Tálas László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv 7. (1990)
Kaposvári Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város települési képében II. rész: Szolnok város térképes, rajzos ábrázolásai (1810-1910)
tőtől délre a városi téglaégető (Tegularia Oppidi) található. Újonnan épülhetett, mert az 1810-12-ben készült térképen (3. kép) még nem jelezték, csak a kincstári téglaégetőt, amelynek itt Tegularia Regia (Királyi téglaégető) a neve. Körülötte is szálfák tárolására alkalmas és használt terület. Mi olvasható még le a térképről? A Zagyvatorkolat mellett a Tiszán át cölöphíd áll, melyen az út Szanda felé vezet. A Zagyván három fahidat találunk. Az első a városból vezet a várba a torkolat közelében, a másik híd északabbra, a belterület szélén és a harmadik Zagyva-híd a Malomszög felső végénél visz át a folyón. A Markmüller-féle térkép készülésének idején, 1819ben a szérűskertekkel a közrefogott lakóterület túlzsúfolttá vált. Sok háznak még udvara is alig volt, így a növekvő lakosság számára az építésre eddig tilalmazott szérűskertekben kellett építkezésre helyet adni. 1820ban engedélyezte a város földesúri hatósága, a Kamara első ízben az oda való építést és ott lakást. „Eddig a szérűskert-helyeken való szabad építés a Földesuraság által tilalmazva lévén, míg a város a Kamarával új kontraktusra [szerződésre] lépne, - olvasható Szolnok város jegyzőkönyve 1820. évi kötetében 15 - most már azonban ez megtörténvén, a Praefectus úr a szabad építést megengedte. Ezért a Tanács megadja az engedélyt Bárányi Mihály, Dudli Simon, Kántor György, Király István, Sági György, Sima Mihály lakosoknak." Volt „Szolnok Korona Mezővárosinak egy színezett falitérképe 1820-ból, amelyet Szolnok város Közkönyvtárában és Múzeumában 16 magam is használtam 1940 tavaszán egyetemi szakdolgozatokhoz, s amely kéziratos térkép a II. világháború végi pusztítások során a könyvtár és a múzeum számos értékével együtt megsemmisült. A térképről a KÖNYVTÁROS 1982. júliusi számában írtam 17 , ebből idézek egy rövid részletet: a városi bérház alagsorában elhelyezett Szolnok Városi Könyvtár egyik kis szobájában pauszpapírra másolgattam Szolnok Korona Mezőváros 1820-as kéziratos térképét. Egyetemi szakvizsgámhoz, Szolnok településföldrajzához kellett ez a finoman kidolgozott munka. A vászonra ragasztott, alul-felül léccel szegélyezett összetekercselt térképben mindig otthagytam a pauszmásolatot, hogy alkalomadtán tovább rajzoljam. De jött a katonai behívó, a pauszmásolat jegyzeteimmel együtt ott maradt a térképben... 1946 nyarának elején kerültem haza... folytatni akartam a munkát. Kerestem a félbehagyott térképet. A könyvtár siralmas állapotban volt, ablakai betörve, polcok sehol, minden a földön, szeméttel, csontokkal, étel maradványokkal, emberi fekáliával keveredve... a kéziratos térképre a legszorgosabb kutatás után sem akadtam..." - Szolnok településtörténetének fontos dokumentuma volt. A vár épületeinek bontása tovább folytatódott. Az egykori török mecsetből átalakított vártemplom került sorra. Falai repedezni kezdtek, s a lakosság szűknek is tartotta. Tervezték a nagyobbítását vagy újnak az építését. Mivel egy jelentős műemléki templom sorsáról van szó, kövessük végig az épület sorsát. Németh Sándor kamarai prefektus 1811. október 18-i leveléből 18 idézünk: „Kedves, drága Bíró Uram! A mi a Vár béli templomot illeti, én már megtettem a Felséges Kamarának a Relatiómat iránta, hogy tudniillik a Sax feő Director Úr által vizsgáltasson meg, és hogy nem Új Templom építessék meg, olly formán, hogy a belső falak meg maradjanak a Sanctumariummal edjütt, mivel illy formán, mind a Város Kívánsága tellyesíttetni fog, ... többnyire pedig a mostani Templomnak reformatiója nem fog annyiba kerülni, mind ha a Váron kívül Új Templomot kellene építeni: arrúl tehát édes Bíró Uram semmit se aggódjon, hogy vagy a Váron kívül új Templom építtődjön, vagy pedig hogy a Barátoktúl el-vétetődjön az Adminisztrációja a Plébániának, erre én soha reá nem fogok állani, és tudom, hogy a Felséges Kamara sem fog mást kívánni, ... a Püspök Urak pedig nem örömest építenek vagy fundálnak ottan, a hol nem tartoznak ... Bíró Uram tehát tsak hallgasson, ezekről ne szóilyon, ... én már tudom mit kíván Bíró Uram, és nagyobb része a népnek, de ha nem tudnám is, még is másképp nem gondolkozhatnék..." Szükséges volt a levélből a fentiek idézése, mert kitűnik belőle, hogy még állt a középkori templom szentélye, amelyet a törökök mecset hozzáépítésével bővítettek, s ennek a belseje is olyan állapotban volt még, hogy a fenntartása, illetve megőrzése lehetséges lett volna. A História Domus II. kötetében az 1811. december 1-i bejegyzés 19 szerint, mikor a prefektus megnézte a vártemplomot, „amelynek a Tiszára néző oldalfala leomlását lehetett várni (cujus paries Tibiscum respiciens ruinam spirabat), már új templom építéséről és a váron kívül, az Immaculata szobor környékére való elhelyezéséről (jam de nova Ecclesia aedificanda et extra Praesidum ad statuam Immaculata conceptionis transferanda ac ibidem aedificanda) kezdtek szólni... mégis a praefectus javaslatára úgy határoztak, hogy a templom a várban maradjon és restauráltassék,... Tunkli Ferenc az ácsok magistere oszlopokkal megerősítette a boltozatot..." 1812. november 4-én Németh Sándor kamarai prefektus újból megnézte a vártemplomot és megígérte, hogy ugyanazon a helyen restaurálják és megtoldják öt öllel a terv és sokak kívánsága szerint 20 ... Vélemények, ellenvélemények csaptak össze az építés elképzelésiről. 1813. március 10-én: „Idejött Ekler Imre Navigationis Geometra primarius a Magas Kamara által kiküldetvén a vártemplom megvizsgálására, aki... végül megígérte, mindent elkövet, hogy... a Senatus óhajának eleget tegyen, a templomot azon a helyen javítsák ki a második terv szerint, amelyet a Praefectus megbízásából az ácsmester készített és kérte, hogy a kert falát is javítsák meg és a Tisza áradása ellen palliszádokkal erősítsék meg." 21 1815-ben újabb kamarai mérnökkel „érkezett Németh Sándor, a kamara javak tanácsosa és praefectusa ... úgy határoztak, hogy a vártemplom - meghagyva annak egy falát - ugyanott épüljön fel és mivel a tervrajz szerint kicsinek találták, új kérvényben kérik Őfelségétől a megnagyobbítását". 22 238
