H. Bathó Edit – Gecse Annabella – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 16. (2007)

Bathó Edit: A jász öntudat és a hagyományőrzés

BATHÓ EDJT AJÁSZ ÖNTUDAT ÉS A Mátra lábánál, a Zagyva és a Tárna folyók völgyében fekvő Jászságot napjainkban 18 település alkotja, melyek neve — három kivételével —jász előtaggal kezdődik. Ily módon az ide érkező vendégek mindjárt tudhatják, hogy olyan vidéken járnak, amelynek lakói valamilyen módon összetartoznak. 1. kép. Jászkürt vagy Lehel kürtje A jászok közismertek sajátosan erős öntudatukról, amely nemcsak érzésekben van jelen, de legkülönbözőbb módon, életük számos területén megnyilvánul. A jász identitás igen hosszú utat tett meg a 13. századi magyarországi letelepedéstől napjainkig. Történetét, változásait Szabó László, a Jászság kiváló kutatója tekintette át egyik tanulmányában, s fejlődésének hat korszakát határozta meg. Megállapította, hogy az eltérő származás, a kiváltságos történelmi múlt, a közigazgatási és jogi különállás adta az alapot a jász identitás kialakulásához és évszázadokon át tartó fennmaradásához, de változását minden korban más és más tényező motiválta. Ennek megfelelően beszélhetünk etnikai, közjogi, jász-kun, egységes jász, közigazgatási, valamint történeti és kulturális tudat koráról. ' A Jászkun Kerület 1876-os megszűnését követő időszakot Szabó László a történeti és a kulturális tudat koraként jellemezte, amelyben már nem az egykori privilégiumok, hanem egyre inkább a történeti és kulturális ha1 SZABÓ László, 1998: 54—66. A HAGYOMÁNYŐRZÉS gyományok kaptak mind erőteljesebb szerepet. Ez az időszak — sajátos tartalommal és karakteresebb arculatot öltve — voltaképpen napjainkban is tart, és számos megnyilvánulását figyelhetjük meg. Különösen nagy lendületet adott a jász identitás megerősödésének az 1989-es rendszerváltás. A jász települések egymás után alkották újra közigazgatási jelképeiket: a címereket, pecséteket és a zászlókat. A legtöbb esetben a régi, történelmi címert újították fel, s ahol nem volt, újat készíttettek. A jászsági címerek legjellemzőbb közös motívuma a Jászkürt — más néven Lehel kürtje — amely már a 19. század közepétől a jászok összetartozásának legfőbb szimbólumaként szerepelt.

2 A kürtöt 1874-től a Jász Múzeum őrzi, de ma sem csupán egy múzeumi tárgy, hanem napjainkban is a jász identitás egyik legfőbb kifejezője. (1. kép) Számtalan intézmény, vállalat, egyesület viseli a kürt nevét, s ábrázolása a legkülönbözőbb helyen tűnik fel. (Jászkürt fogadó, Nagytemplom főbejárata, R. k. Főplébánia kapuja, Déryné Művelődési Központ, Bank épülete, magánház stb.). A kürt másolatai is igen népszerűek, amelyet a legkülönbözőbb alapanyagokból (szalma, vessző, mézeskalács, fa, agyag, porcelán, üveg, marcipán, égetett cukor) készítenek, s előszeretettel ajándékozzák. 2. kép. Redemptiós zászló átadása 2001-ben, a Jászdózsán rendezett Jász Világtalálkozón 2 BOTKA János, 1998: 84., BATHÓ Edit, 1999: 67. 133