Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)

Kürti Béla: Avar sírleletek Csanytelekről és Gerláról

KÜRTI BÉLA: AVAR SÍRLELETEK CSANYTELEKRŐL ÉS GERLÁRÓL* A közelmúltban a Dél-Alföldön előkerült két, egymással közeli rokon avar leletegyüttest szeretnénk az alábbiakban bemutatni azzal a szándékkal, hogy ha nem is számolhatunk be teljes feldolgozásukról, ismertetésükkel mielőbb a szakmai nyilvánosság elé tárjuk általunk fontosnak tartott - leleteiket, ill. a belőlük levonható néhány következtetést. 1. térkép: 1. Csanytelek; 2. Gerla A Csongrád megyei Csanytelek határában egy 1972 körül nyitott homokbánya kitermelése során kerültek elő avar sírok, melyekről csak 1978-ban sikerült tudomást szereznünk. A leletek egy része elpusztult, más részük a szentesi múzeumba került.

1 A lelőhelyen kb. 15-20 sír pusztulhatott el, közülük az alábbiakban egy férfisír mellékleteit tárgyaljuk. A leletek (1. kép A.): nagygömbös, granulációs díszítésű arany fülbevaló; egy másik, bronzból készült nagygömbös fülbevaló két félgömbje; egy gazdagon díszített öv veretei, csatja, szíjvégei; egyélű vaskard és hüvelyborításának ezüst lemezei; vaskések, nyílhegyek.

2 A férfisír leleteinek összképe a korai avar kor lelet anyagában ismerős, összetétele alapján az ún. „vezéri sírok" köréhez tartozhat.

3 A leleteket röviden az alábbiakban jellemezhetjük:

4 Az arany fülbevaló (1. kép 1.) kerek aranyhuzalból készített karikájához apró granulákkal erősítették a három gömböcskét tartó henger alakú összekötő tagot. A gömböcskéket ugyancsak apró aranyszemcsékkel forrasztották össze. A fülbevaló nagy gömbjét alul gömbszelet alakú, odaforrasztott aranylemez, körben rombusz alakban elhelyezett granulációs díszítés borítja. A tárgy formai analógiáit gyakorlatilag a Kárpát-medence területén a korai avar korban mindenütt megtaláljuk;

5 az alaptípus a díszítőelemek variációi alapján számos altípusra bontható. Az ilyen, ill. hasonló típusú arany fülbevalók használatát a szakirodalom általában a korai avar kornak az i. sz. 630-as évekig tartó aranybőségével szokta kapcsolatba hozni.

6 A bronz fülbevaló (1. kép 2.) analógiái formai alapon ugyanebbe a körbe, csak tágabb időhatárok közé vezetnek. A csanyteleki kard (1. kép 18.) a korai avar kardtípusok közül jól kiválik: a „csuklózsinórtartós markolatú kardok" csoportjához sorolható. Egyenes, egyélű vaskard, melynek markolatát bronzkampóval ütötték át, s abba kis bronzkarikát illesztettek. A típust részletesen Kovrig Ilona és Csalog József elemezte a törökbálinti és a szegvár-sápoldali kardok alapján.

7 Ez utóbbit (melyet a hozzá tartozó teljes síregyüttessel Bóna István tett közzé)

8 Mauritius Tiberius (582-602) arany solidusának egykorú hamisítványa datálja. A kard hüvelyének ezüstlemezből készült borításai egy jól elkülöníthető kora avar kori kardtípusnak felelnek meg: a markolat és a hüvely végét egyenesen lezárt ezüst tok díszíti, mint a Deszk-G. temető 8., Kiszombor-O. temető 2. sírjában találtakét.

9 Figyelemre méltó a hüvely felakasztására szolgáló P-fül kialakítása: nagy ívű, kis szárú P-füle van, mint pl. a csepeli, környei, madarasi, vagy akár a szegvár-sápoldali leletnek.

10 Ezeket a füleket (az esetek többségében) általában teljes felületükön díszített lemezzel borították. Ebből a szempontból különösen érdekesnek tartjuk a madarasi lelet idetartozását, mivel az ott előforduló hüvelydíszítő pántokon fogazásos minta fut végig,

11 ami a leletünkben előforduló csattesttel és kisszíjvégekkel jelent kapcsolatot; a P-fület díszítő lemez szalagfonatai

12 pedig a később ismertetendő (és a csanytelekivel is rokonságban álló) gerlai lelet felé mutatnak. Több szempontból is kiemelkedő tárgya leletegyüttesünknek a II. (fogazásos) állatstílus szalagfonataival díszített csattest és a két kisszíjvég (1. kép 3., 16-17.). A csattest valószínűleg csuklós taggal csatlakozott a karikához, de annak semmi nyomát nem találjuk. A hátoldalon széles bújtatópánt, ill. három nitszeg szolgált a bőr odaerősítéséhez. A vastag bronzlemezből készült csattest belepréselt díszítését vastagon aranyozták. A kivitel gondos technikája, az ábrázolás „klasszikus" megoldása Fettich Nándor leírásainak iskolapéldáját mutatják be.

13 Ugyanebbe a körbe sorolható a két kisszíjvég, melyek valószínűleg a kard két függesztőszíjának végét díszíthették. A három tárgy díszítésének analógiái széles körben fellelhetőek. A 79