Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Kulcsár Gabriella - A Makó-Kosihy-Caka-kultúra északi területei (…avagy amiről a nógrádi dombok hallgatnak…)

I Tisicum XIX. elemek. A morvaországi zsinórdíszes leletkörrel való kapcsolatokra a délnyugat-szlovákiai területeken is vannak bizonyítékaink, így pl. elsősorban temetkezések mellékletei Sal'a-n/ Vágsellye és Cakán/Cseke jelzik ezt a kölcsönös kapcsolatrendszert,

3

4 településeken belül kevésbé mutathatók ki ennek nyomai. A szlovákiai kutatás azonban azt sem zárja ki, hogy a zsinórdíszes kultúrkör elemei a délnyugat-szlovákiai és közép-szlovákiai hegységben is megtelepedhettek.

3

5 A nyugati kapcsolatok mellett szintén fontos a déli kapcsolatrendszer, melyet a kutatás hagyományosan a SomogyvárVinkovci-kultúrkörrel köt össze. A Makó-Kosihy-Caka-kultúra kora bronzkor 2-re datálható időszakában temetkezések mellékletei: (pl. Ivanka pri Nitre/Nyitraivánka) alapján merült fel a déli kapcsolat lehetősége. A somogyvári halomsírok körébe sorolja a kutatás egyrésze a Surany/Nagysurány mellett feltárt halomsírt is.

3

6 A Duna mentén található halomsírok (Gönyű, Rajka, ill. Neusiedl am See, Wien-Essling (?)) régójától kissé távolabb található már ez a temetkezés, s a kirabolt központi temetkezése, ill. a három, melléklet nélküli kisgyermek sír egyelőre nem ad meggyőző bizonyítékot a kulturális meghatározásra. Azonban néhány kerámiatöredék és a rendelkezésre álló radokarbon adat (3960±45 BP) valószínűsíti a kora bronzkor időszakába való datálást. Ugyancsak SomogyvárVinkovci elemek jelenlétére hívják fel a figyelmet néhány (jórészt közöletlen) település esetében is. A Duna mentén már a késő makói (kora bronzkor 2) időszakkal, a SomogyvárVinkovci-Proto Nagyrév ág déli és a Harangedény-Csepel csoport Budapest környéki kialakulási időszakával kapcsolható össze a Muzla/Muzsla-Cenkov határában feltárt település. Az ásatok az 1992. évi ásatási jelentésben két gödör leletanyagát említik, melyek közül a 70. gödör leletanyaga a makói vonások mellett a nagyrévi- és somogyvár-vinkovci csoportok kerámiajegyeit is magán viselte.

3

7 A kameníni/kéméndi településen megjelenő, néhány keskeny bordadíszes töredéket szintén a Somogyvár-Vinkovci kör hasonló díszítésű darabjaival hozzák összefüggésbe.

3

8 Továbbá Nitra vidékén két „somogyvári jellegű" korsót említenek (Nitra—Dőlné Krskany/ Nyitra—Alsóköröskény).

3

9 A Vágtól nyugatra fekvő területen feltételezhető, hogy a Chtopice-Veselé csoportok megjelenése

4

0 hamarabb a Makó-Kosihy-Caka-kultúra végét okozhatta, míg ettől keletebbre a kultúra kései továbbélésével számolhatunk.

4

1 Ezen mozaikos adatok alapján annyi állapítható meg, hogy a dél34 Vö. BÁTORÁ Jozef 1989. 208-209. Legutóbb erről BENKOVSKYPIVOVÁROVÁ Zoja 2007. 35 BÁTORÁ Jozef 1989. 36 NOVOTNÁ Maria - PAULÍK Jozef 1989. 37 KUZMA Ivan 1993. 74. 38 NEVIZÁNSKY Gabriel 2001. 39 MARKOVÁ Klara 1995. 93. 40 PAVÚK Juraj 1981. Abb. 5. 41 Esetleg ezt támaszthatja alá a magasabb lelőhely szám is, vö. BÁTORÁ Jozef 1989. Abb. 1. nyugat-szlovákiai területeken a Makó-Kosihy-Caka-kultúra kapcsolatai alapján két fázisú fejlődés feltételezhető,

4

2 s egyelőre több, közvetett bizonyítékunk van a kései jelenlétre. Délkelet-Morvaországban az 1980-as évek elején soroltak először öt lelőhelyet a Makó-Kosihy-Caka-kultúra körébe,

4

3 ez a szám mára 12-re emelkedett.

