Benedek Csaba – H. Bathó Edit – Gulyás Katalin – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 14. (2004)
Szabó István: Múzeumalapítás és előzményei Szolnokon. Dokumentumok
s égével együtt megsemmisült. A csonka hagyatékból is kitűnik azonban, hogy a régészeti és numizmatikai anyagon kívül történeti tárgyakat, könyveket, néprajzi anyagot is gyűjtött, vásárolt. Amelyek egyéb helyeken — például a Jegyzetek a Jászságról történeti, kultúrtörténeti adatait tartalmazó 12 kötet vagy a Regesták — rögzített magyarázó, kiegészítő adataikkal olyan anyagegyüttest jelentenek, aminek alapján kijelenthetjük, hogy a HILD-gyűjtemény esetében Szolnok első működő múzeumáról beszélhetünk. S ez nem az előzményeket minél korábbi kezdetekig visszanyújtani szándékozó, elfogult, utólagos belemagyarázás; így látták, értékelték kollekcióját már a kortársak is. Többek között a Szolnok és Vidéke újság 1924. december 21-i számában a Szolnoki múzeum címmel megjelent írás névtelen szerzője. „ ...galántai HILD Viktor urunkbátyánk Arany János-utcai házában, ahol a szolnoki múzeum van elhelyezve valóságos kincstár, egy igazi, effektíve is létező gazdag múzeumi gyűjtemény található. A muzeális karosszék, amibe — konvencionális udvariassággal leültet — még meleg HERRMANN Antal európai hírű régész-tudósnak és MÓRA Ferenc Mikszáth-tollú írónak — a szegedi múzeum igazgatójának — helyétől. Éppen most voltak itt a szolnoki „HILD-MÚZEUM" tanulmányozása végett... ...A múzeum megtekintése után... megtanultuk értékelni egy negyvenesztendős kultúrmunkának a tudományos értékeit... " 21 Ez a közlés a jubiláló Damjanich János Múzeum szempontjából rendkívül fontos! Kiderül belőle, hogy bár hivatalosan 1934-től számítjuk az intézmény életkorát, az már jóval korábban is létezett. Sőt, ha hivatalos nyilvántartásba nem is vett formában, de még neve is volt: „HILD-MÚZEUM", egy jelentős, a gyűjtemény elhelyezésére alkalmas épület. Amit — olvashatjuk egy másik közlésből — maga a gyűjteményt kialakító háztulajdonos, HILD Viktor, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főlevéltárosa Erdélyhez, Kolozsvárhoz, Kalotaszeghez kötődő élményei, tapasztalatai alapján saját otthonául maga tervezett. A ház — nevezzük most már mi is a nevén — „Hildmúzeum" az egykori Katonavárosban, az Oskola utcában (később és napjainkban is Arany János utca először 238. számú, egy későbbi átszámozás után 19-es számú épülete) 1902—1903-ban épült. Akkor, amikor 1902-ben HILD Viktor Szolnokra telepedett. 22 „A HILD-féle ház véggel az utcára épült nyeregtetős épület. A két ablak melletti szárazbejárat egy nyitott folyosóra vezet. A házoromzat kiugratott, fűrészelt díszítményei rögtön magukra vonják a figyelmet. A köralakra vágott, csipkézett szegélyű deszkázatot geometriai mintázatú, áttört díszítés cifrázza. A kör alakú szerkezet ismétlődik meg a fedeles nagykapun is. A két, hatalmas gerendából faragott ajtófélfát felül az erős szemöldökfa fogja össze. A körív belevágott része tovább 21 N.N.: Szolnoki Múzeum. In: Szolnok és Vidéke, 1924. dec. 21. sz. 4.p. 22 HILD Viktor építési engedélye 14425 5803/914. XIV-78. In: SZÁL, Alispáni iratok jegyzéke (beterjesztési jegyzék) 1903—1925. folytatódik a két sarokcsápoláson túl is. A szemöldökfa fölött cseréppel fedett, galambdúcos kaputető van, hogy esőtől, naptól védje a faragott székelykaput. " 23 A székelykapus ház utcai szobája szolgált HILD Viktor magángyűjteményének elhelyezésére. Az egyéni igények szerinti méretre készíttetett, két méternél magasabb, 1 méter mélységű, polcozatos, kétszárnyú üvegajtós szekrények ugyanis nemcsak szobaberendezést jelentő bútordarabok voltak, hanem kitűnő, modern vonalú tárlók is. Egyaránt alkalmasak ősállat-maradványok, nagyobb méretű történeti ereklyék tárolására és bemutatására is. „A »Hild-Múzeum« minden egyes darabja Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területéről való — olvashatjuk a már idézett névtelen írásában. — Ezek a leletek ... JászNagykun-Szolnok vármegye igazi történelmének egy-egy fejezetéről beszélnek; csak érteni kell a nyelvüket. Pl. a mamutok, szauruszok és egyéb prehisztorikus szörnyek hatalmas agyarai, koponyái és egyéb csontmaradványai hűségesen elbeszélik azt a kort, amikor a vármegyénkben is az az élet volt; ...(aztán ott az a) ... tömérdek kő-, csontés bronznyíl, amiket a másik vitrinben látsz ... mellette színezüstből vert, hatalmas germán kupa, aminek csak az lehetett a rendeltetése, hogy győzelmi áldomásokon kézről-kézre járjon; ...egy toledói vívótőr, a mit a Tiszából halásztak ki, s a mi hegyével a földre támasztva karikába szorítható, de elengedve a plafonig szökken; ...(vagy)... ott vannak a múzeumban a primitív háztartási cikkek és munkaszerszámok: élesre csiszolt kőkések, csákányok, kalapácsok, csonttűk, őskori agyagedények, (amelyek) majdnem mindegyikének megvan a sajátos ornamentikája, (s) ki tudja, tán ezeknek az edényeknek magyaros ornamentikáját (nem) egy VÁGÓ-nak, ZOMBORY-nak, FÉNYESnek vagy UDVARY-nak az ősapja karcolta-e?... ...Külön érdekessége a múzeumnak az ékszergyűjtemény. A primitív csontgyűrűktől kezdve képviselve van ebben az ötvösművészet minden remeke. Kar- és nyakék, kösöntyűk, filenták stb. Legérdekesebb köztük egy ősegyiptomi ANUBIS, nyakban viselt porcellánféle amulett szobrocska Jászfényszaru községből... ...Legértékesebb gyűjteménye azonban a múzeumnak az érem- és pénzgyűjtemény. Több mint 3.500 drb réz, bronz, ezüst és aranyéremből és pénzből áll, legtöbb a római korból való, kezdve a konzulok korától a császárság bukásáig... ...Ezt a rendkívül bő muzeális anyagot a múzeum tudós tulajdonosa 12 hatalmas kötet kéziratban és egy — 1888 augusztus 5-től vezetett múzeumi naplóban — dolgozta fel. A kéziratban minden egyes muzeális darabnak leírta a lelettörténetét és tudományos módszerrel megállapította eredetét. A szövegben minden egyes darabot művészi tollrajzzal le is rajzolt. Ez a kézirat magában véve is kincseket érő." 2 " Ennek az impozáns kultúrtörténeti anyagnak a birtokában joggal szorgalmazta, hogy hivatalosan is létesüljön 23 KAPOSVÁRI Gyula: Nevezetes épületeink. Székelykapus lakóház. In.: Szolnok Megyei Néplap, 1990. jan. 3. 4. p. 24 N.N.: Szolnoki múzeum. In: Szolnok és Vidéke, 1924. december 21.4. p. 389
