H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Glück Jenő: Adalékok Damjanich János és családja életrajzához

semmiféle emberi maradvány nem volt található. Ellenpróbaként azoknak a vértanúknak a helyén, akiket a helyszínen földeltek el, megfelelő csontmaradványok voltak találhatók.

32 Az idők folyamán többször felmerült a vértanúk földi maradványai méltó elhelyezésének az igénye, beleértve természetes Damjanich János hamvainak elhelyezését is. A legreprezentatívabb terv az 1900-as évek elején született és 1910 körül nyert végleges formát. Barabás Béla

33 országgyűlési képviselő irányítása alatt közadakozásból megvásárolták a vesztőhely egész környékét és ennek keretében egy 7-10 kat. holdas emlékparkot terveztek, közepén egy mauzóleummal. Ugyanakkor a vértanúk sírjait gondozók beleegyezését kérték azok áthelyezésére. Damjanich János esetében 1913-ban a Károlyi-család mondott igent.

34 Az első világháború és az 1921-es földreform

35 megakadályozta a terv megvalósítását. A mácsai sír gondozása azonban folyamatosan megtörtént, a síremléket is többször felújították, utoljára 1945-ben. Végül a hivatalban lévő román és magyar kormány között 1974-ben egyezmény született, amelynek eredményeképpen a vértanúknak az aradi múzeumban, Mácsán és Borosjenő községben lévő földi maradványait egy, a vesztőhelyen emelt emlékmű lábánál megépített kisebb mauzóleumban helyezték el. A 13 vértanú emlékét mindvégig tisztelettel ápolták az utódok. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy Damjanich János emléke sokkal nagyobb tiszteletnek örvendett, aminek következtében jóval több alkalommal került sor az ő emlékének a megünneplésére. Ezek közé sorolhatjuk Nagyváradon 1873-ban a görögkeleti román székesegyházban tartott gyász istentiszteletet („parastas") "Damjanich Jánosért és 12 társáért".

36 Az évenként tartott október 6-i megemlékezések alkalmával az első világháborút megelőző időszakban rendszerint egyegy csoport Mácsán is lerótta kegyeletét. Emlékezetes tiszteletadásra került sor 1899. október 6-án. A későbbi időszakban hovatovább csupán egyéni zarándoklatokra kerülhetett sor. Újabb lendületet vett a mácsai megemlékezés 1945ben, amely azután a politikai helyzettől függően ismétlődött vagy kimaradt, míg végül 1974-ben Damjanich János is végső nyughelyére került.

37 Irodalom A) Folyóiratok ARADER KUNDSCHAFTSBLATT ARADI KÖZLÖNY ARADI MÚZEUM ARAD ÉS VIDÉKE GURU SATULUI 6. JÖVŐ 7. LEVÉLTÁRI SZEMLE 8. SZEGED 9. VÖRÖS LOBOGÓ Szakirodalom 1. Az aradi vértanúk. - III. kötet. - Összeállította és jegyzetekkel ellátta: Katona Tamás. - Bp., 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó. Az aradi vértanúk ... 1979. + kötetszám 2. DOLMÁNYOS István: A kelet-európai földreformok néhány problémája (1917-1939) - V. Románia. - AGRÁERTÖRTÉNETI SZEMLE, 1963. V. évfolyam 4. szám 484-509. p. DOLMÁNYOS 1963 3. GLÜCK Jenő: A Csernovics-Movics levéltár. - LEVÉLTÁRI SZEMLE, 1992. évf. 3. szám 76-77. p. GLÜCK 1992 4. GLÜCK Jenő: A tábornok és Arad. - Kiegészítő adatok Damjanich János és Damjanich Jánosné életrajzához. - SZEGED, 1994. évf. 3. szám 20. p. GLÜCK 1994 5. GLÜCK Jenő: 13 aradi vértanú emlékezete. Egy hagyomány története. - SZEGED, 1998. évf. 10. szám 28-31. p. GLÜCK 1998/1. 6. GLÜCK Jenő: Aradi levéltári források a francia háborúk idejéből. - LEVÉLTÁRI SZEMLE, 1998. évf. 58. p. GLÜCK 1998/2. 7. GLÜCK Jenő: Mesélő falak - aradi emlékhelyek. - SZEGED, 1999. évf. 10. szám 22. p. GLÜCK 1999. 8. MÁRKI Sándor: Arad vármegye és Arad sz. kir. város története. - III. kötet. - Arad, 1892-1895. MÁRK11892. 9. SEBESTYÉNNÉ SZETINA Ilona: Damjanich Jánosné emlékezete. - Bp. 1913. SEBESTYÉNNÉ 1913 10. SUCIN, I. D. - CONSTANTINESCU, Radu: Documente vizitoare la istoria mitrtofolie Banatului II. 32 a) Aradi Közlöny 1932. évf. május 13., 24., 26., 28., valamint az 1933. évf. szept. 5., és 16. számai, b) Vörös Lobogó, 1956. október 6-i száma, c) Az aradi vértanúk ... 1979. - I. kötet. - 338-358. p. 33 Barabás Béla (Arad, 1855. december 12. - Arad, 1934. május 28.) ügyvéd, függetlenségi párti, majd erdélyi magyar politikus. 34 Aradi Múzeum. - Kultúrpalota iratai 37/1913. 35 36 37 Az Averescu-kormány földreform-törvényei, amely egyrészt az 1921. július 14-i törvény foglalta magába, amely az ókirálysági földbirtokokról intézkedett, majd az 1921. július 23-án megjelent törvényt jelentette, amely Erdélyre, a Bánátra, a Körösvidékre és Máramaros vidékére bírt joghatállyal. - Irodalom: DOLMÁNYOS 1963.-491. p. a) Gara Satului 36/1873,139. p. b) GLÜCK 1998/1. a) Arad és Vidéke 1899. július 13., 23., október 6., 1900. március 15. b) Jövő, 1945. október 12. 402