4

4 A területen összeségében nem tűnik meghatározónak a Makó-KosihyCaka-kultúra jelenléte. Az ismert leletanyagok alapján a kultúrák peremterületeire és érintkezési zónáira jellemző tipológiai keveredésre vannak adatok. A kultúra kelet-ausztriai-délkelet-morvaországi megjelenését a Jevisovice/Mödling-Zöbing kultúra időszakának végére, illetve az ezt követő időszakra (morvaországi Jungäneolithikum) tehetjük.

4

5 Bár területileg a két kulturális egység kiegészíti egymást, teljes egyidejűségük mégsem bizonyítható. A Jevisovice-kultúra a kései időszakában valószínűleg kapcsolatba került és talán befolyással is volt a Makó-Kosihy-Caka-kultúra formálódására.

4

6 Ennek nyomait láthatjuk pl. a hasonló jellegű fazekak, amforák használatában, s abban, hogy a belső díszes talpas tálak a két kultúrában, bár eltérő típusokban, de szintén jelen vannak.

4

7 A Makó-Kosihy-Caka-kultúra jelenléte és kapcsolatai a környező kulturális egységekkel (morvaországi zsinórdíszes kerámia kultúrája,

4

8 harang alakú edények kultúrája, proto-Aunjetitz kultúra) a morvaországi Spätäneolithikum időszakában is kimutatható.

4

9 A leletanyagok tanúsága szerint ez a jelenlét intenzívebb mint a korai időszakban, s nem különíthető el egyértelműen a korabeli kultúráktól. Ennek alapján a Morava folyó és mellékfolyói mentén egy kultúrák közötti, ritkábban lakott érintkezési zónát feltételezhetünk.

5

0 A most bemutatott zagyvapálfalvi tálka kapcsán újabb adatot nyertünk a Kárpát-medence északi/északnyugati régiójának késő rézkor végi és kora bronzkor eleji történetéhez és egy nagy területeken átívelő, egykori kapcsolatrendszer rekonstruálásához.

5

1 42 BÁTORÁ Jozef 1989. 208; LICHARDUS Jan - VLADÁR Jozef 1997. 286. 43 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1981/a. 44 STUCHLÍKOVÁ Jana - STUCHÜK Stanislav 1989. 187. Abb. 2. 1-4; STUCHLÍK Stanislav - STUCHLÍKOVÁ Jana 1996. Obr. 45; PESKA Jaroslav 1989. 193; SEBELA Lubomír 1999; PESKA Jaroslav 1999; uő. 2001.139. 45 PESKA Jaroslav 2001. 46 MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1981/a 112. 47 Jevisovice-kultúra: NOVOTNY Bohuslav 1955; NEUSTUPNY Evzen 1966. 95; MEDUNOVÁ-BENESOVÁ Anna 1993. 191-200. A Jevisovice-kultúra közvetítő szerepét feltételezik a dél-németországi Cham-csoport esetében: BURGER Ingrid 1988. 48 Fundgruppe llla/lllb: 2600/2500-2400-2300 BC: FURHOLT Martin 2003. Vö. BENKOVSKY-PIVOVÁROVÁ Zoja 2007. 49 STUCHLÍKOVÁ Jana - STUCHLÍK Stanislav 1989. 187; PESKA Jaroslav 1989.196.198; PESKA Jaroslav - SEBELA Lubomír 1992. 50 A „kultúra" fogalmának átértelmezésről a terület kapcsán vö. BERTEMES François - HEYD Volker 2002. 51 A dolgozat az OTKA F 68548 sz. pályázat támogatásával készült. 190