H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Kókai Magdolna: Halálozási adatok vizsgálata Jászberényben 1867-1873 között különböző források tükrében

A részletes kimutatásból kitűnik, hogy az előző évekhez hasonlóan a csecsemők a legveszélyeztetettebb korosztály. Ez a szám a gyermekhalálozások 53,2%-a. A legfiatalabbakat az 1—3 év közöttiek, őket ismét a 7—14 évesek követik, a sort végül a 4—6 évesek zárják. A csecsemők körében halálokként legtöbb helyen olyan sztereotip megnevezések szerepelnek, mint a: „gyengeség", „rendetlen szülés". A dermedet, ez az évről évre visszatérő fertőző betegség, valamint a sorvláz elsősorban a 0—3 évesek körében pusztítottak. November hónaptól a Jászságban is fölütötte a fejét a kolera, mely a gyermekek közül is sok áldozatot szedett. Néhány esetben e fertőző betegség tüneteit jegyezték be halálokként: hasmenés, hányszékelés. A légzőszervi megbetegedések közül az állandóan visszatérő tüdőlob, tüdővész, tüdővizenyő, torokgyík, tüdősorvadás említendő. Egyéb halálokok: fogzás, kelevény, forróláz, görvélykór, béllob, vérhas, hassorvadás, rángógörcsök, bélhurut, aszkór, szívlob. Vigyázatlanságból származó balesetekre utalnak a „vízbe fúlt", „kútba esett", „égés" bejegyzések. Egy 14 éves gyermek pedig önkezével vetett véget életének. Ez évben is néhány család több gyermekét is elvesztette a visszatérő fertőző, illetve járványos megbetegedésekben. — Mizsei László és Pecsenyánszky Verona Rozál nevű 5 hónapos lánya 1872. júl. 6-án tüdővészben, 1872. júl. 9-én Árpád nevű 10 éves fiuk ugyancsak tüdővészben; 1873. ápr. 25-én a 3 éves László fiuk hagymázban hunyt el. — Szögedi János és Gajda Erzsébet 1 hetes István nevű fia gyengeségben 1872. ápr. 16-án, 5 éves János nevű fiuk 1872. júl. 14-én himlőben haltak el. A felnőttek halálozási adatai év 15—20 21—45 46—60 61—80 81—x ossz. 1872 33 150 81 93 12 369 Ezen belül a két csoport — (15—45 év: 183 és 46—80 év: 174) — halálozási arányát vizsgálva a fiatal és középkorosztály halálozási eredményei rosszabbak az idősebb korosztályokénál. A 80 év felettiek az évi összhalálozások 1,42%-át teszik ki. A felnőtteket elsősorban az állandóan visszatérő fertőző betegség, a tüdővész tizedelte, valamint az egyéb légúti megbetegedések, úgymint a tüdővizenyő, tüdőlob, tüdőgümő, tüdőszélhüdés, tüdősorvadás. Sok áldozatot szedve üti fel a fejét — ez év utolsó negyedében — az évszázadok óta visszatérő kolerajárvány. A Jászkun Figyelő című helyi lapban egy hosszú cikk taglalja a járvány történetét, az egyes kontinenseken való megjelenését, a kór mibenlétének korabeli tudományos magyarázatát, terjedésének megfékezési módjait. Számos cikkben elmarasztalják a városi hatóságot, mert nem tesznek semmit a járvány terjedésének meggátlására, vagy a lakosság kedélyének megnyugtatására. Elmarasztaló írások 15 Jászkun Figyelő, 1872. 27. szám. szept. 22. 16 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2000. 84. p. 17 Jászkun Figyelő, 1872. 38. szám. dec. 8. 3. p. jelennek meg a piactéren felhalmozódó hulladék miatt, miszerint: „a város apiaezot soha nem söpreti; s a szemét dinnyehéj, és egyéb hulladék addig hever ott, míg nem trágyává változik, aztán terjeszti illatát és virágát orraink és szemeink gyönyörködésére...." Több cikkben felhívják a közegészségi rendőrség figyelmét, hogy a Zagyva folyó vize a tímárok és szűcsök által benne áztatott bőrök, az elpusztult állatok beledobált tetemei, a parton lévő árnyékszékek bűzös tartalma miatt a kolera terjedésének melegágya lehet, ugyanis az emberek ezt a vizet itták, és használták főzéshez is. A járvány novemberben jelenik meg, és szedi áldozatát minden korosztály körében. A korabeli tanácsi jegyzőkönyvekből megtudhatjuk, hogy a járvány ideje alatt az ún. Bartal házban kolerakórház működött. 16 A Jászkun Kerületek alkapitánya és főbírája egy-egy levelet intézett Jászberény plébánosához, melyben kérik a napi harangozások időtartamának csökkentését, valamint a lakodalmakban a zene és a tánc felfüggesztését a járvány ideje alatt. (4. és 5. számú mellékletek) Decemberben már arról tudósít a Jászkun Figyelő, hogy: „a cholera megelégedve dúlásait búcsút vett városunktól... "

ll E cikk elismerően szól az orvosok és lelkipásztorok járvány idején tanúsított áldozatkész munkájáról. A városi kapitányi hivatalt viszont elmarasztalja, miszerint: „ ...ha a cholera az udvariassághoz értene, bizonnyal köszönetet kapna tőle támogatásáért, hogy annnak legdühösebb öldöklésekor a Csincsa partján a nyúzott, döglött kutyákat egész napokon át a dögletes levegő előmozdítására eltűrte. Valamelyik ázsiai Cham aligha nem fog a város kapitány számára illő, és kiérdemelt érdemjelet küldeni. "

18 A kolerajárvány és a fertőző légúti megbetegedéseken kívül egyéb halálokként feltüntetett betegségek: hagymáz, gutaütés, agylob, ráksenyv, nehézkór, agyvelőgyulladás, görcs, szélhűdés, typhus, megfagyás, aggkór, vízkór, sorvadás, lábrothadás és penészedés, gerincsorvadás, hashártyalob, görvélykór, mellrák, méhrothadás, végelgyengülés, fráz, üszkösödés, hasmenés, hányszékelés, agyvelőrázkódás, fekete himlő, lábfekély. A 60—x évesek körében a legtöbb esetben az aggkór szerepel. Szerencsétlen balesetre utaló bejegyzések: „kútba esett", „iszákosság következtében a KŐpincze kocsmában", „a vasúti indóház tetejéről leesett", „szerencsétlen esés". Ez utóbbi esetről fellapozva a Jászkunságot többet is megtudhatunk: „Szerencsétlen csúszás. A múlt vasárnap az egyik vidéki vásárról hazajövök közül bizonyos Nyitó J. a határbeli hidak egyikén oly szerencsétlenül csúszott meg, hogy a magas hídról lezuhanva rögtön szörnyet halt. A szerencsétlenül járt igen józan, jóra való ember volt ismerve, s részvétet érdemel szerencsétlensége, mely szegény családját mélyen sújtja." Erőszakos cselekményre utaló bejegyzések: „agyon üttetett", „orozva leszúratott", „a Zagyva vizébe ölte magát". A Jászkun Figyelő két olyan öngyilkossági esetről is tudósít, melyet nem találtam meg a katolikus halálozási anyakönyvben. „Múlt héten már vá18 Jászkun Figyelő, 1872. 38. szám. dcc. 8. 3. p. 19 Jászkunság, 1872. 1. szám. jan. 7. 8. p. 258