Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Novák László: Emberföldrajz és településnéprajz
Metzner Károly 1930 A Dunántúl gazdasági és népességi leírása a XVIII. század elejéről. Föld és Ember X. 166—172. Nóvák László 1975/a Hajdúböszörmény telek- és településrendszere. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve II. Hajdúböszörmény, 179—218. 1975/b A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Studia Comitatensia 3. Szentendre, 231—274. 1977 A Börzsöny északnyugati vidékének településnéprajzi viszonyai. In: Börzsöny néprajza (szerk. Ikvai Nándor). Studia Comitatensia 5. Szentendre, 243—307. 1978 Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII— XIX. században. In: Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából (szerk. Nóvák László). Acta I. Nagykőrös, 9—168. 1986/a Településnéprajz. Tanulmányok az Alföld településnéprajzához. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 5. Nagykőrös. 1986/b A Három város. Gondolat Kiadó, Budapest. 1991 Szabadszállás településnéprajzi viszonyai. Folklór és Etnográfia 54. Debrecen. Pápai Károly 1890 A Csepel-sziget és lakói. Földrajzi Közlemények XVIIII. 209—348. Prinz Gyula 1943 Visszapillantás a magyar emberföldrajz negyven évére. Földrajzi Közlemények LXXI. 278—288. Ratzel, Fridrich 1887 a Föld és az ember. Antropo-geographia vagy a földrajz történeti alkalmazásának alapvonalai (ford. Simonyi Jenő). Budapest. Strömpl Gábor 1921 Pozsony települése. Föld és Ember I. 114—121. 1922 A Gömör-Tomai-karszt emberi telepei. Föld és Ember II. 1—7. Szabó László 1991 Társadalomnéprajz. Ethnica, Debrecen. Szalánczi Károly 1932 Néhány magyar földmívescsalád-típus élete számokban. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai 24. füzet. Debrecen. Sziládi Zoltán 1925 Nagy Alföldünk állatvilága. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Közleményei 3. füzet. Debrecen. Szokolai István 1856 Az Úrbéri Törvényszékek teendői és a volt Jobbágy és Földesúr közti jogviszonyoknak s azok Rendezésének Ismertetése. Pest. Wellman Imre 1967 A Paraszt nép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 3. Budapest. Winkler Elemér 1924 Sopronbánfalva emberföldrajzi leírása. FGöld és Ember IV 75—90. LASZLO NOVAK SIEDLUNGSVOLKSKUNDE UND ANTHROPOGEOGRAPHIE Die volkskundliche Forschung der Siedlung macht die Forschung der Mitwissenschaften notwendig. Eine Siedlung bildet sich in einer bestimmten landschaftlichen Umgebung aus. Der Mensch baute sein Haus, bildete seine gesellschaftliche Gemeinschafi auf einem sicheren Platz aus. Für die Beziehung zwischen der Landschaft und dem Menschen ist die Untrennbarkeit charakteristisch und determinierend. Der Mensch nimmt die Landschaft in Besitztum, bearbeitet den Boden, was nicht nur seine Existenz, sondern auch seine Umgebung, in engerem Sinne die Siedlung, die Wohnung und die Arbeitsstellen bestimmt. Die Anthropogeographie untersucht die Wechselwirkung zwischen dem Menschen und der Landschaft, und so gibt für die Siedlungsvolkskunde weitere Forschungsgesichtspunkte. 165
