Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)

Régészettudomány - Pásztor Emília - A szakrális depóleletek szerepe a bronzkori ember világképének tanulmányozásában

Régészettudomány A kincsleletek deponálási módja is sokszor jelzi azt, hogy szakrális felajánlásként kell értelmezni az együttest.

5

5 A gondosan, meghatározott rend szerint elhelyezett tárgyak nem valószínű, hogy háborús időszakban időlegesen elrejtett értékek. Hely hiányában nem katalógust csak példákat mutatunk be a különböző deponálási helyekre. Vizes területről: - Dunából számos kard,

5

6 sisak és páncél került elő

5

7 - Duna partja Ercsi mellett beszakadva, agyagedény hullott alá, benne bronz ékszerek

5

8 - A forrói szőlők alatt lévő vízmosások közelében, krumpliföld kapálása közben bronz ékszerek kerültek elő

5

9 - A potsági patak partján fazékban ékszerek

6

0 - Zsujta közelében északra az Ortványi dűlőben, a fennsík Hernád felé meredek Ny-i oldalán, a meredek part tövében forrás, felette a forrástól 60 lépésre a meredek partoldalban, a földben találtak legfelül karpereceket (8), alatta lándzsákat (6) és a madárfejet ábrázoló rúdvéget, alatta kardokat (8)- szép rendben egymás mellett hegygyel/markolattal felváltva elrendezve.

6

1 Száraz területről: - erdőszélén 3 egymás mellett függőlegesen a földben álló kard, Buzita,

6

2 - hegyoldali falu felett magasodó Drenova nevű bükkerdőben eső utáni földomlás után kétlépésnyi területen 6 kard, Egereske

6

3 - aratáskor, puszta földben 12-15 cm mélyen, bronz ékszerek és 2 díszcsákány, Felsőbalog

6

4 - Szentgyörgy pusztán tengeri földön tűzhelyásás közben 2 bronzsisak, 6 bronz edény, alattuk rendezett módon, egymás mellett, heggyel felváltva - 30 (20) kard, Hajdúböszörmény

6

5 - Hudlovó/Horlyó (Ukrajna) falutól kb. 2 km-re, a Borlog hegy lejtőjén a vízmosta talajban bronz kincsleletet - 3 kard, 3 csákány, bronztűk, karvédő tekercs- fedeztek fel

6

6 55 SOROCEANU Tudor 1995. 39. Abb 11. a, b, e, f, g. 56 HAMPEL József 1886. CLXXX. 1.11. JÓSA András 1893.168-169. 5. kép, MOZSOUCS Amália 1972.188. 57 KEMENCZEI Tibor 1979. 88-89.1-3. ábra, F. PETRES Éva 1982. Abb 3. a, b. 58 HAMPEL József 1886. XCIII.t. 59 HAMPEL József 1886. CLXII.t. 60 HAMPEL József 1892. CLXV.t. 61 HAMPEL József 1892. Cl. 1.1-5. CH. t. 3. 62 HAMPEL József 1886.19. 63 HAMPEL József 1892. 26. CLXXI. 1.1, 5. 64 HAMPEL József 1886 XCIV. t. 8. 65 HAMPEL József 1886. 49. 66 KOBALJosip 1998. - puszta földben, szántás közben egy rakáson 19 kard, Komjáthna

6

7 - szántás közben, 30 cm mélyen 16 kard, markolatuk észak, hegyük dél felé, Krasznokvajda -Zábráczky dűlő

6

8 - határban a Kolczán nevű szírt tövében egy mészkemence építésekor, a puszta földben, vésők, sarló, Németbogsán

6

9 - Czófalva és Barátos közötti országúton, 4 aranycsákány, egymás mellett élükkel felállítva, a homokos helyen a szekeresek ostornyéllel továbbmotozva találtak még aranyláncot, boglárokat, tömör aranytömböt, edény elveszett

7

0 - meredek hegy tövében elrejtve, hegyével egymás mellett 9 kard, Recsk-Andezitbánya

7

1 - egy másfél holdnyi irtáson a falutól délre eső hegy lejtőjének közepén, a kúriával szemben, nem messze az ősi körtefától, tavaszi esőzés kimosta a Szarvaszó/ Sarasau (Ro) aranykincset (ékszerek)

7

2 - Szőlőskert nevű hegytetőn, a századelején találtak 26 bronztárgyat, arany hajkarikát, borostyángyöngyöt, Temesnagyfalu/Satu Mare (Ro)

7

3 - a város határában emelkedő hegy egyik magasabb pontján lévő Ördögasztalának nevezett szirtlemez mögött, kőfejtés alkalmával egy sziklaüregben egymás mellé helyezve találtak 44 sarlót, Velem-Szentvid

7

4 A példákból is látható, hogy a Kárpát-medencében is hasonló helyeken rejtették el a leletegyütteseket, mint máshol Európában. Talán itt a vizes és száraz helyen elrejtett leletek aránya kiegyenlítettebb, sőt lehet, hogy száraz helyre több kincs került. Mivel a depóleletek összessége ilyen szempontból még nem tanulmányozott, de legfőképpen a táj már nem ugyanaz mint a bronzkorban, ezt nem lehet egyértelműen állítani. Nincs tehát egységes álláspont a depók funkcióját és elrejtését illetően, valószínű nem is lehet, mert a kérdéskör rendkívül összetett és a különböző régiók Európa szerte különböző részletekkel színesítik az általánosított összképet, amely szerint a bronzleletek deponálása általános szokássá vált a késő bronzkorban és a depók nagy része szakrális lelet együttesnek tekinthető. Az azonban mindenképpen állítható, hogy a depókat, kincseket nem akárhova rejtették el, még gyakran akkor sem, ha nem áldozati vagy votív felajánlások voltak, hanem csak megőrizni akarták őket a békésebb időkre. Néprajzi analógiák is jelzik, hogy a szentként tisztelt kö67 HAMPEL József 1886. 69. CLXVIII. t. 68 MOZSOLICS Amália 1972. 2. 3. kép 69 HALAVÁCS Gyula 1887. 51-52. 70 KÁLLAY Ferenc 1841. 72. 71 MOZSOLICS Amália 1972. 6. kép 72 RÓMER Flóris 1865. 73 KACSÓ, Carol 1998. 74 FEKETE Mária 2008a. 1. kincs 201 |