Bagi Gábor et al. (szerk.): Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 17. (Szolnok, 2008)

Történelem - Papp Izabella: Görög nemesi címerek jelképei a XVIII–XIX. században

IRODALOM

ÁLDÁSY Antal—CZOBOR Alfréd

1940. A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címereslevelei. 7. kötet. Budapest.

BÁCSKAI Vera

1989. A vállalkozók előfutárai. Budapest.

BÁRCZAY Oszkár

1897. A heraldika kézikönyve. Budapest.

BERTÉNYI Iván

1993. Új magyar címertan. Budapest.

BOROVSZKY Samu (szerk.)

1911. Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest.

BÚR Márta

1985. A balkáni kereskedők és árukészleteik a XVIII. századi Magyar- országon (1737—1753.) In: Ethnographia, 2-3. 251—275.

CSORBA Csaba

2007. Értelmiségiek nemesítése a XVI—XVIII. században (Kutatási programvázlat) In: Tanárképzés és tudomány. Budapest. 27—47.

ERDÉLYI János

1851. Magyar közmondások könyve. Pest.

FÜVES Ödön

1964. Die bekanntesten geadelten Griechen in Ungarn. In: Balkan Studies, Thessaloniki. 303—308.

1972. Görögök Pesten (Kandidátusi értekezés kézirata) Budapest. MTA kézirattár

GERHARDT Éva

1997. Magyarország katonai szerepe az európai nagyhatalmi politikában a Franciaország elleni háborúk idején. In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen. 104. 97—131.

HOPPÁL Mihály—JANKOVICS Marcell—NAGY András—SZEMADÁM György

1997. Jelképtár (ötödik kiadás). Budapest.

HORVÁTH Endre

1943. Az újgörögök. Budapest.

KERÉNYI B. Eszter

2003. Az arany ember. A gödöllői kastély görög ura: Sina György és fia Sina Simon. Gödöllő.

LÁSZLÓ Gyula

1978. A nagyszentmiklósi kincs. Budapest MAKSAY Ferenc

1984. A „sok nemes országa” In: Mályusz Elemér Emlékkönyv. Budapest. 294—295.

NAGY István

1863. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal X. Pest.

NAGY Márta

1988. Görögök a Jászkunságban. Karcag—Kecskemét.

NYULÁSZINÉ STRAUB Éva 1987. Öt évszázad címerei. Budapest.

2001. Magyarország címerkönyve. A heraldika alapjai. Budapest. PÁLMÁNY Béla

1997. A magyarországi nemesség társadalmi tagolódása (1686—1815). In: Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Debrecen.

PAPP Izabella

1998. Kiss Pál honvédtábornok 1809—1867. In: Zounuk 13. Szolnok, 59—116.

2002. Görög nemes családok Magyarországon. In: Posztbizánci Közlemények V. Debrecen. 20—36.

2004/a. Görög nemesek Magyarországon. In: A Sina család Magyar- országon. Gödöllő. 7—20.

2004/b. Görög kereskedők a Jászkunságban. Szolnok.

PEYFUSS, Max Demeter

1994. Aromunen um Kopitar. In: Österreichische Osthefte. 439—453. SEIBERT, Jutta (szerk.)

1994. A keresztény művészet lexikona. Budapest.

SZINNYEI József

1906. Magyar írók élete és munkái XI. Budapest.

IZABELLA PAPP

SYMBOLS IN GREEK COAT OF ARMS IN THE 18-19TH CENTURIES

The Greek Diaspora that settled in Hungary achieved significant success in the sphere of economic and financial life by the end of the 18th century. Following the economic successes quite a number of them gained a significant role in public life as well they took different offices. Gaining the rank of nobility was an important result of their assimilation which revealed itself in becaming entitled to all the rights and privileges available in the Hungarian environment.

The most important external sign of nobility is a coat of arms. The essay brings out the symbols of coat of arms through some concrete examples. A part of the symbols refers to the trade which was the most important activity of the greeks. One appearance form of it is the cotton which was one of the most important export line of goods in the

18th century. This symbol appears among others in the coat of arms of the Sina and the Nákó families.

The balance and the head of a neat marks trade too. The anchor symbolizes the carriage of goods by water.

The sword, the cut-off turkish head or the lion indicates military merits like in hungarian noble coat of arms.

During assimilation the activities of greeks have changed. The role of trade diminished and more of them scored full marks in science, education or religious life that were rewarded by the monarch with ennobling. The change is traceable in the coat of arms. The symbols of trade have given place to symbols used and beloved by Hungarians.

With bringing out the coat of arms the essay tries to advert the importance of researching them.

(Translated by Attila Csönge)

222