Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kürti Béla: Avar sírleletek Csanytelekről és Gerláról

nosan elterjedt, részben a közép avar időszakban is használt típusról van szó. Használatának gyakorisága mindenképpen nagyobb a korszak elején, de kétségtelenül végigkíséri az egész kort, egészen a közép avar kor vezérleleteihez tartozó tótipusztai és igari sírokig. (Igaz, hogy az utóbbi esetben már nem az eredeti formában és főleg egy teljesen újonnan jelentkező díszítésmóddal!) Árnyaltabb kép bontakozik ki előttünk, ha az egyes tárgyak díszítését tesszük vizsgálat tárgyává. Az egyik alaptípust (galambpárrál díszített veretek) már László Gyula részletes vizsgálat alá vette,

39 s kimutatta annak ó-keresztény kapcsolatait. Érintett más típusokat is, pl. a medaillonos közepű véreteket; a liliomos és palmettás díszítést stb.

40 A keszthely-fenékpusztai sírok közlésének kritikája kapcsán Bóna István a Fönlak-Fenékpuszta típusú, mélyített lencsedíszes véretekkel foglalkozott, elsősorban kronológiai szempontból.

41 Gyűjtésünk jelen állása mellett számos tipológiai csoportot különíthettünk el, melyek területi elterjedése mögött ha másnak nem, ötvösműhelyek jelenlétének kellene kirajzolódnia. Ebből a szempontból igen figyelemre méltónak tartjuk, hogy az eddig ismert korai ötvösleletek

42 valamennyi esetben kapcsolatban vannak JEGYZETEK * Jelen szöveg az 1980. október 22-én Kecskeméten elhangzott előadás alig módosított változata. Tekintettel arra, hogy a kettőspajzs alakú övdíszek lelőhely-kataszterével és tipológiájával kiegészített részletes közleményem előkészületben van, előadásom jelen változatát csak a legfontosabbnak talált jegyzetekkel láttam el. 1 A leletről Bálint Csanád közvetítésével Orosz Imre csanyteleki ált. isk. igazgató útján szereztünk tudomást. Segítségükért ezúton is köszönetet mondunk. 2 Az 1. képen a Csanytelekről bekerült teljes anyag látható. Az A) sír leletein kívül állítólag női sírból (B) került elő egy másik arany fülbevaló két töredéke és egy kézzel formált durva agyagedény. 3 Csallány (1939) 121-155; László, Gyula: Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars. Arch. Hung. XXXIV. (1955) 219-272; Bóna, István: Ein Vierteljahrhundert Völkerwanderungszeitforschung in Ungarn. Acta Arch. Hung. 23 (1971) 307-313; Kürti Béla: Az avarok kora. - Szeged története 1. Szeged, 1983. 203-204. 4 A leletegyüttesben előforduló vaskésekkel és nyílhegyekkel (1. kép 19-26.), melyek az avar kor leletegyütteseiben általánosan előforduló típusok, s ezért leletünk szempontjából különösebb fontossággal nem bírnak, nem óhajtunk részletesebben foglalkozni. 5 Csak példaként: Alattyán-Tulát 81. sír: Kovrig (1963) T. VII. 32-33; Kiskőrös-Pohibuj-Mackó-dűlő 54/A. sír: Török, Gyula: The Kiskőrös-Pohibuj-Mackó-dűlő Cemetery. - Avar Finds in the Hungárián National Museum. Bp. 1975. 289; Linz-Zizlau 139. sír: Hertha Ladenbauer-Orel: Linz-Zizlau. Das baierische Gráberfeld an 84 a kettőspajzs alakú övdíszek körével. Az ötvössírok, ill. a kunagotai, gerlai, szekkutasi sírok leletei ezt a kört a korai lószerszámokkal is összekapcsolják. A kettőspajzs alakú övdíszek körének jellegzetes leletei közé tartozó félhold alakú övdíszek

43 és a T alakú akasztóhorgok körünket az álcsatos körrel; ill. a kora és közép avar kor ún. fejedelmi leleteivel is összekapcsolják. Egyes típusok és díszítések alapján az ún. Martinovka-körrel is kapcsolatot állapíthatunk meg. (Ezen kapcsolatok részletező vizsgálata természetesen külön feladatot jelent.) Vizsgálódásunk során külön feladatként jelentkezik a tárgyalt lelettípus eredetének, Kárpát-medencén kívüli elterjedésének kérdése. E leletkör gyakrabban idézett leleteinek felgyűjtése csak az első lépést jelentette e területen. Kutatásunk további fejezeteiben a fenti leletkörnek a bizánci ötvösséggel és szimbolikával való konkrét kapcsolataival is foglalkozni szeretnénk.

44 Noha tisztában vagyunk azzal, hogy vizsgálódásaink valójában csak teljes anyaggyűjtés elvégzése után vezetnek (ha vezethetnek) valami eredményre, úgy véljük azonban, hogy a hasonló leletek közlése, ill. az ilyenfajta anyaggyűjtések időnkénti ismertetése tovább árnyalhatja a korszakról való eddigi ismereteinket.

45 der Traunmündung. Wien-München. 1960. pp. 57-58, ill. T. 22; Szigetszentmiklós-Háros 14. sír: Cs. Sós Ágnes: Újabb avar kori leletek Csepel-szigetről. Arch. Ért. 88 (1961) 11. kép 2-3. 6 Bóna István: A népvándorlás kora Fejér megyében. - Fejér megye története I/5. Székesfehérvár, 1971. 28. 7 L. Kovrig Ilona: Kora avar kori sírok Törökbálintról. FA IX. (1957) 119-131; Csalog József: Rangjelző díszkard az avaroknál. FA XI. (1959) 105-107. 8 Bóna (1979) 3-30; Bóna (1980) 31-95. 9 Csallány (1939) l.t. 1-2. és 2. kép. 10 Csepel: Fettich (1926) p. 2. Fig. 19; Környe: Salamon-Erdélyi (1971) Abb. 4. 1-3; Madaras: Fettich (1926a) lll.t. 1; Szegvár: Bóna (1979) 3. kép 1abc. 11 Fettich (1926a) lll.t. 1. és 1a. 12 Fettich (1926a) lll.t. 1. 13 Fettich (1929) 71-72. 14 Káptalantóti: Bakay Kornél: Az avar kor időrendjéről. SMK 1 (1973) XXXIl.t. 1-2; Mártély: Hampel (1905) Taf. 89/8. 15 Fettich (1929) 28. kép. 16 Erdélyi István-Németh Péter: A Várpalota-gimnáziumi avar temető. VMMK 8 (1969) V.t. 9. 17 Sz. Garam Éva: Adatok a közép avar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez. FA XXVII. (1976) 129-145. 18 H.Tóth (1980) 117-152. 19 Csallány (1933) l.t. 8-9. 20 Fettich (1926) Pl. VI. 5-6. 21 Békés-Vizesbánom: Mesterházy Károly szíves szóbeli közlése; Csengele-Feketehalom: Török Gyula szíves szóbeli közlése; Jánoshida 26. sír: Erdélyi (1958) Xll.t. 1, 6; Mezőkovácsháza 5. sír:T. Juhász Irén: Néhány Békés megyei avar kori leletről. BMMK 2 (1973) lll.t. 1; Szeged-