Horváth László – H. Bathó Edit – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 13. (2003)

Bagi Gábor: Besenyszög határának történeti vázlata a honfoglalástól a török hódítás koráig

VJ -=*£=: Ai'W>cr UKVi ^'^r-Tinódto A besenyszögi határ és környéke a XIII. században (Györffy György alapján) volt, majd azon átkelve értek el Farkastövisse csipkebokros helyhez. Ez Kölkes és Szeg határpontja volt, és itt végződtekl Szabolcs és Kölkes határai. Ugyanakkor Szentiván a már említett - Tenkehátat követő Zagyva menti körtefaerdőtől lefelé haladt Rékasig (Zagyvarékas), ahol a folyón révjét említik. Az itt készült határjelek Rékast és Szentivánt, illetve a lejjebb fekvő Bezetelket választották el. Innen a határ a Zagyvát követve lefelé haladt a Tisza folyóig. Itt Alcsit, majd felfelé, északnak tartva Fokorút érte el. A felsorolt helynevek lokalizálása bizonytalan. A Laposhalom talán a besenyszög északnyugati és Jászladány keleti határán fekvő Nagyhalom, míg a Tenkehát a délnyugatra lévő Tenke puszta egy része lehetett, ami most Szászberek és Jászladány határába is átnyúlik. Ma a környékén hátként csak a Daruhátat említik, ami Szászberek része. A Zagyva folyása talán nem teljesen egyezett a maJanus nádorgyűrűje ival, különösen a Kender-ér kelthet itt gyanút. A Marcalszeg a jászalsószentgyörgyi határban Boldogszöggel esetleg kapcsolatban lehet. Hasonlóan további vizsgálatot igényel a Monostó és a Szégyen tó azonossága, míg a Zsombékos rétre vonatkozóan semmiféle feltételezésünk sincs. (Annyi bizonyos, hogy a szabolcsi határ a mai Szászberekét, illetve a jászladányi területek déli részét foglalta magában, egészen a Millerig.) Ennek folyása talán nem túlzottan tért el a jelenlegitől. A Farkas henyesse valahol Jászladány Milleren túli részének északi felén lehetett. Szentiván déli határánál új helynevet nem találtunk. Az oklevél leírása értékes adatokat szolgáltat a vidék természetes növénytakarójáról, a Zagyvát övező nagy vadkörtefa erdőkről, zsombékosokról, csipkebokros helyekről is.

6 A határ birtokosai A besenyszögi határ 1526 előtti birtokosait a sok falu miatt nehéz számba venni. Akadtak köztük világi kis- és nagybirtokosok, de egyházi személyek, intézmények is. Ezeknek kivétel nélkül megvan a maga saját története, egyedi kapcsolódásuk a magyar történelem fő vonulatához. A kezdeti időszakban, a XI-XII. században gyaníthatóan Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből. In.: Zounuk, 6. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szerk.: Botka János. Szolnok, 1991. 324-327. (Dl. 73527/1-4.), Magyarország Födrajzinév Tára. II. Szolnok megye. Nem ad megoldást a helynevekkel kapcsolatban Farkas Ferenc jászsági földrajzi név gyűjtése, illetve a Sugár István által leközölt Tisza-térképek sem. Farkas Ferenc: Szolnok megye földrajzi nevei. I. A jászberényi járás. Jászberény, 1986., Sugár István: A Közép-Tiszavidék két kéziratos térképe (1790,1845). Tiszai Téka, 1. Eger, 1989. 113