H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (2006)

CZEGLÉDI KATALIN: FÖLDRAJZI NEVEK ÉS A MAGYAR ŐSTÖRTÉNET

A folyó forrásának alakjára, formájára pl.: hegyes, csúcsos, keskeny, szűk, kicsi, kerek, görbe, hajló, íves, tekergő. A víz mennyiségére, amely lehet számos, tömény, ren­geteg, sűrű. A víz színére: Lehet világos, fénylő, ragyogó vagy sötét, vörös vagy zöld a talaj és a növényi környezet függvényében. A víz tisztaságára: A forrásvíz még fertőzetlen, tiszta, eredeti. A víz ízére: A forrásvíz nemcsak buborékos, gázos, ha­nem sós, savanyú, keserű ízű is lehet. A víz szagára: A büdös, kénes stb. szagú víz pl. gyógyító hatású. Térbeli viszonyulásra: A forrás mindig fent, elöl van, a folyónak mindig ez az eleje, a kezdete. Időbeli viszonyulásra: A forrás egyúttal az első, nagy, öreg, az ős, ugyanakkor mint az élet kezdetét jelentő lehet fiatal, gyermek, sarjadzó. Fontossági sorrend, minőség, érték megállapítására: A folyóforrás a lényeget jelenti, a folyó további részére meg­határozó ugyanúgy, mint ahogyan a születés és körül­ményei, vagyis az ember egész életére befolyással van. A folyóforrás mindig a cselekvés, a mozgás kezdete, az élet kiindulópontja, maga a születés. A forrás kijelöli a folyó és a víz mozgási irányát, amely a meder növekedése, a víz dagadása, duzzadása felé vezet. A víz jellegzetes mozgására: A víz hengeredő, tekeredő mozgás révén halad 13 , azaz folyik, miközben hasít, vág, túr, tör, zúz, helyet csinál, árkot ás magának, és kanyaro­dik, tekereg. A hengeredő mozgást jelzik a habzó, tarajos hullámok. A víz mozgásának, munkájának eredményére: pl. gö­dör, árok, s az ívelés homorú. Ennek az ellenkezője is lehet akkor, ha a víz sodrása felhalmoz valamit, sóder vagy föld­kupacot épít. A hajlás, a görbület iránya ilyenkor felfelé mutat, a jelenség neve pedig halom, domb, dudor stb. A víz mozgását kísérő hangra, zajra: pl. döng, cseng, zeng, zúg, nyikorog, nyekereg, csikorog stb. Törvényszerű, hogy „A gondolkodás — és a nyelv — fejlődése általában abban az irányban halad, hogy az ere­detileg komplex egységben felfogottat részeire bontja. " 14 Következésképp a víz, a vízforrás megnevezése mint a legelső megnyilatkozások egyike olyan komplex egység lehetett, amely egyszerre tartalmazott több tulajdonságot. Miután „A valóság elemei között fennállnak különböző természetű és fokozatú hasonlóságok, ,.." 15 egy-egy résztulajdonság azonossága vagy hasonlósága révén a valóság másik eleme is megkapta ugyanazt az elnevezést. Ezért ebben a rendszerben elkerülhetetlenül fontos a közvetlenül indukáló jelentés megállapítása. 13 A hengeredő és a hullámzó mozgást egy lefele mélyülő, azaz homorú ív és egy felfele dudorodó, azaz domború ív együttesének folytonos ismétlődése adja. Ennek felismerése nemcsak a víz elnevezésének, hanem a természet más hasonló jelenségei, részei elnevezésének is az alapját jelenti. 14 BÁRCZI—BENKŐ—BERRÁR 1967. 241. 15 BÁRCZI—BENKŐ—BERRÁR 1967. 241. 16 Önálló tanulmányt igényel az —l-t tartalmazó és az —/- nélküli alakok (vö.: Boldva — Bódva, Jolsva — Jósva, Moldvai — Alapvető kérdés tehát, vajon a Szinva patakra mely tulajdonságok érvényesek, továbbá magának a Szinva névnek milyen a szerkezeti felépítése, de szorosan idetar­tozik a név hangtani megközelítése is. Ez utóbbinál fontos, hogy a -v- milyen eredetű. 2.1. A név hangtani szempontú megismeréséhez a Kárpát-medencében található -va végű tulajdonneveket és közneveket vizsgálunk. 2.1.1. Földrajzi nevek: Árva 'a Vág jobb oldali mellékfolyója...A szlovákban Orava a megfelelője. Talán preszláv ősiségü, és az ie. *er- ~ *or- 'megmozdul, megindul'... tő rejlik benne. (KISS 1980.) Berva-völgy 'szurdokvölgy Felnémettől északra'... Berva névelem szláv eredetű lehet, vö.: le. Bierawa hn.' (KISS 1980.) Bódva 'a Sajó baloldali mellékfolyója'... Buldua... Egy szláv Btld-bva folyónév átvétele. (KISS 1980.) Boldva} 6 'helység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében'... A helység a Bódva mellett fekszik, róla kapta a nevét. (KISS 1980.) Borsóvá 'a Felső-Tisza jobb oldali mellékfolyója.... Arról az egykori földvárról kapta a nevét, amely a folyó és a Tisza összefolyásának szögében, a mai Vári...ukr. Bápu (többes szám) község közelében épült... A magy. Borsóvá 11 hn. tkp. értelme... Bors birtoka, Borsé'...A folyó ukrán névalakja BopMaea. (KISS 1980.) Borzova ld. Nemesborzova 'helység Szabolcs-Szatmár megyében'...A Borzova hn. szláv eredetű, vö.: szik. Brezová ... 'nyírfás, nyíres (ti. falu) (KISS 1980.) Bózsva 'patak a Zempléni-hegységben'... Borsva... (KISS 1980.) Budva, 'Crna Gora-i város az Adriai-tenger partján'... Budna, ... Valamely ősi mediterrán nyelvből szár­mazik'(KISS 1980.) Csáva hn. Sopron vm. (LELKES 1998.) Csesztve 'helység Nógrád megy ében... Puszta személy­névből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű... Vö.: cseh... Öastovoj szn. (KISS 1980.) Csicsva hn. Zemplén vm. (LELKES 1998.) Csicsova hn. Bács-Bodrog vm. (LELKES 1998.) Csórva ld.: Rúzsa 'helység Csongrád megyében'.... 1950 augusztusától 1957-ig a község neve a határrészként 1747 óta használatos Csórva (tkp. 'homok') (KISS 1980.) Déva: 'romániai város a Maros mellett'...Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló Módvai, Olcsva — Öcsva, Olsva — Ósva, Szolcsva — Szacsva, Boldog — Bódog) vizsgálata az -/- eredetének megállapítása céljából. Azaz, tartható-e az a nézet, hogy az —/- szervetlen betoldás eredménye. 17 Az -ov, -ova, -ovo végződések alakilag valóban egybeesnek a szláv birtokos jelölő elemmel, a kettő kapcsolata azonban mélyebb gyökerekhez vezet, ezért ennek bemutatásáról másik dol­gozat kereteiben szólunk, (vö.: CZEGLÉDI 1994.) 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom