Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Novák László: Emberföldrajz és településnéprajz
a település fejlődésében alapvető szerepe „Az emberföldrajznak egyik legszebb fejezete lesz az a rész, amely a földrajzi energia kérdésével behatóan foglalkozik" — szögezi le Cholnoky. 13 Az antropogeográfia meghatározása, lényegének tudományos megfogalmazása Hézser Aurél nevéhez fűződik: ,A földrajzi tudomány egységét a fizikai és az emberföldrajzi kettős tagozódás távolról sem bontja meg, amint azt egyes geográfusok hiszik; hiszen a tudományágak szerinti differenciálódás együtt jár minden tudomány fejlődésével. Az emberföldrajz nem lehet a fizikai földrajz egyszerű függeléke, nemcsak azért, mert tárgyénak fontosságánál fogva önállóságot érdemel, hanem azért sem, mert egészen más módszerekkel dolgozik, mint az. A fizikai földrajz tisztán természettudomány, mely egzakt igazságok, törvények megállapítására törekszik és az embert csak annyiban veszi figyelembe, amennyiben a föld felszínéhez hozzátartozik; addig az emberföldrajz átmenetet képez a természeti és az emberi (humanisztikus) tudományok között és tárgya az ember az összes földi tényezőkkel való kapcsolatában; nem törvényeket, hanem csak okozati kapcsolatokat keres az emberi és természeti világ között. Az emberföldrajz alapja a fizikai földrajz, de a fizikai földrajzi jelenségek nem önmagukért, valóságuk miatt, hanem csak annyiban tartoznak ide, amennyiben az emberi élet megértéséhez szükségesek. Az emberföldrajz azokat a kölcsönhatásokat vizsgálja, amelyek az emberi és természeti világ között fennállnak. Nem elégszik meg tehát az emberre ható tényezők tanulmányozásával, hanem az értelmes és céltudatosan cselekvő embernek a természeti adottságokra való reagálását is figyelembe veszi..." — állapítja meg. Tekintettel arra, hogy az ember és a föld közötti viszony sokrétű és széles területekre terjed ki, az emberföldrajz szoros kapcsolatba kerül, érintkezik más tudományokkal (történelem, néprajz, statisztika, közgazdaság stb.). Ennek megfelelően differenciálódik az emberföldrajz, s lehet beszélni etnográfiai, történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági földrajzról. 14 Ugyancsak Hézser Aurél írt tankönyvet az emberföldrajzról a középiskolák számára, 15 s részletesen szólt az emberföldrajzi kutatás módszeréről, 16 a tájak emberföldrajzi jellegéről. 17 A természeti, általános földrajz egyedülállóságát hirdetőktől eltérően — az emberföldrajz létjogosultsága mellett foglalt állást Kogutowicz Károly is, aki a német geográfia jeles képviselőjének, Alfréd Hettner tudományos oknyomozó leíróföldrajz módszerével értett egyet. A földrajz kutatása nem a bolygóra, hanem a földfelszínre, az élettérre irányul. ,Az antropogeográfia a földfelszínt mint az emberiség életterét nézi. Ilyen szempontból vizsgálva, a táj még nagyobb változások színtere. Ezek között legalább figyelemre méltók azok a kölcsönhatások, melyek a táj megnövekedésére, energiáinak fokozott kiaknázására vezetnek. A megnövekedés lehet területi, azaz horizontális, és térbeli, vagyis vertikális. Ilyen horizontális irányú terjeszkedés legegyszerűbb esete pl., amikor az ember valamely idegen táj jellegzetes alkotórészeit ülteti át saját otthonába... A táj vertikális kiterjesztésének legközönségesebb esetei a föld mélyébe való lehatolás a bányakincsek feltárása végett, valamint a felső levegőréteg meghódítása a közlekedés céljaira. A vertikális növekedésnek másik érdekes, általános esete a városi település, vagy ahogy Passarge elnevezte, a városi táj. A városi település maga túlnyomóan földszintes épületeivel egyszerű horizontális alakulása..." — írja. 18 Az emberföldrajz kérdésével Mendöl Tibor is foglalkozott összefoglaló munkájában. A táj és ember kapcsolatát tartja alapvető tényezőnek, s ezek kölcsönviszonya alkotja az antropogeográfiát. A táj, s a miliő fontosságát hangsúlyozza, amelybe az ember beilleszkedik, szükségleteit egyre magasabb szinten elégíti ki. Az emberföldrajz modern felfogása nyilatkozik meg Enyedi György tudományos munkásságában, amely az ökológia fontosságát hangsúlyozza. A földrajzi környezet, tulajdonképpeni élettér, nooszféra kettősségére mutat rá: ,A természeti földrajzi környezet az ember számára nyújtott létfeltételeivel, erőforrásaival, korlátaival nemcsak a közvetlen gazdasági tevékenységet, de a településformát, az ember magatartásjegyeit, az emberi kultúrát is befolyásolja... létezik 13 Cholnoky Jenő, 1922.; Ennek megvalósítása Mendöl Tibor településföldrajzi munkásságához fűződik. Mendöl Tibor, 1963. 14 Hézser Aurél, 1921/a. 23—24. 15 Hézser Aurél, 1921/b.; Az antropogeográfiáról mások is készítettek tankönyvet. Dékány István nem tulajdonít jelentőséget a természeti (fizikai) földrajznak, hangsúlyozottan tárgyalja a biológiai (humán) tényezőket s a művelődéstörténetet helyezi előtérbe (Dékány István, 1921) 16 Hézser Aurél, 1939/a. 17 Hézser Aurél, 1939/b. 18 Kogutowicz Károly, 1927. 7. 157
