H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szabó István: Egy besenyszögi család története az 1900-as évek elejétől idős Danyi István kéziratos önéletírása alapján

A Garics-féle hároméves haszonbérlet lejártakor 1936-ban kivettük a Vakhal-féle földet. Ez már mind a szögi földön volt. Ez a terület 12 kataszteri hold volt hat darabban. 12 évre vettük ki, hogy be lehessen állítani herével egy részét. Ez sem ment nagyon rosszul, mivel mind a két ló anyakanca volt, ezért majdnem minden évben két csikó volt, de egy minden évben volt. Ezekért minden két évben elég szép pénz volt." A gyerekek nőttek, nyáron és iskola mellett is segítettek, s ahogy elhagyták az iskolát, apjuk beállította őket a gazdaságba. Újabb haszonbérletre került sor: „Kivettem a Léderer kisasszonyok földjét. Ez a nagyálláson volt, ami valamikor az édesapámé volt. De ez negyven kataszteri hold volt. Ekkor már a szarvasmarha is szaporodott, ezek is hoztak valamit a házhoz. így tehát azt beszéltük meg a feleségemmel, hogy még most a családok is kevesebben vannak, mintha majd megnőnek, ezért úgy gondoltuk, hogy öreg napjainkra veszünk még egy pár hold földet, amiből szegényesen majd megélünk. Ekkor vettük meg a Fejes-féle földet, 7 kh.-t. 1938 őszén, holdanként 850 pengőért. Mikor ezt kifizettük, eléggé kiköltekeztünk. Mert százalék és minden adósság nélkül ment a dolog. De az alap kezdett újból, ha lassan is, szaporodni, a családok is kezdtek egymás után nőni. Mivel az eleje a családnak férfiak voltak, így hamarább lehetett rájuk számítani. Mivel a családszám elég szép volt, ezért taníttatni úgysem tudtuk volna végig, ezért meg sem kezdtük, hogy ne legyen szemrehányás. Azért pedig, hogy ne legyen a más habart bableves evője, úgy gondoltuk, hogy teremtünk nekik munkaalkalmat. így mikor már nőttek, kivettük a tanító földjét, ami a község alatt volt. És elég jó is volt: mindenre alkalmas, főként kapásnak. Minden évben volt 1 kh dinnye, ami mindig jól bevált. Fogyasztottuk bőven, még eladásra is került. Kukoricát hordani kellett, nem hozni, mint most. Ebből telt jószágtartásra is és eladásra is. így teltek az évek és növekedett a család. Ekkor már folyt a háború. És mindig jobban és jobban feszült a helyzet. Fogytak az áruk és drágultak. Volt áru, ami teljesen eltűnt az üzletekből. Én minden nap Szolnokra jártam, mégis alig tudtam egyes dolgokat beszerezni. És még mindig 1938-at írtak. Ebben az évben igen esős volt a cséplési időszak, úgyhogy a kazlak több helyen beáztak. Kivált azokéi, akik nem voltak géptagok és utoljára maradtak. Ezért úgy beszéltük meg a feleségemmel, hogy átveszünk egy géprészt a Makai családtól. Ezek benne voltak az úgynevezett „Sebaj Társaságiban, de mivel elhaláloztak a férjei, így abba maradt a gazdálkodás és így eladták. Ez egy cséplőgarnitúra volt, ennek volt 27 tagja. így lettünk mi a 27. tagok. Ezt a géprészt öt mázsa terményért vettük által." Danyi István 1939. március 10-én ötödmagával megalakította a tejcsarnokot. Rövid idő alatt már százötven tagja volt. 1939 október elsején már tejszövetkezetté alakult, majd kétszáz taggal. „Az első vezetőséggel az átalakulás azért vált szükségessé, mert így tagjai lehettünk a szolnoki központnak és így stabilizálódott a tej árfolyama tartósan. És ekkor szavazás alapján a közgyűlésen választottak pénztárossá, aminek végtéig voltam a pénztárosa. 1942-ben mivel a zsidó törvény már életben volt, így a Csótó-féle földet parcellázta az elöljáróság portának és ami portának nem kellett, azt kiadta kishaszonbérletbe. Ebből nekünk is jutott 3 kh. Ezen a területen lett 39 mázsa búza, amit vetőmagnak hagytam. Ez külön volt rakva, 4-ével volt kötve. Ezekben az években mindig felül volt 100 mázsán a búzatermés is. Utána a tavaszi kukorica a kocsi számára. Ekkor már felszaporodott a jószágállomány is, volt mindenkinek mit csinálni. Ezért a családnak az eleje kivette a részét ezekből a dolgokBesenyszög határa 1980-ban } A- SAJÁT FÖLU Jk i JUTTATOTT FÖLÜ T A ~i JUTTATOTT FÖU) TANYAÉFÜLEITEL J^ fi BÉRELT FÖLD BÉRELT KÖLD TANYAÉrf) LETTEL 12. kép. Besenyszög határa 1980-ban, feltüntetve rajta a különféle formában használt Danyi-földek helyei ból és idehaza a portán minden évben volt mit csépelni a kis motornak." Danyi István megbecsült tagja volt a faluközösségnek, az egyházközösségben, a Hitelszövetkezetben a Fogyasztási Szövetkezetben is vezetőségi tagként működött. 1945-ben a Földosztó Bizottság is tagjául választotta. „1945 márciusában jött egy értesítés, hogy községi gyűlést kell tartani és meg kell választani a Földosztó Bizottságot. Minden ezer holdra egy választottat és egy öt tagú intéző bizottságot az ossz létszámból. Mivel a besenyszögi határ 32 ezer kataszteri hold volt, 32 embert kellett a gyűlésnek jelölni, és ebből kellett az öttagú intéző bizottságot választani. Én is bele estem a harminc választottba, onnét pedig az ötös ügyintéző bizottságba. Ez az ötös bizottság intézte az egész földosztást. Csak ha valami probléma volt, akkor hívtunk össze 32 személyes gyűlést. Ekkor úgy szólt a földtörvény, hogy minden olyan földbirtokot, amit elhagytak, vagy akinek nem élethivatása a föld, igénybe lehet venni. 50 holdon felül pedig minden birtokot. A törpe birtokot, ami az agrár kisparasztság nagy részét jelentette, 1520 holdig ki kell egészíteni. Minden mezőgazdasági cseléd benyújtott igénye szerint. Mivel én már akkor a postát hordtam és minden héten kétszer Szolnokra kellett menni, négy napon át meg a földosztásban részt venni, ez igen nagy munka volt. Több helyre ki lettem rendelve földosztásra. Nagyon sok embert láttam boldognak. Mikor arra került a sor, hogy ez a tiéd, üsd le a karót, akkor úgy éreztem, hogy nem vagyok fáradt a sok éjszakai munka után, amit éveken keresztül végeztünk. Mivel nekem is 9 kh hold volt, én is igényelhettem 11 kh-t. Ebből 3 kh a tanító-földből lett, mert a rendelkezés úgy szólt, hogy a bérlőnek ugyanabból kell kiadni, mint akit bérelt. De mivel a község alatt volt, ezért csak részben lehetett kiadni. A többi így jutott ki Viskihez a székes káptalan területéből, ami kitett 8 kh szántót és egy porta helyet (1 kh volt). 451