Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Reményi László - A nagyrévi kultúra kulturális és kronológiai kérdései
Régészettudomány osztja, ez egyben Budapest környékén a kora bronzkor 2. időszak 2a. és 2b. fázisra osztását is jelenti. A kora bronzkor 2a. időszakot a klasszikus harangedényes leletegyüttesek jellemzik 6 3, míg a 2b. időszakban ezek az elemek (pl. a sávosan díszített valódi harangedények) már eltűnnek, ugyanakkor megjelennek a Tisza-vidék kora nagyrévi (ökörhalmi) leletegyüttesek vezérleletének számító ökörhalmi típusú korsók (elsősorban a Budatétényi 14. számú s/r 6 4). Ebből következően a legkorábbi nagyrévi (ökörhalmi) fázis a főváros környékén a klasszikus harangedényes időszakot követő kora bronzkor 2b. időszakkal párhuzamosítható. Ellentétben tehát Szabó Géza azon kronológiai elképzeléseivel, amelyek szerint a Tisza-vidékéki kora nagyrévi sírok (pl. a rákóczifalvi 138. sír) egy kronológiai horizontba sorolhatók a klasszikus harangedényes leletegyüttesekkel (pl. Szigetcsép) 6 5. Mivel tehát a nagyrévi kultúra legkorábbi Tisza-vidéki leletegyütteseit (ökörhalmi fázis) a kora bronzkor 2b. 6 6 vagy 3a. 67 időszakra datálhatjuk, ha elfogadnánk a proto-nagyrévi horizont-Szabó Géza által javasolt - kora bronzkor 1b. időszakra datálását, akkor vagy a proto-nagyrévi időszakot kellene a kora bronzkor 2a. időszakra is kitolni 6 8, vagy egyáltalán nem tudnánk leletanyaggal és lelőhelyekkel kitölteni a kora bronzkor 2a., vagy a teljes 2. időszakot. A magyarországi kora bronzkor kezdetét, hagyományos módon a késő rézkori badeni-kosztoláci tömb felbomlása jelzi, amit radiocarbon adatok alapján Kr.e. 2800/2700 körűire tehetünk 6 9. Az ezt követő, kora bronzkor 1. időszakban a Dél-Dunántúl, a kosztoláci kultúra felbomlása után önállósuló vucedoli kultúra késői fázisának (B2) elterjedési területéhez tartozott, míg az ország többi részét (természetesen a mai államhatárokon is átnyúlva) a makói kultúra (Makó-Kosihy-Caka-kultúra) korai időszakának (Makó 1) kis intenzitású lelőhelyei foglalták el 7 0. A Kr.e. 3. évezred közepén az Észak-Balkánon, illetve Közép-Európában (elsősorban Németország, Csehország) lezajlott jelentős kulturális változások alapvetően befolyá63 Ezek nem mutatnak rokonságot a Tisza-vidéki kora nagyrévi leletegyüttesekkel: R. CSÁNYI Marietta 1982-83. 58. 64 KALICZ-SCHREIBER 1984. Taf. XLI. A leletegyüttes és a Tisza-vidéki kora nagyrévi (ökörhalmi) sírok anyaga közötti párhuzamot Csányi Marietta is elfogadta: R. CSÁNYI Marietta 1982-83. 58., 113. jegyzet. 65 SZABÓ Géza 1992. 96. (kronológiai tábla)., 1994. Abb. 1. 66 KALICZ-SCHREIBER Rózsa 1984., SCHREIBER Rózsa 1973., 1984/a, R. CSÁNYI Marietta 1982-83. 58., 113. jegyzet. 67 MEIER-ARENDT, Walter 1992. 40-40 (Zeittabelle)., Karten. 68 Ami azért jelent nehézséget, mert a Duna-menti teli telepek protonagyrévi rétegeinek feltárása során lehetővé vált statigráfiai megfigyelések eredményei alapján nehezen lenne elképzelhető egy, a radicarbon adatok figyelembe vételével, kiszámítható cca. 400 éves proto-nagyrévi időszak, szemben egy cca. 3-400 éves nagyrévi időszakkal (lásd később). 