Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Vincze László: Viszonyítást kifejező jelzők a történeti Magyarország városainak utcaneveiben (XII—XVI. század)

széke: Nagyszeben (Hermannstadt); Újegyház széke: Újegyház (Leschkirch). Brassó vidéke: Brassó (Kronstadt); Rosnyó (Barcarozsnyó, Rosenau); Feketehalom (Zeiden). Beszterce vidéke: Beszterce (Nősen). Összesen huszonhat város. Északi-középhegység (Északi-hegyvidék) Borsod megye: Miskolc; Harsány; Szendrő. Heves megye: Eger; Gyöngyös; Hatvan; Heves; Pásztó. Nógrád megye: Vác. Pest megye: Pest. Hont megye: Nagymaros. Összesen tizenegy város. Felvidék Abaúj megye: Kassa. Bereg megye: Beregszász; Munkács. Bars megye: Körmöcbánya. Nyitra megye: Nyitra. Pozsony megye: Nagyszombat; Pozsony. Sáros megye: Bártfa; Eperjes. Szepes megye: Lőcse. Ugocsa megye: Nagyszőlős. Ung megye: Nagymihály. Összesen tizenkét város. Az itt felsorolt vármegyék és közigazgatási egységek a XV. századi állapotot tükrözik. Pesty F.: EltVá.;

1 Petrovics I.—Kordé Z.: MaVáKe.

2 A nyolcvannégy településnek kutatott forrásaimban városi rangja volt (I. Bakács I.,

3 Csánki D.,

4 Györffy Gy.,

5 Kiss L.

6 munkáit. Az időintervallum kiválasztásánál a következő szempont vezérelt: A középkori (feudális) városszerkezetben a XII. század végén XIII. század elején bukkannak fel először szórványosan az utcanevek. A XVI. század végére a középkori településszerkezet fejlődése a történeti Magyarország teljes területén lezárult. A XII—

XVI. század között a vizsgált területen a középkori városszerkezet még viszonylag homogén volt (I. Szabó I.: FalKial., KözMF.)

7

. A városok kiválasztásánál nem tettem különbséget szabad királyi város (civitas libera regia), mezőváros (oppidum), kereskedő, bányaváros stb. között, mint azt a várostörténeti munkák teszik, mivel a településeket utcanévadás alapján tárgyalom. Igen sok városban jelentős számú nemzetiség élt (németek, szlovákok, szerbek, horvátok stb.). Számos forrás kizárólag latin vagy német nyelvű adatokat közöl. Célszerűnek láttam a történeti helyneveket nyelvenként külön-külön vizsgálni, mivel a földrajzi névadás nyelvenként eltérő lehet. Munkámban a nyomtatott formában megjelent nyelvészeti és történelmi forráskiadványok, helytörténeti munkák, földrajzi névgyűjtemények, utcanévtörténeti szakkönyvek, valamint az Országos Levéltár és az Országos Széchenyi Könyvtár térképtárának adatait használtam fel. Jelen dolgozat egyetlen névtípus, a viszonyító jelzős utcanevek bemutatására vállalkozik a XII. és XVI. század között. Az utcanévben az utca (viszonylagos) nagyságát vagy alakját kifejező jelzők. A vizsgált jelzők: hosszú, kerek, kis, nagy, széles. Az elkövetkezőkben a jelzőket az alábbi szempontok alapján vizsgálom: 1. A jelző jelentése, ill. jelentései. 2. A jelző magyar változatainak előfordulási ideje, helye, a forrás jelzete. Az átírt, lefordított, bizonytalan eredetű utcanevek közlésétől eltekintek. 3. Betűhív vagy hiteles forrásokból származó utcanevek névalakja. 4. A jelző legkorábbi betűhív vagy hiteles alakjának előfordulási ideje. 5. A jelző korrelációja más jelzőkkel. 6. A jelző elterjedési ideje és területe a történeti Magyarországon. Hosszú 1. vízszintes kiterjedésben egy irányban nagy, ill. a megszokottnál nagyobb távolságra elérő. ÉrtSz. W/346.

8 Az utcanevekben a hosszú 1 Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. I—

II. Bp. 1880. 2 Petrovics István, Kordé Zoltán: A magyarországi vármegyék keletkezése és fejlődése 1944-ig. Utószó Pesty Frigyes: ,Az eltűnt régi vármegyék" című munkájának 1988-ban megjelent reprint kiadásához. Bp. 1988. 513—45. 3 Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 4 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I—III—V. Bp. 1890—1903. (Továbbiakban: Csánki D.) 5 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—III. Bp. 1963—87. (Továbbiakban: Györffy Gy.) 6 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. 1978. (Változatlan kiadás 1980., 1983., 1988.) 7 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—XV. század) Bp. 1966, Szabó István: A középkori magyar falu. Bp. 1969. 8 A magyar nyelv értelmező szótára. I—VII. Bp. 1959—62. (Továbbiakban: ÉrtSz.: NI/346.) 120