H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Klamár Zoltán: Az aratás és cséplés eszközváltása Magyarkanizsa vidékén
2. kép Cséplés a kanizsai szérűn 1953 júliusában. A gépen Sarnyai István fűtő áll. A cséplőgépet közösen vette Major Lajos és Szakács Sándor és együtt üzemeltették. A magánjáró mögött jól látszik az asztag hajalása. Miután a parasztgazda megegyezett a cséplőgép tulajdonosával, a megfelelő rakodóba kezdte hordani a búzáját. Boglyába, kazalba, vagy asztagba rakták a gabonát, attól függően, hogy mekkora mennyiség volt. Az asztagot középről kezdték rakni. Alulra került a kaparék, erre fektették a kévéket, kalászokkal befelé. Az asztag közepét bevölgyelték, hogy a kévék csurgóra álljanak. A végén behajazták. Amikor ezzel a művelettel készen voltak, a gazdák a Bálint Sándor 1995 A szegedi nép. Budapest Balassa Iván - Ortutay Gyula 1979 Magyar néprajz. Budapest Bellon Tibor 1973 Karcag város gazdálkodása. Szolnok 15 Vö.:Szilágyi. 1993.417-418. 16 Bellon Tibor (1973. 151-152.) írja, hogy Karcagon mindig a város határának ugyanazon részén volt a rakodó - láger - amit a város alkalmanként kaszálóként hasznosított. „ A karcagi négy lóger névszerint a következő volt: Sáfrány lóger (a város keleti oldalán, még ma is használják), Déli lóger (nemrég továbbiakban már a cséplésre vártak. A gép asztagtól asztagig haladt. A tanyavilágban viszont az utak mentén indultak el a gépek, és egymásnak szembe haladtak. Voltak évek, amikor a környező falvak, városok cséplőgép tulajdonosai is csépelhettek a kanizsai határban mondja Bellér József -, ilyenkor megjelentek a csantavéri gépgazdák is. A tanyavilágban Zoldos Károlynak, Vajda Józsefnek volt gépje, Adorjánon Bábinszki Jeremiásnak, Vörös Lukácsnak, Ladócki Jánosnak, míg Kanizsán Sóti Edének, Szakács Sándornak és Major Lajosnak közös volt a gépe 17 , Nagy Józsefnek pedig már a két háború között elektromos meghajtású volt a cséplőgépe. A cséplőgépet cséplőbanda szolgálta ki, 24 ember dolgozott a gépnél: A gépész - rendszerint az ő tulajdonát képezte a cséplőgép -, a molnár, aki a búzát engedte és mérte, a bandagazda, aki a munkásokat irányította, hat rudas hordó, ők a szalmát hordták a kazalba, egy szalmakaparó, egy pelyvakaparó, hat pelyvahordó, három asztagos, ők a szalmát rakták kazalba, két dobos lány és két kévehányó. A század eleji kanizsai újságokban több hirdetésben kínálják a gyártók cséplőgépeiket, így a Clayton & Shuttlewort és a Hoffner & Schrantz, de kínáltak eredeti magyar gyártmányú golyóscsapágyú gőzcséplő készletet is. 18 A cséplőgépek megjelenése háttérbe szorította a hagyományos szemnyerési módokat, így a vidéken ismert és elterjedt nyomtatást. A nyomtatás, mint szemnyerési mód megérte ugyan a 20. századot, de a cséplőgép mindenütt fokozatosan kiszorította, mert termelékenyebb volt és tiszta szem került a gépből a zsákokba. A két háború között már mindenütt a vizsgált területen a cséplőgépek végezték a cséplés műveletét, legfeljebb a tüzes masinát cserélték le elektromos meghajtásra, vagy szívógázos, illetve dízel üzemű traktorra. A munka szervezési formája, lebonyolítása változatlan maradt egészen az 1960-as évek közepéig, ugyanis ekkor jelentek meg tömegével az aratócséplők. Az új búzafajok megjelenése és a technikai fejlődés együttes hatására a cséplőgépek fokozatosan kiszorultak a szemnyerés műveletéből. Ezzel véget ért egy száz esztendős periódus, melyet a cséplőgép uralt. A géppel együtt tűnt el egy hagyományos munkaforma, melynek eredményeképpen átszerveződtek a parasztgazdaságok. A családtagok munkaerejére épülő gazdaságokban mind több helyet kapott a gépi munkaerő, és bár teljességében kiszorítani nem tudta az emberi erőt, mégis átstrukturálta a hagyományos gazdálkodás egyes elemeit, így például kiszorította a több évszázadot megélt kaszás aratás műveletét, melynél az eszközváltás alig hét évtized alatt lezajlott. Juhász Antal 1978 Sándorfalva népélete. In: Id. Juhász Antal (szerk.) Sándorfalva története és népélete. Sándorfalva Kanizsai Újság. II. évf. 19. szám. 1909. Kanizsai Újság. II. évf. 23. szám. 1909. megszűnt), Zug lóger (ma is megvan, de nem használják), és az Angyalos lóger (az északi oldalon, a füredi út mellett, - ez sincs használatban.) 17 A közösen vásárolt és üzemeltetett gép másutt sem volt ismeretlen. Lásd még Juhász A. (1978. 262.) 18 Kovács. 1993.19-20. 232
