Tárnoki Judit szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 19. (2009)
Régészettudomány - Dani János - P. Fischl Klára - A Berettyó-vidék középső bronzkori telijei (Topográfiai megközelítés)
Régészettudomány DANI JánosP. FISCHL Klára A Berettyó-vidék középső bronzkori telijei 1 (Topográfiai megközelítés) A Hajdú-Bihar megyei (korábban Bihar vármegyei) középső bronzkori települések kutatását elsőként Zoltai Lajos kezdte meg. Őt megelőzően az 1875-ban Nagyváradon megjelent munkájában Osváth Pál már több - később kutatott - nevezetes bihari teli-települést 2 említ, melyeket ő még 'földvárként' határozott meg. Zoltai elsőként a legendás Kádárdombon ásott Bakonszeg határában, 1920-ban. Később Berettyóújfalu, Herpály, Földvár teli-településen először 1921. szeptemberében, majd 1922. áprilisában, illetve 1922. októberében már Sőregi Jánossal közösen végzett ásatásokat. 1927. májusában viszont L. C. G. Clarke, a híres angol ősrégész, valamint a hazai őskorkutatás két prominens személyisége Márton Lajos és Tompa Ferenc társaságában dolgozott a lelőhelyen. A Bihar vármegye őskoráról írott összefoglalóban Roska Márton is jelentős részt szentel a középső bronzkori erődített telepeknek, melyeknek erődítésük és topográfiai elhelyezkedésük alapján 3 típusát különböztette meg. 3 A bakonszegi Kórógypusztán lévő Kádárdombon 1920. szeptemberében elsőként szintén Zoltai Lajos folytatott ásatásokat, majd 1974-ben Sz. Máthé Márta végzett szondázó feltárást. Berettyóújfalu, Berettyószentmárton, Korhány-halmon vagy más néven (a földtulajdonos Leszkay Jánosról) Leszkaydombnak nevezett teilen 1934. októberében egy „kincskereső" magánkutatás után Sőregi János 4 dolgozott. A Berettyó-völgy első szisztematikus bejárása, valamint a terepmunka során azonosított őskori települések rögzítése Makkay János érdeme. Sajnálatos módon, a teljes őskort átfogó óriási adatbázisa a térképmellékletek hozzáférhetetlensége miatt csak részben használható. 5 A Berettyó menti középső bronzkori települések az alföldi teli-kutató programnak köszönhetően a magyar őskorkutatás viszonylag jól kutatott területének tekinthető, sőt Sz. Máthé Márta munkájának köszönhetően, az 1971 és 1982 között végzett 1 A munkához jelentős segítséget nyújtott ARANYOS Annamária régész (KÖH Debreceni Regionális Iroda), melyért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani! 2 A kórógypusztai Kádárhalom, a herpályi Földvár, a pocsaji Aranyszeg határrészben a Leányvár: OSVÁTH Pál 1996,156-157,160, 334. 3 ROSKA Márton 1938. 405. 4 1938-ben megjelent munkájában ROSKA Márton már említi a lelőhelyet 'Korhán-halom' néven: ROSKA Márton 1938. 405. 5 MAKKAY János 1957. kutatások eredményei publikációkban is megjelentek. 6 Jelen dolgozat megírását két kiindulópont határozta meg. Egyrészt a környező ottományi területek kutatása a közelmúltban intenzíven előrehaladt. A romániai érmelléki és a nagykárolyi síkságon található hasonló korú települések topográfiai összegyűjtése és leírása, valamint településszerkezeti értékelése nemrég jelent meg. 7 A Szeghalmi, Szarvasi és Békési járások topográfiai köteteiből a Körösök menti Békés megyei lelőhelyek helyzete is tisztázott. 8 Éppen a topográfiai kutatásoknak köszönhetően indult ezen a területen a BAKOTA (Bronze Age Körös Off-Tell Archeology) program. 9 Mindezek mellett korántsem tűnik túlkutatottnak a két említett régiót összekötő bihari Berettyó-vidék. A dél-borsodi tellek vizsgálata során jelen dolgozat egyik szerzője Kalicz Nándor nyomán 1 0 azt a megfigyelést tette, hogy a teli-települések viszonylag sűrűn egymás mellett helyezkednek el (átlag 10 km-es hálószerkezetben). Közöttük egyrétegű települések, szatelit települések nem találhatók. Minden teli körül közvetlenül egy széles, mély árkon kívül található viszont egy ún. külső település. A dél-borsodi Mezőség esetében tehát a településszerkezet egy árokkal körülvett többrétegű és egy hozzá szorosan kapcsolódó külső település kettősségének rendszeréből épül fel. 1 1 Az elmúlt évek bronzkori településszerkezet kutatásai ezzel ellentétben egy központi település köré szerveződő, alárendelt helyzetű szatelit település hálózat meglétét bizonyították. 12 A Berettyó környékének vízrajzi, topográfiai viszonyaiból kiindulva felmerült a kérdés, hogy az ottani ismert teli-településekhez milyen egyrétegű vagy agrártelepülés-hálózat kapcsolódik. A dolgozat alapját egy saját megfigyeléseken alapuló helyszíni szemle sorozat adja, melyen Aranyos Annamária (KÖH), Dani János (DDM), Pusztainé Fischl Klára (Miskolci Egyetem) és Pusztai Tamás (HOM) vettek részt. A terepbe6 SZ. MÁTHÉ Márta 1984; 1986a; 1988; 1992a; 1992b; 1992c. 7 NÉMETI János - MOLNÁR Zsolt 2002; 2007; MOLNÁR Zsolt - IMECS Zoltán 2006; MOLNÁR Zsolt 2008. 8 MRT 6, MRT 8, MRT 10. 9 DUFFY Paul 2008. 10 KALICZ Nándor 1968.131. 11 P. FISCHL Klára 2008. 12 KOVÁCS Tibor 1988b; SAX1; SAX2; REMÉNYI László 2003; BÁCSMEGI Gábor - SÜMEGI Pál 2005; MOLNÁR Zsolt - IMECS Zoltán 2006. 103
