Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
T. Bereczki Ibolya: Adalékok Jenő-puszta elcserélésének gazdaságos társadalomtörténeti hátteréhez
cemberében a sertés nyájak még Jenőn vannak, s a tanács úgy rendelkezik, hogy a nyájakat megvizsgálva, a selejtes és hasas sertéseket hazahajtsák, a többi sertés további rendelésig Jenőn maradjon. 39 A puszta haszonvételei közül a nád is szolgálhatta esetenként az állattartás érdekeit. 1846ban nem osztják ki a lakosságnak a Jenőn vágott nádat, hanem Jenőn, a sertés és juh nyájak részére alkalmas enyhelyek készítésére kívánja a levágott nádat a tanács fordítani. 40 A fenti rendelkezésekből az is kiderül, hogy a sertés és juh nyájak egy része egész évben a pusztán volt, de például 1845. december 6-án még a pusztán tartózkodott a pásztorok közül a gulyás, a csikós és a kospásztor is. A város Jenőn saját legelővel, kaszálóval ós szántóval is rendelkezett, ezeket a haszonvételeket közösségi célokra fordította. Lássunk erre egy példát: A tanács plusz készpénzjövedelemre oly módón tett szert, hogy saját legelőjére 100 db idegen jószágot nyaralóra befogadott, s a párjától járó 10 forintokat a Karai ós Jenő pusztákban lévő kutak építésére, valamint Jenőn egy híd felállítására kívánta fordítani. 41 A puszta haszonvételei, között a kiterjedt kaszálók is szerepet játszottak, kiosztásukról ós levágatásukról a tanács rendelkezett: 1846. május 30-án például így: "mindenek előtt a város szénája vágattasson le, ós annak végeztével idehaza, és úgy a Jenéi nyilasok Szent Háromság után való kedden osztassanak." 42 A jenői szántókat három nyomásba osztva használták a jászalsószentgyörgyi birtokosok. 1851-ben Fényes Elek a következőképpen jellemzi Jenőt: "határa 7700 hold nagyságú, melly részint gazdag gabonatermő föld, részint laposas és mocsáros térség." Haszonbére Fényes Elek adatai szerint 9650 pengő forint volt ekkor. 43 A jegyzőkönyvi bejegyzések igen szűkszavúak a szántók használatát illetően: a jegyzőkönyvből tudjuk, hogy 1846-ban Jenőn őszi vetés alá a Bőgi oldalon lévő földeket választják ki. 44 Nem minden alsószentgyörgyi birtokos maga művelte a szántóját, több a haszonbérbe kiadott föld. Közülük legjelentősebbnek Bagi József haszonbérlete tűnik, aki azonban a megengedettnél nagyobb számú jószágállománya miatt többször összeütközésbe került a tanáccsal. Említenünk kell még a már ekkor állandóan itt lakó dohánykertészek földjeit. 1846-ban új helyen jelölik ki a dohányföldeket, a Vártó helyett a külső dohányföldek és szántók közötti gyepföldből kívánják a dohányföldeket kihasíttatni. 45 Erre sor is került, 1846. február 28-ra a 21 hold dohányföldnek való gyepet kiszakasztották, és a dohányos kertészek között felosztották. 46 Szólnunk kell még arról, hogy miként kapcsolódott össze a két szomszédos, bár eltérő tulajdonú puszta használata. Kara pusztának Több mint egy évszázaddal korábban történt birtokba vétele azzal is együtt járt, hogy az egyéni földhasználat és az intenzívebb gazdálkodás módjai is jobban megfigyelhetők voltak. Nagyobb lehetett a szántók területe, s itt találjuk a város krumpliföldjeit, s az 1844-ben végrehajtott karai tagosítás méginkább elősegítette a már korábban megindult tanyasodási folyamatot. 1845-ben a tanács egymás mellett rendelkezik a belső határbeli, a karai és a jenői kaszálók kijelöléséről, ugyanakkor többször is tiltja a karai tanyák közötti legeltetést, a pásztoroknak cserényeik lerakását. Az 1820-30-as években Kisszállás használatáról még szolgáltat adatokat a tanácsjegyzőkönyv, az 1840-es évek derekán forrásunkból mindössze annyi derül ki, hogy haszonbérbe adta ki a közösség a pusztát. 47 A XVIII. századi extenzívebb gazdálkodási viszonyoknak még megfelelő, nagy kiterjedésű, de nehezen elérhető távoli Kisszállás így zsugorodott jelentéktelenné a jászalsószentgyörgyiek számára. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a két közelebbi puszta, Jenő és Kara eltérő sajátosságai és adottságai kiegészítették egymást, s szomszédságuk tette igen kívánatossá a közösség számára Jenő pusztának nemcsak használatát, hanem birtokba vételét is. 273