú pohár (3. kép 4) 3 CSÁNYI Marietta 1999. 187. 4 CSÁNYI Marietta 1992. 84-85, CSÁNYI Marietta 1999.185-186. 5 REMÉNYI László - TEREI György 2004.172-173. 2-3. kép. Az előzetes közleményben a Harangedény-Csepel-csoport sírjai­ként szerepelnek, de leletanyag restaurálás utáni tanulmányo­zása nyomán bebizonyosodott, hogy a Nagyrév-kultúra korai szakaszának sírjairól van szó. 217

Next

/
Oldalképek
Tartalom