Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Történettudomány - Polgár Zoltán - Gondolatok egy éremkincs kapcsán
Tisicum XIX. 6. kép IV. Keresztély tallér előlap 1624 Abb. 6. Vorderseite des Talers von Christian IV. 1624 Végül, de nem utolsó sorban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, Oppeln és Ratibor hercege. (8-9. kép) Négy erdélyi fejedelem udvarában szolgált, köznemesi sorból emelkedett a fejedelmi és birodalmi hercegi székbe. Hosszas politikai manőverezéssel és közvetlen török segítséggel - nyolcvanezer fegyveres kísérte Erdélybe - lett fejedelem, de uralkodása alatt távol tartotta a török hadsereget Erdélytől. A fejedelmi székért felajánlotta Jenő és Lippa várait a szultánnak, Lippát ostrommal vette el saját katonáitól, amiért Európa szerte Mohamedán Gáborként emlegették. 10 Erdély különállását - a lehetőségekhez képest - jól ki tudta használni. Sikeres harcot folytatott II. Ferdinánd ellen, három hadjáratot vezetett a királyi Magyarország ellenében és mind a hármat kedvező békével zárta le. Ügyesen használta ki a Német-Római Birodalom és a Török Birodalom közti viszonylag békés időszakot Erdély felvirágoztatására. A nagy cél, Magyarország egyesítése azonban nem sikerült, hiába választották a magyar rendek 1620-ban magyar királlyá. 11 Hét felső-magyarországi megyét csatolt Erdélyhez. Megújította az erdélyi fejedelemség gazdaságát, főként a fejedelem magánbevételeinek növelésével. Központosított hatalmat alakított ki, amely lehetővé tette Erdély fellendülését. A négy uralkodó közül hárman a Protestáns Unió tagjai voltak, míg II. Ferdinánd a Katolikus Liga oldalán harcolt. 1 2 10 SZAKÁLY Ferenc 1990. 213. 11 ERDÉLY 1986. 670. 12 Természetesen ez csak nagyon vázlatos megjelenítése a szövetségi rendszereknek, például 1625-ben Gusztáv Adolf nem csatlakozik a katonai szövetséghez épp annak vezetője IV. Keresztély miatt, a majd 100 éve tartó háború Dánia és Svédország között így újra kezdődött. 7. kép IV. Keresztély tallér hátlap 1624 Abb. 7. Rückseite des Talers von Christian IV. 1624 A három protestáns uralkodót összekötötte még egy dolog: sógorok voltak. György Vilmos brandenburgi választófejedelem (1619-1640) brandenburgi őrgróf három leánytestvérét vették feleségül, ezzel is erősítve szövetségüket. 1 3 A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békét (1648) négyük közül egyikük sem érte meg, de mind a négyen aktív szereplői voltak a háború végével kialakult új európai rend megteremtésének. A háború következményeként Svájc és Hollandia függetlené vált, a 300 német fejedelemség már hivatalosan is önálló lett, a Habsburg dominancia végleg megszűnt a kontinens nyugati és középső részén. Poroszországnak - a későbbi német egység megteremtőjének - egyre fontosabb szerep jutott. A Közép-Kelet Európát érintő negatív hatás is ekkor teljesedett ki, a régió jó időre leszakadt a nyugati részek gazdasági és társadalmi fejlődésétől. 1 4 Röviden kifejezve a modern, vagy ha jobban tetszik újkori Európa kezdett körvonalazódni. 1 5 A tiszagyendai tallér-lelet a háborúban résztvevő mindkét szövetségi rendszer országaiból - szinte egész Európából tartalmaz vereteket. A jelenség oka, hogy a pénz értéke volt az elsődleges a korszak zavaros pénzviszonyai között, még 13 György Vilmos gyengekezű uralkodónak bizonyult, de brandenburgi őrgróf a hét császárválasztó fejedelem egyike, s mint ilyen a németrómai birodalom egyik legfontosabb uralkodója. Fia Nagy Frigyes Vilmos a későbbi porosz nagyhatalom megalapozója. 14 SZAKÁLY Ferenc 1990.196-197. 15 A kialakult új európai viszonyrendszerben Magyarország meglehetősen hátrányos helyzetben volt; a három részre szakadt állapot majd egy évszázadig tartott még, a megosztottság pedig hagyománnyá vált. | 558