Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsupos Zoltán: A moldvai csángó-magyarok eredetéről

góság zöme a Mezőséget a honfoglalás utáni századokban korán megszálló erdélyi magyar­ságból szakad ki, melynek középpontja a Maros középső ós az Aranyos alsó folyásának vidéke volt. A csángók Moldvába településének kez­detét a XIII. század legvégére teszi, - arra az idő­pontra, amely egybeesik a székelyek Aranyos vidéki letelepítésével - s ez a folyamat szerint a XIV. században is tartott. 16 FERENCZI G. a csángó szó késel eredetét ós eredetileg gúnyos jelentését kétségbe vonja, fel­adatának az ezzel a névvel illetett népesség (csángó magyarok) meghatározását tekinti. 16 Ku­tatásai alapján arra a következtetésre jut, hogy Erdélyben a magyar foglalás első szakasza a X. század közepével lezárult, s a megszerzett terü­letek biztosítására a X-XI. század fordulóján megteremtett vódőövezet belső sávjába eső helynevek magyar eredetűek, tehát magyar ajkú népesség lakta a vódősávot. 17 A foglalás máso­dik szakaszának végén "a XI. század utolsó ne­gyedében emelt várakat viszont vegyes magyar, kipcsaki, kisebb részben oguz nyelvekből eredő hely(sóg)nevek kísérik", tehát ezeket a várakat magyarok, vagy már egészen elmagyarosodott kipcsaki török, elsősorban besenyő csoportok őrizhették. 18 Sőt megállapítja, hogy a kipcsaki nóptöredókeknek, elsősorban a besenyőknek a Keleti-Kárpátok menti határ védelmére való tele­pítése még annak a meggondolásnak a tudatá­ban is elfogadható, hogy e hegylánc külső olda­lán "átellenben" szintén besenyők éltek. 19 A későbbiekben a keleti védelmi rendszer feladá­sa, s keletebbre tolása központi intézkedésre le­zajlott nópmozgással járt, s az előbb említett né­pesség zöme előbb rövididőre a belső-kárpáti medencék déli tájegységeibe, majd a Keleti-Kár­pátok keleti oldalára kerültek, tehát az "eredeti­leg részben kipcsaki, de már elmagyarosodott népesség ós a magyarok" "a székelyek betele­pítése előtt a Kárpátoktól keletre kerülve éppen a csángók mai déli csoportja szállásterületére juthattak és jutottak el". Szerinte a csángók északi csoportja a Nagy-Szamos völgyi magya­rokhoz ós az észak mezosegeiekhez köthető, akik a XII. század első felében jutottak el a Sze­ret folyó mentére, míg a déli csoport eredeti la­kosságának egészét vagy zömét a védelmi rendszer vegyes népessége: magyarok, és előbb kipcsaki meg oguz török nyelvet beszélt, időköz­ben elmagyarosodott néptöredékek alkothat­ták. 21 Visszatérve a csángó név eredetéhez, azt a magyarázatot fogalmazza meg, hogy a határ­védelmi feladat ellátása közben végzett "keren­gő-kerülő mozgásukról nyerhették csang(al)o ne­vüket", s e jelző utóbb az egész, több száz kilo­méternyi hosszúságban húzódó határsávban meghatározott feladattal letelepített, népi tekin­tetben nem egységes népesség összefoglaló ne­vévé vált. 22 Felhívja a figyelmet arra, hogy a csángó szó az ide s tova kering jelentésű csáng ige származékszava, mely azonos az őr szó ko­rai, forog (kereng) értelmével, így a középkori Magyarország nyugati végén található őrség=őr­vidék, ós a keleti végeken található csángó vi­dék elnevezés ugyan azt a jelentést hordozza, s míg nyugaton a székelyeket, keleten a csángó­kat telepítették le gyepűvédelmi feladatokkal Fő vonalakban áttekintve a legújabb kutatá­sok eredményeit, úgy vélem, néhány ellentmon­dás miatt kérdések fogalmazhatóak meg. Először nézzük meg a csángó név etimológiáját. BENKŐ L. szerint e népcsoport eredeti lakóhelyétől eltá­vozott, költöző, telepes voltát jelzi neve, de fel kell tenni a kérdést, hogy mivel a honfoglalást követő évszázadokban is igen sok népcsoportot nevezhettek volna így, akkor mi különböztette volna meg a csángókat tőlük? FERENCZI G. a határvédelmi feladat közben végzett helyváltoz­tatásukkal magyarázza nevüket, amely azért tű­nik kétségesnek, mert hasonló feladatot szintén több népcsoport ellátott, hasonló elnevezés nél­kül. BENKŐ L. eleve több előfeltevéssel közelít a csángók eredetének kérdéséhez, amelyek nagy­szerű eredményei ellenére hibás következteté­sek levonásához vezetnek. Nézzük ezeket sor­ba. A csángó név etimológiájából a népcsoport eltávozott, telepes voltát tételezi fel, s ezen az alapon az egész problémához úgy áll hozzá, hogy "Moldvában nem "őslakos", hanem telepes voltuk bizonyságának kritériumait" igyekezett előtárni. 24 Nem tudjuk, ki számítható Moldvában őslakosnak, és ki nem, de ha a csángó-magya­rok betelepülésének folyamata az általam felté­telezettek szerint már a honfoglalás előtt lezajlott, akkor a Moldvában ismert népekhez viszonyítva őslakosoknak számítanak. Azokból a tényekből, hogy a csángó terüle­tekről teljesen hiányoznak a törzsnevi eredetű helynév-típusok, az Árpád-családfa-nevekből vagy más törzsi vezérnevekből alakult helység­nevek, az -i képzős helységnevek, nem arra a következtetésre jut, hogy ennek oka az is lehet: mivel nem a honfoglalókkal érkeztek ide, így nem is lehettek meg köztük a hiányolt törzsne­vek, Árpád-családfa-nevek, hiszen már koráb­ban letelepedtek itt. A csángó eredetkérdés "belső magyar nyelvi ügyként" való kezelését már eleve meghatároz­244

Next

/
Oldalképek
Tartalom