Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)
Egy átlagos keresetű szentesi kubikos 1930 telén és tavaszán a kialakult bér és árviszonyokból adódóan egy napi vállalkozásszerű közmunkán keresett béréből: 3 kg félbarna kenyeret, 3 I tejet és fél kilogramm kristálycukrot vásárolhatott. Egy napot kellett dolgoznia 50 kg étkezési burgonyáért, és közel tíz napot egy métermázsa búzáért. Egy másfél mázsás hízó ára pedig száz munkanapi keresetével volt egyenlő, azaz négy hónapi folyamatos munkaviszonyra lett volna szüksége ahhoz, hogy egy ilyen súlyú sertést megvásárolhasson. Az ipari és kereskedelmi cikkek, valamint a mezőgazdasági termeivények ára között viszont óriási volt a differencia az utóbbiak rovására. Szentesen 1930 februárjában a polgármesteri jelentés megállapította, hogy az ipari, kereskedelmi áruk és a mezőgazdasági termeivények ára között a különbség az előbbiek javára 100—200%-os. 8 Az 1930-as évek elején a kubikos évente 150 napnál többet nemigen dolgozott és naponta vállalkozásszerű közmunkán 1,50—3 P-t keresett, ennek következtében évi jövedelme 300—400 P. Az ínségmunkán pedig napi 0,80—1,50 P munkabér mellett évente csak 100—150 P-t tudott megkeresni. Egy munkában álló kubikos viszont heti élelmezésére 7,20 P-t fordított, az évi ellátása így 375 P-be került, de mivel a legjobb esetben is csak fél évet dolgozott, ezért az év egyik felében kevesebbet fogyasztott, s így élelmezésére csupán 250 P-t lehet számítani. Az árviszonyokat figyelembe véve egy háromtagú kubikoscsalád létminimuma 800 P-t igényelt, egy öttagú családé — ami gyakoribb volt — 1200 P-t, ezzel szemben mint korábban jeleztük, a tárgyalt időszakban 300—450 P, az ínségmunkán meg csak 100—150 P a kubikosok évi jövedelme. 9 Ez azt jelentette, hogy egy ötgyermekes kubikos az évi létfenntartáshoz szükséges összegnek az 50%-át sem volt képes megkeresni, így ezek a családok már a gazdasági válság első évében hihetetlen nélkülözések közepette éltek. A kubikosok élet- és munkakörülményeinek mindjobban fokozódó romlása a kormányt 1930 nyarán ismételten intézkedésre késztette. A Kereskedelemügyi Minisztérium arra kényszerült, hogy Csongrád megye közúti építkezésére 520.000 P-t irányozzon elő, 10 valamint a megye közúti alapja javára 100.000 svájci frank kölcsönt vegyen fel 11 azzal a céllal, hogy némi munkalehetőséget teremtsen az ínséges helyzetben lévő kubikosoknak. A kormánynak ezek az intézkedései azonban nem jártak kellő eredménnyel, csupán átmeneti megoldást jelentettek. 1930 nyarán az árak alakulása következtében, ha a kubikos naponta 3 P-t keresett — ami már ritkaság számba ment —, abban az esetben is alig több mint 1 kg füstölt szalonnát vagy 1 kg-nál nem sokkal több sózott szalonnát vehetett meg, mivel fél kg füstölt szalonna ára 1,35 P, fél kg sózott szalonna pedig 1,24 P volt. 12 Holott a szalonna a kubikosok étkezésében nélkülözhetetlen élelmiszernek számított, fogyasztását a nehéz kubikmunka megkívánta. A fentiekből az a kép tárul elénk, hogy a legfontosabb élelmiszerek és közszükségleti cikkek árának az ingadozása, a nominálbérek süllyedése már 1930-ban elég nehéz gazdasági helyzetet teremtett a kubikosság körében. 1931-re életszínvonaluk tovább csökkent, napszámbérük alacsonyabb lett. Vállalkozásszerű közmunkán 1,50—2,60 P-t, ínségmunkán változatlanul 0,90—1,50 P-t kerestek naponta. Csongrádon 1931 őszén a napszám 2 P volt, a város az ínségmunkán természetben fizetett: naponta 8 kg búzát, illetve ebből a búzamennyiségből kiőrölt egységes lisztet és a vele járó korpát, aminek értékét a polgármester 1 pengő 60 fillérben állapította meg. 13 Ebben az esztendőben a Szentesi M. Kir. Államépítészeti Hivatal Szentes—Mindszent, Mindszent—Kistelek, Szeged—Tápé, Kiskundorozsma—Halas közötti törvényhatósági útépítésnél dolgozó kubikosoknak a következő napszámbért állapította meg: bor 70 fillér. Alföldi Újság (Szentes) 1930. február 16. sz.: 1930 márciusában 1 kg hortobágyi juhtúró 3,40 P, 1 I petróleum 34 fillér. Alföldi Újság (Szentes) 1930. március 8. sz.: 1930 áprilisában 1 q búza ára 20,20 P, 1 kg cukor 1,24 P, 1 kg kristálycukor 1,18 P 0,5 kg nemes csemege paprika 1,60 P, 0,5 kg erős paprika 80 fillér, 0,5 kg szilvalekvár 58 fillér, 50 kg fehér étkezési burgonya 2,40 P, 50 kg rózsa burgonya 3,20 P, 1 db Csepel kerékpár 165 P-t ért. — Alföldi Újság (Szentes) 1930. április 18. sz. 8 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1919. augusztus 1.—1944. október 10. Szerk.: Serfőző Lajps. Szeged, 1977. 313. 9 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 137. I. 10 Molnár László: Csongrád megye gazdasági élete II— III. rész. Szentes, 1970. (a továbbiakban: Molnár László: Csongrád megye...). 11 Uo. 12 Alföldi Újság (Szentes) 1930. június 17. sz. 13 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 137. I. 48
