Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Szabó István: Ami Szolnokot országosan is ismertté tette

Iszom-bárban BORBEREK/ m kiabálja: bor be, ne ki! ADOLF™ bácsi szeme FÉNYES - úgy látszik, hogy őse kényes! ABA NÓVÁK™ se igényes, azt kiáltja: ő fizetne, ­- csak vizet ne! csak vizet ne! Egyik-másik szobrászmester fáradságot bíz nem restell, - műteremben tartalékol pár palack bort s vígan léből. Megokolni ezt nem rest ő: a munkához kell a pezsgő! Ha nem tudnád, megtudhatod: locsolni kell az agyagot! Itt az idő, pazar, remek, - a hold, mint a pengő, kerek. Nem félő, hogy a lég lehűl, - mert a SZÉLL m a bárban elül. Az egész park, mint egy fészek, „költenek"is a vendégek! - Van, aki a pénzét költi, SZÉP ERNŐ™ a noteszt tölti, - aki pedig kicsit részeg, - „költögetik" a művészek. JÁVOR PALI™ nem Pató Pá/! 200 Ő már éjféltájban „jól áll". Nem mondja, hogy: „hej! ráérünk!' - azt nézi, hogy miből élünk! Szűk is neki a kravátfi, - a mosolyát öröm látni! ahogy vígan kacag, nevet, •• mutat fogat, vagy negyvenet! ZILAHI 20 'is igen örül. De szép szüzek veszik körüli Azért jöttek, hogy pöröljék: - csirkét eszik, nem gödölyétl Táncparketten sok a népség, valamennyi dáma: szépség. Az urak nem Adoniszok - mégis lusták a komiszok! Esznek, isznak és lazsálnak, - a táncra nem angazsálnak! Azért mégis jó a muri, csókot lop a fák közt Gyuri, nyilatkozik Jancsi is tán 104. kép. Pólya Tibor: Menyegzős pár szolnoki viseletben s menyasszony lesz egykét kislány! Barátkozás, poharazás, - kiélvezi Ödön, Tamás. A bratsizás megy itt kurtán, inter DÉNES 202 , inter URBÁN 203 . Ifjú, öreg egyet gondol, mikor reggel köpenyt gombol: Jó e Tisza parti túra! Jövőre eljövünk újra!" Mindezek alapján egyoldalúan ítélkezik, minősít a szigorú utókor elfogult, magát „fennkölt szemléletű", „arisztokratikusán választékos igényű", „csak minőséget elszenvedni képes" művészettörténész gárdája is. Amelynek igaztalanul sarkított fogalmazványaiból egy csokrot fentebb bemutattunk. Melyek olyan képtelenséget próbálnak szuggerálni, mintha az alkotóművészek népes serege élete minden percében csak százszázalékosat, csak vitathatatlan értéket produkált volna. Mintha Karinthy, Kosztolányi csak hibátlan sorokat rótt volna papírra, csak Aranysárkányt, Nérót, Tanár Úr kéremet. Mintha nem hahotázott volna mindkettő társain, vagy a maguk gyártotta bugyuta vicceken; mintha Muráti Lily, Rózsahegyi Kálmán rangos filmszere­pekkel a hátuk mögött valaha is dühödt megvetéssel utasítottak vol­na vissza - ma úgy mondanánk - „hakni" fellépéseket, s vetették volna meg e fölényes kritikusok által oly mélyen lenézett, olcsó „vásári humor"-t. Hát ez azért nem így volt. Sem a közönség, sem a művészek 194 195 196 197 198 199 BORBEREKI KOVÁCS Zoltán festő és szobrászművész, a Szolnoki Művésztelep 200 törzstagja FÉNYES Adolf festőművész, a Szolnoki Művésztelep alapító- és törzstagja 201 ABA-NOVÁK Vilmos a Szolnoki Művésztelep törzstagja SZÉLL Róbert belügyminiszter, titkos tanácsos. A „történelmi Széli-nemzet- 202 ség" - így Széli Kálmán volt nagynevű miniszterelnök rokonságába tartozó, ugyancsak politikai pályát befutó tagja. 203 SZÉP Ernő író JÁVOR Pál festőművész, a Szolnoki Művésztelep törzstagja PATÓ Pál - PETŐFI Sándor: Pató Pál úr című versének lustaságáról híres figurája. ZILAHY Lajos író aktuális, 1937-es színdarabjára, „A szűz és a gödölye"re utalnak a verssorok. DÉNES Márton fűszerkereskedő 1931 óta. 1933-tól kezdve nővére, özv. Varga Lászlóné üzletét vezette. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. 209 URBÁN István üveges mester, üveg- és porcelánkereskedő. SCHEFTSIK György (szerk.) 1935. 265. 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom