Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Attila Kiss: Eine Gepidische Goldperle aus dem Drittel Viertel des 5. Jahrhunderts von Tiszaföldvár (Egy, az V. sz. II. negyedére keltezhető gepida aranygyöngy Tiszaföldvárról)

Horedt— Protase 1970 Horedt— Protase 1972 Huszár 1954 Jelentés 1904 JordGet Jósa 1910 Kiss 1986 Kiss 1991 K. Horedt — D. Protase: Ein völkerwanderungszeitiicher Schatzfund aus ClujSomeseni (Siebenbürgen). Germania 48. 1970. 85—98. K. Horedt — D. Protase: Das zweite Fürstengrab von Apahida (Siebenbürgen). Germania 50. 1972. 174—220. L. Huszár: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im Mittleren Donaubecken. Acta ArchHung 5. 61— 109. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1904. évi állapotáról. (Bericht über den Zustand des Ungarischen Nationalmuseums 1904). Budapest 1905. Jordanes: Romana et Getica. Monumenta Germaniae Historica. Auetores Antiquissimi VI/1. Berlin 1882. — W. Maertens: lordanis — Gotengeschichte nebst Auszügen aus seiner römischen Geschichte. Übers, von. W. Maertens. Die Geschichtsschreiber des deutschen Vorzeit. V. Leipzig 1884. A. Jósa: A gávai gót lelet. Múzeumi és Könyvtári Értesítő 4. 1910. 226—230. A. Kiss: Die Goldfunde des Karpatenbeckens vom 5—10. Jahrhundert. Angaben zu den Vergleichsmöglichkeiten der schriftlichen und archäologischen Quellen. Acta ArchHung 38. 1986. 105—145. A. Kiss: Dilemma bei der Interpretation der frühgeschichtlichen Grabfunde von MezöKiss 1992a Kiss 1992b Kiss 1995 Matei 1982 Művészeti 1935 Pohl 1980 berény (1884). Kétségek a mezőberényi (1884) koraközépkori sírleletek értelmezésénél. FolArch 42. 1991. 117—142, 143. A. Kiss: Germanen im awarenzeitlichen Karpatenbecken, in: Awarenforschung. hrg: F. Daimn. Wien 1992. 35—134. A. Kiss: Hunnische und germanische Funde, in: É. Garam — A. Kiss: Goldfunde aus der Völkerwanderungszeit im Ungarischen Nationalmuseum. Milano — Budapest 1992. 21—43. A. Kiss: Die Werkstätten der Gräberfunde des Gepidenkönigs Omharus von Apahida (Siebenbürgen). Acta ArchHung 47. 1995. (in Vorbereitung) St. Matei: AI treilea mormint princiar de la Apahida. Le troisiéme tombeau princier d'Apahida. Acta Musei Napocensis 19. 1982. 387—391. Művészeti lexikon. Budapest 1935. W. Pohl: Die Gépiden und die gentes an der mitteleren Donau nach dem Zerfall des Attilareiches. in: Die Völker an der mitteleren und unteren Donau im fünften und sechsten Jahrhundert. Hrsg: H. Wolfram — F. Daim. österreichische Akademie der Wissenschaften, Philosophisch — Historische Klasse. Denkschriften Bd. 145. Wien 1980. 239—305. KISS ATTILA EGY, AZ V. SZ. III. NEGYEDÉRE KELTEZHETŐ GEPIDA ARANYGYÖNGY TISZAFÖLDVÁRRÓL Amikor Attila 453-ban bekövetkezett halála után a hatalomért marakodó Attila-fiak ellen az általuk felosztandó népek fellázadtak, azok élére a gepidák álltak

1

. A gepidák a fegyver jogán megszerezték a hunok szálláshelyeit

2

, s feltehetően a hunok kezéhez befolyt bizánci adókból

3 teli kincstárat is

4

. Ennek legkézzelfoghatóbb régészeti bizonyítékát az V. sz. III. negyedére keltezett három erdélyi sírlelet, ill. egy kincslelet (Apahida I.

5

; Apahida II.

6

; Apahida III.

7

; Somesení/Szamosfalva

8 valamint az erdélyi, az V. sz. III. negyedében is tovább hizó solidusleletek (Firtosváralja/Firtosch/Firto§u,

9

; Kisselyk/Seica Mica (1856)

10 jelentik. Ennek az arany-gazdagságnak azonban a nyomai a Tisza menti (a Tisza és a szarmata sánc/Csörszárok közötti) gepida királyság területén

11 napjainkig igen kevés nyoma vagy megnyilvánulása bukkant fel. (pl. A Szentes-Berekháti 37, 181. sír "aranycsatjai"

12 valójában nem aranycsatok: Grab 37: "Bronzeschnalle mit Scharnier"

13

, Grab 181: "Eisenschnalle mit Goldzelle"

14 Ebben a Tisza menti gepida királyság területén megfigyelt aranyban szegény-helyzetben jelentett változást a mezőberényi aranyleletek (1884) egy részének az V. sz. II. felére történt keltezése

15

, ill. a gyulavári sír (Gyulavári — Tisch Ernő téglagyár 1939:

16 aranycsatjának az Apahida — Blucina típusú meghatározása

17

. Vagyis — ha nem is az 122