Selmeczi László szerk.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (1982-83)

Fogarassy László: A Tiszántúl elvesztése 1919 áprilisában

54 Bőhm, már idézett old., Hadműveleti napló ápr. 25. 55 Böhm uo., 56 Hadműveleti napló ápr. 26. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság Szabolcs megyében... (összeáll. Somogyi Jolán, Nyíregyháza 1968), 69-70. 57 Fegyverleadásról Kratochvil 110-111, Rakamaz cseh megszállásáról szóló rémhír: Breit III. 84. 58 Hadműveleti napló, ápr. 27, Breit III. 217. 59 Hadműveleti napló ápr. 28. Ápr. 30-i bejegyzés szerint április 28-án a rakamazi harcokban szürkületkor legtöbben elhagyták a hídfőállást. 60 MVH 192-193. 61 Breit: A vörös háború 246. (Gratznál.) 62 A további eseményekre vonatkozólag lásd szerzőtől: Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez. (1919 május 2-július 29. (Hermán Ottó Múzeum évkönyve VI. 335-353.) Ehhez még annyit, hogy amikor Werth Henrik alezredes meghozta a román fegyverszüneti feltételeket, Stromfeld elolvasásuk után kijelentette : „íme, most már világos, hogy a románok mint Magyarország és nem mint a kommunizmus ellenségei lépnek fel, ezért az összes magyar embereknek, bármily politikai felfogásuk is legyen, össze kell fogniok, hogy ezt az ádáz ellenséget szétmorzsoljuk." (Breit III. 133.) 63 Breit III. 128. Lehet, hogy az általa használt forrás szépít, mert román történész szerint a román haderő vesztesége a magyarországi hadszíntéren 1918. november 20-1919. augusztus 20 között 188 tisztet és 11 478 fő legénységet veszítettek. Közülük 69 tiszt és 3601 fő legénység halt hősi halált. Legsúlyosabb veszteségeiket 1919. július 20 - augusztus 4 közt szenvedték el. (Kiritesco 488.) 64 Breit III. 136. A május 1-i eseményekből még idézzük: Sárói csoport: tegnap két román század Kishortobágyról Csegére szorította vissza a magyar csapatot. Szolnoki hídfő: (május 1) 9 óra óta Törökszentmiklósból román tüzérség tűz alatt Liili.i hulló CIM> \ONALUT S/ckcl) II.KL'-VI.II) 12 e/icdpdi.tiKMii>kvii:. I Kftier Isiván alezredes Füzesabonyba érkezett... 65 Hadműveleti napló május 1. 66 Julier Ferenc: Ellenforradalmi lélekkel a vörös hadsereg élén. (Magyarság 1927. július 7.) FÜGGELÉK: A csapatok helyzete 1919. április 30-án : 1. hadosztály Tokaj-Szerencsnél: I-III/32. és 1/22. zlj. 3/29, 1/68. és 1. székely üteg. Sárói-csoport Tiszafürednél: 1/39., III. vörösőr és Verbőczy (később 111/39) zlj, 1/18. és 3/19. üteg. 4. hadosztály Újszász környékén: 1/71., 1/17., 11/44., 1/19., IV/20. és 11/13. zlj. Szolnoki hídfőparancsnokság (Kubinyi alezredes): 11/68, IV/68, I, II, X. vörösőr zlj, IV/33, VII/38,111/18, aszódi és szolnoki vörösőr zászlóaljak, 1, 2, 4/19., 2/18, 3/20, 2/29, 3/22, 2,4/101. ütegek és a 68. árkászzászlóalj. Árky csoport Cegléd környékén I, II, IV/1., 1/22 (?) és 11/22, II. IV/1. nemzetközi, I, II/2. nemzetközi, 11/1. tengerész 1/4. bihari vörösgárda. Hadseregparancsnokság rendelkezésére tengerész 2/III. és XIII. vörösőr zlj. A 11/18. és 111/65. zászlóaljat a Hadseregparancsnokság átadta az 5. hadosztálynak. A harcok alatt fölmorzsolódtak: Erdélyi katonai kerületi parancsnokság (későbbSárói csoport): H/39, fél zlj bihari vörösgárda, I-III/3., 1/1. nemzetközi, a székely különítmény 14 zászlóalja, a 6. hadosztálynál a 101. dandárcsoport II., III., IV. és V. zászlóalja, 1. hadosztálynál I—11/29. zlj és kombinált zászlóaljak, összesen 27 és fél zászlóalj és 7 üteg. Egyes alakulásokat munkásokkal kiegészítve újból fölállítottak. (Lásd Breit III. 119.) A most benyújtott kéziratomnak nemcsak az előzménye jelent meg, hanem folytatásai is éspedig: a) Adatok a magyarországi román hadszíntér történetéhez (1919. május 2július 19). HOMÉvk. VI. (1966) b) A III. hadtest a tokaji hídfőben... HOMÉvk VIII. (1968) és helyesbítés IX. (1969) c) Az augusztusi dráma 1919. - Irodalmi Szemle, Pozsony, (1969, 7. és 8. sz.) d) A Horthy-hadsereg bevonulása Tiszántúlra. Déri Múzeum Évkönyve, 1971. (Debrecen, 1973.) 256