Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Vincze László: Viszonyítást kifejező jelzők a történeti Magyarország városainak utcaneveiben (XII—XVI. század)
Közép Az utca keletkezésének idejét viszonylagosan kifejező jelzők 1. Hosszirányban viszonylag nagy kiterjedésű tárgynak (utcának, útnak) az a része, amely a tárgy két végétől kb. azonos távolságra van. Jelzői haszn. (rég.). Valaminek a közepére eső, középen levő, középső (ÉrtSz. IV/449—50 86 . Kolozsváron a „közép" jelző az utcanévben a város alaprajzában elfoglalt központi helyzetére utal. Másutt talán az alsó és felső utca közötti útszakaszt jelöli. 2. 1466 Kolozsvár Szabó T. Attila: Kol. 72 87 , 1546 Szeged Péter L: SzegUtc. 249 88 , 1548 Csongrád Vass E.: SzeCsoNá. 64 89 . Péter L. szerint a Közép utca Szegeden az 1546-os összeírás alapján a Felső városban lehetett. 3. 1466 Kolozsvár „Kezep Ucza" Szató T. A.: Kol. 72. 90 . A XVII. század közepén a várfalon belüli részt Belső-Közép-utcának, a falakon kívüli részt Külső-Közép-utcának nevezték. 4. A jelző betűhív alakban legkorábban a XV. század végén (1466) Kolozsváron fordult elő. 5. Utcanévi adattáramban egy városon belül az „alsó-közép-felső" jelzők korrelációjára nem találtam példát. Egyedül Szegeden fordult elő a felső és közép jelző korrelációja. 6. A közép jelzőt utcaneveinkben a XV. századtól lehet kimutatni. Előfordulása igen ritka. Az Alföldön Csongrádon és Szegeden, Erdélyben pedig Kolozsváron, összesen három városban találtam adatokat. Új 1. Nem régen készült, létesített, keletkezett vagy szerzett, rövid idő óta meglévő, fennálló. ÉrtSz. VII/30 91 . A jelző a legtöbb esetben az utca viszonylagos keletkezési idejére utalhat. Az elnevezés motivációja ettől egyedi esetekben eltérhet. A helytörténeti kutatásoknak itt igen fontos szerepe van. Magyar adataim között az „új" jelzőre nem találtam egyedi, adott településhez kötődő jelentést. Sopronban egy német utcanévben viszont az "új" jelzőnek egyedi, a város történetéhez kötődő jelentése van. 1440-ben a tanács a „Judengasse" helyett a "Neugasse" nevet vezeti be, amikor várvédelmi okokból három külvárosi ház lakóit, illetve tulajdonosait költözteti ide. L. Mollay Károly szóbeli közlése. 92 A soproni 1379: „Judengazzen" Házi J.: SopTö. 1/1. 180. 93 Itt az "új" jelző az utca lakóira utal, nem az utca viszonylagos keletkezési idejére. 2. 1398 Nagykároly Eperjessy K.: VárUtc. 128 94 1399 Nagyszombat Fejérpataky L: MaVáSzá 113 95 , 1442 Körmöcbánya Fejérpataky L. MaVáSzá. 633 96 , 1531 Pápa Gerő L: Pá 30 97 , 1546 Kecskemét Káldy Nagy Gy. BudSz. 347—48 98 , 1550 Lőcse Rupp J. MaHeTö. 11/218", 1554 Laskó Velics—Kammerer: 1/174 100 , 1562 Nagykőrös Káldy Nagy Gy.: BudSz. 388 101 , 1567 Munkács Lehoczky Tivadar: BerMo. Ml/439 102 , 1579 Gyula Káldy Nagy Gy.: GyulSz. 51 103 , 86 ÉrtSz. IV/449—450. 87 Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig. Kolozsvár, 1946. (Továbbiakban: Szabó T. Attila: Kol. 72 88 Péter L: SzegUtc. 279. 89 Vass E.: SzeCsoNá. 64. 90 Szabó T. A.: Kol. 72. 91 ÉrtSz. VII/30. 92 Mollay Károly szíves szóbeli közlése. 93 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. r. 1—7., II. r. 1—6. Oklevelek. Sopron, 1921—49. 94 Eperjessy K.: VárUtc. 128. 95 Fejérpataky L: MaVáSzá. 113. 96 Fejérpataky L: MaVáSzá. 633. 97 Gerő L: Pá. 30. 98 Káldy Nagy Gy.: BudSz. 347—48. 99 Rupp J.: MaHeTö. 11/218. 100 Velics—Kammerer: 1/174. 101 Káldy Nagy Gy.: BudSz. 388. 102 Lehoczky Tivadar: Bereg megye monográfiája. I— III. Ungvárott, 1881. 125