69 vö.: BENKŐ Lázár et al. 1989., DURMAN, Alexsandar - OBELIC, Bogomil 1989., PRIMAS, Margarita 1996.165-169. 70 KALICZ Nándor 1984/a, BÓNA István 1992a. 11-12., SZATHMÁRI Ildikó 1999. solták a Kárpát-medence kulturális fejlődését is, éppen ezek alapján határolható el a kora bronzkor 2. időszaka. Az egyik meghatározó kulturális változás a vucedoli kultúra felbomlása volt 7 1. Az önállósulás után rövid idő alatt végbement gyors expanziót követően a kultúra Kr.e. 2600-2500 körül önálló területi csoportokra szakadt, amelyek folytatták a korábbi időszak expanzióját. Ezen - már Bóna István által is körvonalazott és a kora bronzkor 2. időszakra helyezett - folyamatokba illeszkedik a Dunántúlon a Somogyvár-Vinkovci-kultúra elterjedése, illetve az ezzel rokon postvucedoli kulturális egységek, köztük a proto-nagyrévi horizont (továbbá az Ada-, a Pitvaros-, Gyula-Roçia-csoportok és a nyírségi kultúra) leletegyütteseinek megjelenése a Kárpát medence különböző területein. 7 2 A Kr.e. 3. évezred közepén lezajlott másik alapvető interregionális kulturális változást a harangedényes kultúrkomplexum közép-európai területi csoportjainak kialakulása jelenti. Azontúl, hogy a kulturális egység területi csoportjai (Harangedény-Csepel-csoport 7 3, Oggau-Wipfing-Ragelsdorf-Sarród-csoport 7 4) a Kárpát-medence területén is megjelentek, az ekkor kialakuló kulturális hálózat, a későbbi Kárpát-medencei és közép-európai bronzkori kultúrák között (köztük a nagyrévi kultúrával) a Reinecke A időszaktól markánsan kimutatható kapcsolatrendszer szerves előzményének tekinthető 7 5. A proto-nagyrévi horizont kialakulását tehát ezek a történeti és kulturális változások határozták meg. A horizont első lelőhelyeit Szabó Géza a Duna-mentén, illetve a Dél-Dunántúlon különítette el (Dunaföldvár-Kálvária, Sióagárd-Gencs, Gerjen-Váradpuszta) 7 6, de mint az a későbbi kutatások során kiderült, a horizonthoz kapcsolhatók a szintén késő makói - Somogyvár-Vinkovci elemekkel jellemezhető dél-alföldi Ada-csoport lelőhelyei, illetve a Bóna István által kora nagyrévi csoportként körvonalazott kőtörésí csoport lelőhelyeinek egy része is (másik részük valóban a kora nagyrévi - ökörhalmi, kultúrához sorolható) 7 7. Ezek alapján - illetve Szentes-Várostanya lelőhely alapján - Szabó Géza egy Tisza-menti proto-nagyrévi horizont elkülönítését javasolja 7 8. A kora bronzkor 2. időszak elején lezajlott kulturális változások azonban a Tisza-mentén a Körös-vidéktől északra, a Közép-Tisza-vidéken is kimutathatók. A Tiszakürt határában feltárt késő makói lelőhely anyagát szintén a késő Makó 71 DIMITRIJEVIC, Stojan 1982. 72 BÓNA István 1992/a. 13-15., MEIER-ARENDT, Walter 1992. Karten. 73 pl.: KALICZ-SCHREIBER 1976., KALICZ-SCHREIBER Rózsa - KALICZ Nándor 2000., ECSEDY István 1988, BÓNA István 1992/a, ENDRÓDl Anna 1992., 1998., ENDRŐDI Anna - GYULAI Ferenc - REMÉNYI László 2008. 74 NEUGEBAUER, Johannes-Wolfgang 1981., NEUGEBAUER, JohannesWolfgang - NEUGEBAUER-MARESCH, Christine 2001. 75 ENDRŐDI Anna et al. 2003., REMÉNYI László et al. 2006, ENDRŐDI Anna - GYULAI Ferenc - REMÉNYI László 2008. 76 SZABÓ Géza 1992., 1994. 77 V. SZABÓ Gábor 1999. 52-56. 78 SZABÓ Géza 1999. 233 |
