Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsupos Zoltán: A moldvai csángó-magyarok eredetéről

góság zöme a Mezőséget a honfoglalás utáni századokban korán megszálló erdélyi magyarságból szakad ki, melynek középpontja a Maros középső ós az Aranyos alsó folyásának vidéke volt. A csángók Moldvába településének kezdetét a XIII. század legvégére teszi, - arra az időpontra, amely egybeesik a székelyek Aranyos vidéki letelepítésével - s ez a folyamat szerint a XIV. században is tartott.

16 FERENCZI G. a csángó szó késel eredetét ós eredetileg gúnyos jelentését kétségbe vonja, feladatának az ezzel a névvel illetett népesség (csángó magyarok) meghatározását tekinti.

16 Kutatásai alapján arra a következtetésre jut, hogy Erdélyben a magyar foglalás első szakasza a X. század közepével lezárult, s a megszerzett területek biztosítására a X-XI. század fordulóján megteremtett vódőövezet belső sávjába eső helynevek magyar eredetűek, tehát magyar ajkú népesség lakta a vódősávot.

17 A foglalás második szakaszának végén "a XI. század utolsó negyedében emelt várakat viszont vegyes magyar, kipcsaki, kisebb részben oguz nyelvekből eredő hely(sóg)nevek kísérik", tehát ezeket a várakat magyarok, vagy már egészen elmagyarosodott kipcsaki török, elsősorban besenyő csoportok őrizhették.

18 Sőt megállapítja, hogy a kipcsaki nóptöredókeknek, elsősorban a besenyőknek a Keleti-Kárpátok menti határ védelmére való telepítése még annak a meggondolásnak a tudatában is elfogadható, hogy e hegylánc külső oldalán "átellenben" szintén besenyők éltek.

19 A későbbiekben a keleti védelmi rendszer feladása, s keletebbre tolása központi intézkedésre lezajlott nópmozgással járt, s az előbb említett népesség zöme előbb rövididőre a belső-kárpáti medencék déli tájegységeibe, majd a Keleti-Kárpátok keleti oldalára kerültek, tehát az "eredetileg részben kipcsaki, de már elmagyarosodott népesség ós a magyarok" "a székelyek betelepítése előtt a Kárpátoktól keletre kerülve éppen a csángók mai déli csoportja szállásterületére juthattak és jutottak el". Szerinte a csángók északi csoportja a Nagy-Szamos völgyi magyarokhoz ós az észak mezosegeiekhez köthető, akik a XII. század első felében jutottak el a Szeret folyó mentére, míg a déli csoport eredeti lakosságának egészét vagy zömét a védelmi rendszer vegyes népessége: magyarok, és előbb kipcsaki meg oguz török nyelvet beszélt, időközben elmagyarosodott néptöredékek alkothatták.

21 Visszatérve a csángó név eredetéhez, azt a magyarázatot fogalmazza meg, hogy a határvédelmi feladat ellátása közben végzett "kerengő-kerülő mozgásukról nyerhették csang(al)o nevüket", s e jelző utóbb az egész, több száz kilométernyi hosszúságban húzódó határsávban meghatározott feladattal letelepített, népi tekintetben nem egységes népesség összefoglaló nevévé vált.

22 Felhívja a figyelmet arra, hogy a csángó szó az ide s tova kering jelentésű csáng ige származékszava, mely azonos az őr szó korai, forog (kereng) értelmével, így a középkori Magyarország nyugati végén található őrség=őrvidék, ós a keleti végeken található csángó vidék elnevezés ugyan azt a jelentést hordozza, s míg nyugaton a székelyeket, keleten a csángókat telepítették le gyepűvédelmi feladatokkal Fő vonalakban áttekintve a legújabb kutatások eredményeit, úgy vélem, néhány ellentmondás miatt kérdések fogalmazhatóak meg. Először nézzük meg a csángó név etimológiáját. BENKŐ L. szerint e népcsoport eredeti lakóhelyétől eltávozott, költöző, telepes voltát jelzi neve, de fel kell tenni a kérdést, hogy mivel a honfoglalást követő évszázadokban is igen sok népcsoportot nevezhettek volna így, akkor mi különböztette volna meg a csángókat tőlük? FERENCZI G. a határvédelmi feladat közben végzett helyváltoztatásukkal magyarázza nevüket, amely azért tűnik kétségesnek, mert hasonló feladatot szintén több népcsoport ellátott, hasonló elnevezés nélkül. BENKŐ L. eleve több előfeltevéssel közelít a csángók eredetének kérdéséhez, amelyek nagyszerű eredményei ellenére hibás következtetések levonásához vezetnek. Nézzük ezeket sorba. A csángó név etimológiájából a népcsoport eltávozott, telepes voltát tételezi fel, s ezen az alapon az egész problémához úgy áll hozzá, hogy "Moldvában nem "őslakos", hanem telepes voltuk bizonyságának kritériumait" igyekezett előtárni.

24 Nem tudjuk, ki számítható Moldvában őslakosnak, és ki nem, de ha a csángó-magyarok betelepülésének folyamata az általam feltételezettek szerint már a honfoglalás előtt lezajlott, akkor a Moldvában ismert népekhez viszonyítva őslakosoknak számítanak. Azokból a tényekből, hogy a csángó területekről teljesen hiányoznak a törzsnevi eredetű helynév-típusok, az Árpád-családfa-nevekből vagy más törzsi vezérnevekből alakult helységnevek, az -i képzős helységnevek, nem arra a következtetésre jut, hogy ennek oka az is lehet: mivel nem a honfoglalókkal érkeztek ide, így nem is lehettek meg köztük a hiányolt törzsnevek, Árpád-családfa-nevek, hiszen már korábban letelepedtek itt. A csángó eredetkérdés "belső magyar nyelvi ügyként" való kezelését már eleve meghatároz244